Balatonbogláron az önkormányzat parkolóhelyeket akart létesíteni a 100 éves platánfák között. Ez a fák számára akár végzetes is lehet, ugyanis a platánok gyökerei igen közel vannak a felszínhez, így a legkisebb mértékű földelhordás is veszélyes a fák további biztonságos fejlődésére, egészségére és stabilitására.

Ezért indított Tappler Zita április elején petíciót a beruházás megakadályozásáért, a fák védelméért. 

Ebben kifejtette, hogy a városban bevezetésre kerülő fizető parkolás anomáliáit a beruházás nem oldja meg, az itt beszedésre kerülő pénz messze alatta marad a fák elvesztéséből adódó környezeti károknak. A fák ugyanis olyan komoly értékkel bíró közvagyont jelentenek, amik mindannyiunk jóllétét szolgálják.

A SzabadaHangon indított petíciót több mint 2000-en írták alá: azt kérték a város polgármesterétől és a helyi képviselő-testülettől, hogy ne tegyék tönkre a város szimbólumaként is számon tartott százéves platánfákat. 

A széles körű tiltakozás eredményeként a város polgármestere egy Facebook-videóban jelentette be a beruházás leállítását, ugyanakkor kiderült, hogy a projekt felelőse a Balatonboglári Városüzemeltetési Nonprofit Kft. lett: tehát mintha mégsem került volna le a terítékről a platánokra veszélyes beruházás…

Május 24-én állt be a fordulat: a város testületi ülésén a projektfelelős Városüzemeltetési Nonprofit Kft. igazgatója fehéren-feketén kimondta, hogy a boglári Tinódi és Kodály utcákon álló platánfák egyedei között semmiféle munkálatra nem kerül sor. A parkolóhelyek kialakítása az aszfaltra való felfestéssel történik meg, a fák közötti terület az eredeti állapotban megmarad.

Mészáros Miklós polgármester még azt is hozzátette, hogy „a fák védelme elsőrendű fontosságot élvez, és (…) az úttesten lesz helye a megállásnak”.

A petíció indítója ezekkel a szavakkal összegezte a győzelmet: “Köszönöm mindenkinek, aki bármilyen módon segítette azon erőfeszítésünket, hogy megvédjük 100 éves fáinkat, városunk büszkeségeit” – majd David Browert idézve elmondta: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Reméljük, így ők is láthatják még majd gyönyörű platánjainkat. Köszönjük a város vezetésének, köszönjük Mészáros Miklós polgármesternek megértését, belátását és kompromisszumkészségét.”

A Debreceniek az akkumulátorgyár ellen és az aHang csapata által február 9-én átadott petícióra – bár a határidőn túl, de – több mint 40 nap után megérkezett a válasz Papp László polgármestertől. Ezt követően újabb levélben próbáltuk a további kérdéseket tisztázni, valamint kértük a város vezetőjétől, hogy személyesen egyeztessünk a témában, erre azonban már nem kaptunk választ. 

Neked is köszönhetően több mint 12 ezren írtuk alá azt a petíciót, amelyben azt kérjük Papp Lászlótól, Debrecen város polgármesterétől, hogy akadályozza meg az akkumulátorgyár épülését, és a külföldi multik helyett a helyi lakosok érdekeit vegye figyelembe.

Február 9-én átadtuk a petíciónkat. Az átadásra azonban nem volt hajlandó eljönni a polgármester, helyette Szekeres Antalt, a város jegyzőjét küldte el átvenni az íveket. Völgyesi Márton, a Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csapatának képviselője az átadásnál elmondta Szekeresnek, hogy szeretnénk, ha a polgármester összehívna egy egyeztetést minél hamarabb a helyi civilekkel az akkmulutárogyár ügyében, valamint azt is, hogy szeretnénk, ha a polgármester reagálna érdemben a több mint 12 ezer aláírásra és a petícióban foglaltakra.

Végül több mint 40 napot kellett várnunk: március utolsó napján érkezett a válaszlevél.

A felvetésekre adott válaszokból azonban nem sok konkrétum derült ki, a polgármester helyette olyan mondatokkal próbálta kezelni a helyzetet, mint hogy “ebben az ügyben és minden más ügyben a debreceniek érdekeit képviseljük”, valamint, hogy “Minden információt, minden aggodalmat figyelembe veszünk, akkor amikor kialakítjuk a stratégiánkat a városi fejlesztésekkel kapcsolatban”.

