Több mint egy évvel ezelőtt kezdődött az elmúlt évek legnagyobb ellenállása az oktatásban. Pedagógusok, diákok, szülők és civilek tízezrei vonultak utcára, sztrájkoltak, demonstráltak, és mondták ki milliószor, hogy azonnali változásra van szükség a közoltatásban.

A kormány azonban semmilyen érdemi reakciót nem adott az érintettek követeléseire. Sőt egy tucat pedagógust kirúgtak, akik ki mertek állni az igazukért. Elkezdték zsarolni és megfélemlíteni a még pályán maradó tanárokat. Most a tiltakozásokra válaszként egy új státusztörvényt akarnak bevezetni, mellette pedig módosítani akarják a köznevelési törvényt is. A nyilvánosságra került javaslat a kormány állításaival szemben nem veszi figyelembe a szakszervezetek és a szakmai szervezetek véleményét sem.

A bevezetni tervezett státusztörvény a pedagógusok, a tanulók, a szülők, a nevelőtestületek és más intézményi közösségek eddigi jogait csorbítja, összességében helyzetük romlásával fog járni mind szakmai, mind a dolgozókat érintő szabályok tekintetében.

Ennyi idő után úgy tűnhet, hogy ez már csak egy szélmalomharc, a kormány azonban pontosan ezt akarta elérni: addig húzni az időt, amíg az érintettek és a támogatóik is belefáradnak a küzdelembe. De nem adhatjuk fel! Folytatnunk kell a küzdelmet, mert az oktatásunk jövője az ország sorsát is meghatározza!

Mi, az aHang továbbra is kiállunk a pedagógusok és a diákok mellett, és támogatjuk őket a végsőkig. Ehhez a küzdelemhez azonban mindenkire szükség van. Nem hagyhatjuk magukra azokat, akik az országunk és a fiataljaink jövőjéért harcolnak!

Egymást érik a tantestületek, pedagógiai szakszolgálatok, diákok, hallgatók közösségeinek kiállásai. Mi pedig minden eszközünkkel támogatjuk az oktatási dolgozókat!

Március 16-án léptek határozatlan idejű sztrájkba, ugyanezen a napon pedig több ezer diákkal tüntettünk a Kossuth téren. Annát és Mátét, a tüntetés szervezőit az aHang csapat segítette – egyrészt az előkészületekben, másrészt pedig olyan, pénzt (és nem zsebpénzt…) igénylő dolgokban, mint a színpad, a hangosítás vagy épp egy molinó és láthatósági mellények beszerzése.

A tüntetés felemelő volt, a hangulata mindent felülmúlt: skandáltunk, ugráltunk, tapsoltunk, énekeltünk, biztattuk a felszólalókat.

Ezen a napon késő délután álltak ki pedagógushallgatók is: ők az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt tüntettek. Pénteken az Amnesty International Magyarország aktivistái ültek ki a Kossuth térre, hogy egy szimbolikus tanítási nappal töltsék az idejüket.

Majd eljött a szombat: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervete (PSZ), a VDSZ és a Tanítanék szerveztek nagyszabású tüntetést a Kossuth térre.

Ezt részben az aHang követőinek jóvoltából támogattuk mintegy 5.000.000 forinttal! Ezt azért gyűjtöttük (és egy részét a költségvetésünkből biztosítottuk), hogy a szervezők a sztrájkra és az ezzel kapcsolatos megmozdulásokra fordíthassák: mint például a szombati tüntetésre, hogy a profi hangosítás és színpadtechnika segítségével mindenki hallja a beszédeket.

Hálásan köszönjük minden támogatónak, hogy ezt lehetővé tette! Nekik is köszönhető, hogy egyre többen és többen vagyunk az oktatási dolgozók mellett. Egyre több emberben tudatosul, hogy a helyzet tarthatatlan: a bérek élhetetlenek, a munkakörülmények egyre rosszabbak.

A közoktatás nem az összeomlás szélén van, hanem már összeomlott: egy maroknyi közösség próbálja menteni a menthetőt, és amellett, hogy próbálják kigazdálkodni a költségeiket, még arról is gondoskodnak, hogy a gyermekeink ne csak az alaptantervből, hanem szolidaritásról, partnerségről, kiállásról is tanuljanak valamit.

Most az oktatási dolgozók a kiállásukkal mindannyiunkat tanítanak, mindannyiunknak példát mutatnak. Mi pedig mellettünk álltunk, állunk ki, hogy megmutassuk: tanulunk tőlük, és támogatjuk őket!

Köszönjük!

(Fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc)