Február 21-én robbant a hír, hogy a zuglói képviselőtestület mindössze két napon belül arról készül dönteni, hogy megszüntetik a 2015-ben bevezetett minimumjövedelem-juttatást, amely a leginkább rászoruló zuglóiak szegénységét enyhíti.

Ez egy olyan ellátás, amelynek egy sokkal-sokkal bőkezűbb formája szerepelt az ellenzéki pártok tavalyi közös választási programjában, és korábban a Demokratikus Koalíció, az LMP, az MSZP és a Momentum választási programjában is szerepelt.

Azért indult petíció a SzabadaHangon, hogy a zuglóiak tiltakozhassanak a tervek ellen, és kifejezhessék, hogy az önkormányzat nem leépítenie, hanem fejlesztenie kell a minimumjövedelem-rendszert.

A cél érdekében gyorsan kellett cselekednünk. Pár nap alatt 600-nál is többen írták alá a petíciót. Február 22-én, az ülés előtt egy nappal kézbesítettük is a petíciót a zuglói polgármesternek és az összes önkormányzati képviselőnek, hogy a csütörtöki ülésen már tisztában legyenek azzal, hogy a minimumjövedelem eltörlésével a szavazóik támogatását kockáztatják. Közösségimédia-bejegyzésben is megjelöltük őket, hogy biztosan célba érjen a zuglóiak üzenete.

A szavunk végül jobb belátásra bírta a képviselő-testület tagjait: alig 24 óra leforgása alatt 500 zuglói lakos írta alá a petíciót, és ez elhozta a sikert is: a minimumjövedelem megszüntetését is magában foglaló előterjesztést levették a napirendről, ezzel elhalasztották a rendelet módosítását.

A továbbiakban is résen leszünk, hogy a minimumjövedelmet ne tudják fű alatt eltörölni, de addig is gratulálunk a petíció aláíróinak és a zuglói lakosoknak.

Egy szélsőségesen polarizált társadalomban élünk, amelyben szembefordíthatók egymással budapestiek és vidékiek, szegények és jómódúak, férfiak és nők, magaskultúrát és popkultúrát fogyasztók, eltérő kommunikációs terekben élő kormánypártiak és ellenzékiek, valamint különböző munkavállalói csoportok. Ezeket a társadalmi szakadékokat a jelenlegi rendszer tovább mélyíti, és politikai tőkét kovácsol belőlük.

Ezen társadalmi törésvonalakat próbálja meg megérteni és kibeszélni a JCC Budapest – Bálint Ház legújabb beszélgetősorozata, a Közös ügyeink, ahol Moskovics Judit televíziós riporter és Radó Péter oktatáskutató meghívott kutatók segítségével járják körbe, hogy milyen közpolitikáknak van esélye hidakat verni a különböző társadalmi csoportok között.

Február 15-én rendezték meg a beszélgetés-sorozat első részét, amelyen az aHang is képviseltette magát, a téma pedig a Budapest–vidék törésvonal volt. A beszélgetés vezetői Kovách Imre szociológussal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszorával és Szalóki Viktor politológussal, az aHang koordinátorával olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogy tényleg olyan egyszerű lenne-e Magyarország képlete, hogy vannak a szabados, nagyképű, „libsi” pestiek és a szegény, befolyásolható, konzervatív vidékiek; valójában ismerjük-e egymást, a pesti a vidékit, a vidéki a pestit; más-e az élet minősége Budapesten és vidéken; vagy hogy vajon két világ feszül-e egymásnak, vagy csak a politika játszik rá a mélyen gyökerező népi-urbánus ellentétre.

Szalóki Viktor kollégánk kiemelte, hogy nem igaz, hogy ne lenne politizáló tömeg vidéken. A politikai részvétel formái eltérnek a főváros és a vidék között, de helyi ügyek mentén egy kis településen is megszerveződnek az emberek. Sokszor azonban az is probléma, hogy a helyi ügyek nagyon könnyen és nagyon gyorsan az országos politika színterére emelkednek, ami után a pártpolitikai csatározások áldozatául esnek – ezt jól példázza a debreceni akkumulátorgyár ügye is.

Viktor hozzátette azt is, hogy pontosan azért kezdtünk bele az országos építkezésbe, hogy képesek legyünk egyszerre felhangosítani a helyi ügyeket, és egyszerre, közösen fellépni az országos szintű kérdésekben. Nem Budapestről kell megmondanunk, hogy mi jó Győr-Moson-Sopron vagy Hajdú-Bihar megyében, hanem helyben élő, aktív és cselekvő emberekkel együtt dolgozva kell tennünk egy jobb társadalomért.

Kiemelt fotó: JCC Budapest – Bálint Ház

A Kiserdővédők csoportjának Galvani körút helyett forgalomcsillapítást! című petícióját vette át Karácsony Gergely főpolgármester. Gulyás Gergely egyelőre ezt nem tette meg, de online neki is kézbesítésre került.

A Főpolgármester határozottan kiállt a beruházás társadalmi vitája mellett. Emellett kifejezte:

• ő és kabinetje egyetértenek és kiállnak a petícióban megfogalmazott általános forgalomcsökkentési igény mellett.
• Egyetértenek és támogatják az új Duna-híd beruházáshoz kapcsolódó, nyomvonalakról szóló 2020. évi döntés elhalasztását, és kezdeményezik, hogy a döntési határidőt (2020. december 31.) tolják ki, és azt a társadalmi vitát, ami az úthálózat kapcsán újra kinyílt – és alapvetően megkérdőjelezi ennek a beruházásnak az élhető városban betöltött szerepét – nem elfojtani, hanem lefolytatni kell.
• A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának azon ülésnapja, amelyen arról döntenek, hogy melyik nyomvonal épüljön meg, még nincs is előkészítve, kijelölve.
• A budai oldali tervek elkészítésébe is a civilek bevonását szorgalmazzák.

A Kiserdővédők és a mintegy 3000 aláíró világossá tették: a Galvani híd és a hozzá kapcsolódó utak építése nem károsíthatja a lakók egészséges környezethez való jogát!