Mi ezért egy válaszlevélben további tisztázandó kérdéseket küldtünk a polgármesternek, például, hogy mi biztosítja azt, hogy nem csak rövid, de hosszú távon sem lesz káros következménye a város polgáraira nézve az akkumulátorgyár építésének, vagy hogy előzetesen miért nem kérdezték meg a helyi lakosokat a gyár építéséről. Emellett megkértük Papp Lászlót, hogy a következő egy hónapban biztosítson egy olyan alkalmat, ahol érdemben elmondhatjuk a véleményünket és az érveinket a témában és ahol ő is válaszolni tud a felvetéseinkre. Erre azonban mindeddig nem érkezett válasz.

A Debreceniek az akkumulátorgyár ellen és az aHang csapata folytatja a tevékenységét a városban, egyeztetést kezdeményeztük a városvezetés mellett a beruházóval is – emailben személyes egyeztetésre hívtuk Szilágyi Balázst, a CATL közügyekért felelős vezetőjét –, és további utcai akciókat is szervezünk az elkövetkező hetekben.

Fotó: Alföldi Dániel István / Mérce

Elindult az aHang Heti Hírek videósorozata, ahol hétről hétre beszámolunk az aktuális kampányainkat és ügyeinket érintő fejleményekről, történésekről. Ha nem szeretnétek lemaradni a videóinkról, akkor iratkozzatok fel az aHang YouTube-csatornájára, ahol a Heti Hírek mellett sok egyéb tartalommal jelentkezünk időről időre. 

Itt az aHang blogon pedig a videó publikálását követően összefoglalva is eléritek majd a híreket.

2023.03.30-i adás:

aHangosok Facebook-csoport: Elindult az aHang Facebook-csoportja, ahol különböző közéleti és politikai témákat, valamint aktuális kampányokat és ügyeket beszélünk ki. Ha még nem csatlakoztatok, mindenképpen tegyétek meg! Az aHangosok Facebook-csoport itt éritek el.

Európai Unió: A magyar kormány és a sajtóorgánumai évek óta az Európai Unió és annak intézményei ellen hangolnak. A jelenlegi hatalom egy olyan narratívát kíván kiépíteni, amely hosszú távon elszakítja Magyarországot az Európai Uniótól. Óriásplakátokkal, televíziós reklámokkal, Facebook-hirdetésekkel és megannyi más módszerrel szisztematikusan próbálják a hazai közbeszédbe átültetni, hogy az Európai Unió téves úton jár, és csatában kell legyőznünk őket. Pedig a magyar emberek Európában, az Európai Unióban látják a jövőjüket, a kétharmaduk most is megszavazná az EU-tagságot. Nem hagyhatjuk, hogy a jelenlegi politikai vezetés a saját hatalmi érdekei miatt kivezesse az országunkat az Unióból!

Ezért indult petíció a SzabadaHang oldalán, hogy megüzenjük: nem kérünk a kormánynak és a propagandájának EU-ellenes retorikájából! Brüsszel elleni harc helyett együttműködést akarunk! A petíciót rövid időn belül több mint 2 ezren írták már alá, ha számotokra is fontos az ügy, akkor írjátok alá ti is! A petíciót IDE kattintva éritek el.

Vácrátót: STOP a VÁCRÁTÓTI üzemre! címmel indult petíció, amely a településre tervezett akkumulátor-alkatrész gyár építését kívánja megakadályozni. A helyi lakosok egyelőre semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak sem a gyárral, sem annak kockázataival kapcsolatban. Az eddig kiadott sajtóanyag alapján ugyanis az üzemben karboxi-metil-cellulózt, vagyis CMC-t fognak előállítani, amelyhez egyelőre ismeretlen mennyiségű vízre és ideszállítandó alkoholra lesz szükség.

A petíció indítója kiemelte, hogy ez a probléma túlmutat egy településen, annak lakóin, ez egy térségi probléma és kihívás, és az erre adott reakció meghatározza mind a saját, mind az utódaink jövőjét, egészségét, lakókörnyezeti értékeinek túlélését. Ha ti is támogatnátok a vácrátóti lakosok küzdelmét a gyárral szemben, akkor csatlakozzatok a petíció aláíróihoz! A petíciót IDE kattintva éritek el.

Debreceni akkumulátorgyár: Emlékeztek arra, hogy február 9-én átadtuk a petíciónkat Papp Lászlónak, Debrecen város polgármesterének, amelyben arra kérjük, hogy tegyen meg mindent, hogy ne épüljön gyár a településen?

