Balatonbogláron az önkormányzat parkolóhelyeket akart létesíteni a 100 éves platánfák között. Ez a fák számára akár végzetes is lehet, ugyanis a platánok gyökerei igen közel vannak a felszínhez, így a legkisebb mértékű földelhordás is veszélyes a fák további biztonságos fejlődésére, egészségére és stabilitására.

Ezért indított Tappler Zita április elején petíciót a beruházás megakadályozásáért, a fák védelméért. 

Ebben kifejtette, hogy a városban bevezetésre kerülő fizető parkolás anomáliáit a beruházás nem oldja meg, az itt beszedésre kerülő pénz messze alatta marad a fák elvesztéséből adódó környezeti károknak. A fák ugyanis olyan komoly értékkel bíró közvagyont jelentenek, amik mindannyiunk jóllétét szolgálják.

A SzabadaHangon indított petíciót több mint 2000-en írták alá: azt kérték a város polgármesterétől és a helyi képviselő-testülettől, hogy ne tegyék tönkre a város szimbólumaként is számon tartott százéves platánfákat. 

A széles körű tiltakozás eredményeként a város polgármestere egy Facebook-videóban jelentette be a beruházás leállítását, ugyanakkor kiderült, hogy a projekt felelőse a Balatonboglári Városüzemeltetési Nonprofit Kft. lett: tehát mintha mégsem került volna le a terítékről a platánokra veszélyes beruházás…

Május 24-én állt be a fordulat: a város testületi ülésén a projektfelelős Városüzemeltetési Nonprofit Kft. igazgatója fehéren-feketén kimondta, hogy a boglári Tinódi és Kodály utcákon álló platánfák egyedei között semmiféle munkálatra nem kerül sor. A parkolóhelyek kialakítása az aszfaltra való felfestéssel történik meg, a fák közötti terület az eredeti állapotban megmarad.

Mészáros Miklós polgármester még azt is hozzátette, hogy „a fák védelme elsőrendű fontosságot élvez, és (…) az úttesten lesz helye a megállásnak”.

A petíció indítója ezekkel a szavakkal összegezte a győzelmet: “Köszönöm mindenkinek, aki bármilyen módon segítette azon erőfeszítésünket, hogy megvédjük 100 éves fáinkat, városunk büszkeségeit” – majd David Browert idézve elmondta: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Reméljük, így ők is láthatják még majd gyönyörű platánjainkat. Köszönjük a város vezetésének, köszönjük Mészáros Miklós polgármesternek megértését, belátását és kompromisszumkészségét.”

A fonyódligeti Árpád partnak az a különlegessége, hogy ugyan kb. 1 kilométer hosszú, de kifejezetten keskeny, körülbelül 10 méteres. Ezután egy szintén keskeny bicikli- és autóút, majd előkertek és a nyaraló-, illetve lakóingatlanok következnek. A szabadstrand már számos funkcióval rendelkezik: futópálya, öltözők, padok, mosdók, játszóterek felelnek az ide látogatók kényelméért, de büfék és éttermek is vannak a part környékén.

Ezek mellé létesült volna négy, kb. 16-18 méter hosszú és 5 méter széles teraszos építmény: a polgármester (Fonyód önkormányzata nevében) adta bérbe vendéglátóegységek létrehozása céljából az Árpád partra vezető utcák partszakaszi részét. Tette mindezt annak ellenére, hogy alkotmánybírósági határozat tiltja, hogy a Balaton partjától 30 méteren belül új épület létesüljön.

A törvény ugyanakkor azt megengedi, hogy meglévő épületeket felújítsanak, így egy régi bódét át fognak építeni, de a helyi lakosok és nyaralótulajdonosok erőfeszítései sikerrel jártak, és új épületek már nem fognak létesülni.

Balatonrendes a legkisebb vízparti település a Balaton partján, a Káli-medence világörökség-várományos területének központjában fekszik.

A vízparttól kevesebb mint 1 km-re lévő Rendesi-hegy számos védett növényfajnak ad otthont. Az itt működő vörös homokkő bánya által ejtett tájseb helyreállítását a bányát üzemeltető, 2026-ig tartó kitermelési engedéllyel rendelkező cég úgy kívánta megvalósítani, hogy a bányagödröt építési törmelékkel és sittel tölti fel.

Ezt akadályoztuk meg!

Negyven éven keresztül töltötték volna a bányagödröt különböző helyekről származó építési sittel, üveghulladékkal, betonnal, betonkészítési iszappal, kotrási meddővel és egyéb, ún. “nem veszélyesnek” besorolt hulladékkal naponta akár 120 tonna mennyiségben – az ezeket szállító teherautók ellehetetlenítették volna a környéken lakók nyugalmát, károsították volna a környezetet.

Egy korábbi kormányhatározat szerint a projekt engedélyezéséhez még környezetvédelmi tanulmányra sincs szükség. Ez elfogadhatatlan!

A beruházás megakadályozásához nem látszott más út, mint a széleskörű társadalmi összefogás: ezért indított a Balatonrendesi Természetbarátok Egyesülete petíciót a szabad.4h4n9.ahang.hu oldalon.

A munkájuk révbe ért!

A napokban Navracsics Tibor ígéretet tett arra, hogy nem lesz újrahasznosított hulladéklerakó a balatonrendesi bányában. Az ügyben az ellenzék és a kormánypárt képviselői is egyetértettek – nem károsíthatjuk a környezetünket!

Zamárdiban a védett terület mellett több mint 800 lakás és hotelszoba jött volna létre – ez még egyszer annyi embert jelent, mint Zamárdi jelenlegi lakossága. El tudod képzelni, hogy a településeden hirtelen kétszer annyi ember legyen, mint máskor?

A zamárdiak ezt nem akarták, ezért petíciójukkal az önkormányzathoz fordultak. Azt kérték, hogy az önkormányzat utasítsa el a terület beépítéséhez szükséges átminősítést – és a teljes építkezést. 

Az általános tiltakozás elérte célját! Zamárdi képviselő testülete elutasította a terület átminősítését nagyvárosias lakóterületté, és leállította az eljárást!

Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere kijelentette: “Egy ilyen mértékű társadalmi nemtetszés-nyilvánítás után az önkormányzatnak nincs mit tenni, vissza kell vonnia a projekt támogatását.”

A képviselő-testület megszüntette a kiemelt beruházás státuszt is, valamint határozatban deklarálta, hogy “a területre szóló koncepció újragondolását tartja szükségesnek mind a használati mód, mind a funkciók, mind a rendeltetési egységszám, mind az ütemezés, mind a lépték, mind a szintszám, mind a forgalmi terheltség és a város életére gyakorolt társadalmi hatások tekintetében.”

Ezzel az első és legfontosabb csatát megnyertük.

Bízunk benne, hogy a képviselő-testület a továbbiakban tartani fogja ígéretét, és az érintett terület, illetve Zamárdi bármely más területe sorsát szakértők, a közvélemény és a Zamárdi Civil Összefogás bevonásával, konstruktívan együttműködve határozzák meg.

Ennek első lépéseként személyes találkozón fognak a Zamárdi Civil Összefogás szakértői és a város főépítésze egyeztetni arról, milyen mértékű beépítés fogadható el az érintett területen. A Zamárdi Civil Összefogás Facebook-oldalon minden további fejleményről tájékozódhatsz.

Folytatjuk, együtt, Zamárdiért és a Balatonért!

A Balaton Mindenkié! matricák és a kampány segítségével közösen megmutatjuk, hogy a legnagyobb tavunk sok ezer védett növény és állatfaj otthona, a helybéliek és az átutazók egyik legnépszerűbb belföldi úti célja. A Balaton mindenkié!

Mi, az aHang eddig több mint 5000 matricát postáztunk ki az aktivistáknak, további 1500 matricát pedig az Összefogás a Balatonért Egyesület aktivistái osztanak szét a balatonudvari Fövenyesi és a tihanyi strandon, Balatonfüreden, Örvényesen, Csopakon, Balatonalmádin, Balatonvilágoson, valamint Siófokon és Szántódon egyaránt.

Az Összefogás a Balatonért Egyesület egyik vezetője által indított petíciót már több mint 84 ezren írták alá az oldalunkon. Ennek a petíciónak az aláírói adták össze a környezetbarát matricáknak és postázásuknak a költségét.

Mi történik a Balatonnál?

Az Összefogás a Balatonért Egyesület egy másik ügyben is petíciót indított az oldalunkon. A Csopak és Balatonfüred között elhelyezkedő Kerekedi-öböl egyike a máig érintetlen északi parti nádasoknak, védett növény- és állatfajok otthona, természetvédelmi terület. A terület tulajdonosa ezt a jelenleg gyep besorolású területet szeretné átminősíttetni turisztikai területté, majd ott feltehetően szállodát építtetni rá.

Hónapok óta húzódik a Club Aliga ügye is, ahol a tulajdonos nem hajlandó biztosítani a közcélú területeket a lakosoknak: például a parkot és a partra vezető utakat. A helyzet augusztus elején vált válságossá: egy kormányrendelet a Club Aliga és számos más balatonvilágosi területet nyilvánított nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé.

Mint nyáron megtudtuk, Tihanyban egy 9 ezer négyzetméteres telekre épül egy közel négyszáz négyzetméteres “mezőgazdasági épület” – ehhez az építkezés során egy “fél hegyet” hordtak el. De más gigantikus beruházásoknak is színhelye Tihany, és ezzel nincs egyedül: több tucat település jár ebben a cipőben.

Bőven van tehát teendőnk: megőrizzük a Balaton-parti településeket és természetvédelmi területeket!