Az tény, hogy régen volt, viszont a polgármester úr elfelejtett válaszolni. Ez azért is roppant kellemetlen, mert egyrészt az átadásra maga helyett küldött jegyző is ígéretet tett arra, hogy válaszolni fognak a debreceniek petíciójára, másrészt pedig azért is, mert törvényi kötelezettsége lett volna 30 napon belül hivatalosan reagálni a felvetéseinkre.

A Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csapata és az aHang továbbra is küzdeni fog azért, hogy ne épülhessen meg egy olyan környezetszennyező gyár, amely a helyiek érdekeivel ellentétes, és amellyel szemben több tízezren mondják azt, hogy NEM!

Otthonkorszerűsítési kampány: Javában zajlik az Állami támogatást otthonaink energetikai korszerűsítésére! című kampányunk, amelyben arra kérjük a kormányt, hogy tegyen érdemi, kézzelfogható lépéseket a magyar otthonok energetikai korszerűsítésével, hosszú távú védelmével kapcsolatban!

Nem csak online, hanem az ország számos pontján az utcákon, a pultjainknál is alá lehet írni a petíciónkat. Ez az ügy azért is nagyon fontos többek között, mert egy jól átgondolt és megtervezett felújítási programmal az ország energiafüggőségét és ezáltal energiaszámláját is csökkenteni lehet, így több pénz maradhat például az egészségügy és az oktatás fejlesztésére.

A témában Balogh Áron és Bordás Róbert kollégáink egy nagyszerű videót is készítettek, ahol megkérdezték az utca emberét arról, hogy az ő életüket mennyire nehezítették a megemelkedett energiaárak. Mindenképpen nézzétek meg, ha még nem láttátok! A petíciót IDE kattintva éritek el.

XII. kerület: A Hegyvidéki Önkormányzat a polgármester február 14-i előterjesztése alapján 6 terület övezeti átsorolását szeretné elérni a Fővárosi Önkormányzatnál. Ez azért probléma, mert az átminősítés a jelenlegi esetben papíron növeli ugyan a zöldterületek értékét, de gyakorlatilag újabb, kb. 11.000 négyzetméternyi erdőt tesz beépíthetővé.

Az Élhető Hegyvidékért Egyesület ezért petíciót indított a SzabadaHang oldalán, ahol arra kérik Karácsony Gergely főpolgármestert és a Fővárosi Közgyűlést, ne adjon helyet a XII. kerületi Önkormányzat kérésének, és ne tegye lehetővé eddigi zöldterületek beépíthetőségét! Ha ti is tiltakoznátok a XII. kerületi telkek övezeti átsorolása, a Budapest tüdejének számító erdők letarolása és a terület további beépítése ellen, akkor írjátok alá a petíciót! A petíciót IDE kattintva éritek el.

Izraeli szolidaritási nyilatkozat: Az igazságszolgáltatás korlátozása, a legfelsőbb bíróság jogköreink csökkentése, a végrehajtó hatalom kiszélesítése, több százezres tiltakozás, hetekig tartó tüntetések… Ismerős lehet ez számunkra, hiszen Magyarországon mindez már évekkel ezelőtt megtörtént a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kiépítése során. Most azonban Izrael néz szembe ezekkel a nehézségekkel.

Benjamin Netanjahu vezetésével az izraeli kormány egy olyan jogszabály-módosítást terjesztett a törvényhozás elé, amely megszüntetné a bírósági rendszer függetlenségét, hogy korlátlan hatalmat szerezzen a végrehajtó hatalom számára. Az új törvény életbelépésével veszélybe került volna az izraeli demokrácia, miután az egyik legfontosabb ellenőrző és egyensúlyozó szereplőjét, az igazságszolgáltatást üresítenék ki.

Sajtóértesülések arról számoltak be hétfőn, hogy Netanjahu ideiglenesen meghátrált a törvénytervezet elfogadásával kapcsolatban, miután Izraelben a civil társadalom nem hagyta szó nélkül a rezsim és a szélsőjobboldal antidemokratikus törekvéseit.

Az aHang a nemzetközi testvérszervezeteivel egy közös, globális szolidaritási nyilatkozatot adott ki, amelyben arra kérjük a világ vezetőit, hogy sürgősen tegyenek aktív lépéseket az izraeli demokrácia védelmében – a térségben élő összes ember érdekében.

Mindemellett egy szolidaritási petíciót is indítottunk, amelyben kiállunk a demokráciáért harcoló izraeli civilek mellett. Mi, magyarok ugyanis pontosan tudjuk, hogy mi következik egy ilyen törvény elfogadása után: beindul a féktelen törvénygyár, ami fölött semmilyen kontroll nincsen, és ami lehetőséget ad arra, hogy leépítsék a teljes rendszerüket. Ha szerintetek is fontos a szolidaritás és a demokrácia védelme, akkor írjátok alá a petíciónkat. A petíciót IDE kattintva éritek el.

A magyar kormány az utóbbi években egyre fenntarthatatlanabb módon próbált minket megóvni az emelkedő energiaáraktól. Pedig lenne kézzelfogható segítség: az otthonaink energetikai korszerűsítése!

Tudtad például, hogy Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiafogyasztó? Bizony, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint hazánk energiafogyasztásának mintegy 33%-a háztartásokhoz köthető, elsősorban a fűtéshez. Mindez azonban javítható lenne, ha lehetőség nyílna az otthonaink valódi korszerűsítésére.

Egyértelmű, hogy Magyarország lakossági energiafelhasználása terén azonnali változásra van szükség! Olyan szemléletváltás és hosszú távú programok kellenek, amelyek érdemben tudnak segíteni a magyar embereknek. Ehhez a kormányzati akaraton kívül már minden a rendelkezésünkre áll!

Hogy miért is fontos és elengedhetetlen ez, arra álljon itt pár példa a sok közül:

Egy jól szigetelt ház vagy lakás rezsije, fenntartása sokkal kevesebbe kerül.

Egy jól átgondolt korszerűsítéssel akár 60–70%-kal csökkenthetjük azt az energiamennyiséget, amire szükségünk van például egy ’90 előtt épült családi ház energiafogyasztásának kielégítéséhez.

Egy egészségesebb, szebb, kényelmesebb otthon az élet számos területére kihat, a befektetett pénzek sokszorosan megtérülnek össztársadalmi szinten.

Ezért is indította el az aHang több hónapos tervezést és szakmai szervezetekkel való egyeztetést követően azt a kampányát, amely az otthonaink energetikai korszerűsítését célzó állami támogatásokért küzd! Petíciónkban arra kérjük az illetékes minisztereket és a kormányt, hogy tegyen érdemi, kézzelfogható lépéseket a magyar otthonok energetikai korszerűsítéséért, hosszú távú védelmért.

A következő évi költségvetésben különítsen el jelentős, legalább 1000 milliárd forintnyi forrást arra, hogy a lakosság lehető legnagyobb részének elérhetővé váljon állami segítség otthonaik fejlesztésére, valamint dolgozzon ki egy hosszú távú és kiszámítható támogatási keretrendszert a magyar lakossági ingatlanállomány fejlesztésére.

Ha te is egyetértesz a kampányunkkal, akkor csatlakozz a petíció aláíróihoz! Vigyük sikerre az ügyünket, és ne az utcákat fűtsük!

Február 9-én adtuk át a Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csapatával azt a petíciót, amelyben már 12 ezernél is többen követeljük Papp Lászlótól, Debrecen polgármesterétől, hogy akadályozza meg az akkumulátorgyár épülését, és a külföldi multik helyett a helyiek érdekeit vegye figyelembe.

Válasz azóta sem érkezett.

Személyesen szerettük volna a polgármester kezébe adni a több mint 12 ezer aláírást, azonban előzetesen azt a hivatalos választ kaptuk, hogy Papp László nem fog részt venni az eseményen, helyette Szekeres Antalt, a város jegyzőjét küldte el átvenni az íveket. Szekeres Antal ígéretet tett, hogy átadja a polgármesternek a Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csapatának kérését, hogy hívjon össze egyeztetést a helyi civilekkel az akkumulátorgyár építéséről, valamint azt is, hogy a törvényi kötelezettségeknek eleget téve válaszolni fognak a petícióra.

Azóta azonban több mint 40 nap telt el, ami jócskán meghaladja a válaszadási kötelezettség határidejét, válasz pedig sem a polgármestertől, sem a város vezetésétől nem érkezett.

Ha Papp Lászlónak valóban fontos Debrecen és a helyi lakosok, akkor nem engedheti meg, hogy válasz nélkül hagyja 12 ezer ember követelését. Ezúttal már nem csak arra kell válaszolnia a polgármesternek, hogy mit gondol a petícióban foglaltakról, hanem arra is, hogy miért nem méltatja válaszra a saját városának lakóit. A debreceniek ugyanis nem fogják hagyni, hogy nélkülük döntsenek a város jövőjéről.

A Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csapata és az aHang továbbra is küzdeni fog azért, hogy ne épülhessen meg egy olyan környezetszennyező gyár, amely a helyiek érdekeivel ellentétes, és amellyel szemben több tízezren mondják azt, hogy NEM!

Több mint 6900 napja vagyunk az Európai Unió tagja. Mégis az elmúlt időszak kormányzati kommunikációja alapján sokkal inkább lenne érdemes ezt a mondatot úgy interpretálni, hogy több mint 6900 napja nem léptünk ki az Európai Unióból. Ha a magyar embereken múlna, akkor ez a szám csak tovább és tovább nőne, mégis az az érzésünk, ha a jelenleg hatalmon lévő politikai vezetőinket hallgatjuk, hogy egészen másfelé kormányoznák az országunkat. Egészen pontosan Európából kifelé…

A magyar kormány és a sajtóorgánumai évek óta az Európai Unió és annak intézményei ellen hangolnak. Most éppen Brüsszelt hibáztatják a saját gazdaságpolitikai kudarcaik miatt – jelenleg a megfékezhetetlen infláció miatt –, miközben követelik az Uniótól a pénzeket. Persze az igazság ezzel szemben például az, hogy miközben az Európai Unió más országaiban tavaly ősz óta csökkent az infláció, addig nálunk változatlan maradt – december óta az EU-s átlagos infláció 11,1%-ról 8,5-ra csökkent, a magyarországi helyzet pedig december óta 25%-on stagnál.

Óriásplakátokon hirdetik, hogy megállítják Brüsszelt, televíziós reklámokban okolják az EU-t, amiért itthon minden a duplájára drágult, és folyamatos hirdetésekkel árasztják el a közösségi média platformokat, ahol is éppen az Európai Parlament tagjait vagy a Bizottság embereit veszik célkeresztbe.

A narratíva mindig ugyanaz: ők a gonosz ellenség, akiket le kell győznünk, és mi vagyunk az egyedüliek, akik a szabadságunkért harcolunk. Azonban aki egy kicsit is olvas a sorok között, az látja, hogy semmi másról nincs szó, mint hogy a kormány politikai kudarcait mindenáron egy külső szereplőre akarja kenni, áthárítva mindennemű felelősséget.

A magyar emberek azonban az Európai Uniót tagjai akarnak maradni. Magyarország a nyugathoz tartozik, az Európai Unióhoz, nem a keleti diktatúrák – Kína, Oroszország, Fehéroroszország – közé! A keleti nyitás politikája, az autoriter rendszerekkel való együttműködés semmi mást nem hozott, mint elszigetelődést és együttműködés helyett folyamatos konfrontációt.

Egyetértesz? Írd alá a petíciót:

Magyarországon a lakóingatlanok átlagosan kétszer, a rosszabbul szigetelt, korszerűtlen otthonok négyszer, ötször több energiát fogyasztanak, mint egy korszerű épület. Ez a probléma több százezer háztartást, több millió embert érint országszerte. A rosszul szigetelt, korszerűtlen épületekben élő emberek fűtési költségei magasak, és jelenleg nem kapnak megfelelő segítséget a magyar államtól.

Pedig lenne megoldás. Az elmúlt években sokan jutottak támogatáshoz például az otthonfelújítási program (3+3 millió) keretei között, de ezt a programot befagyasztotta a kormány, és sokan ebből is kimaradtak, mert nem feleltek meg a jogosultsági feltételeknek.

Ezért is kezdtünk el kiemelten foglalkozni a lakások korszerűsítésének ügyével és kampányolni ehhez kapcsolódó állami támogatásokért. Nemrégiben elindítottunk egy online felmérést is, hogy feltérképezhessük a magyarországi lakások helyzetét. Több ezren segítették a kitöltésükkel a felmérésünket.

Nemcsak online tevékenykedünk, hanem az utcára is kivittük az ügyünket! Míg önkénteseink februárban szórólapokkal igyekeztek eljuttatni a felmérésünket minél több emberhez, addig március első heteiben az ország több pontján kitelepültünk a pultjainkkal az utcákra, hogy megkérdezzük a helyiek véleményét az ügyben.

Jelen voltunk Pásztón, Salgótarjánon, Békéscsabán, Debrecenben, Miskolcon és Szegeden is. Önkénteseink beszámolóiból egyértelműen kiderült, hogy a magyar emberek számára kiemelten fontos az otthonfelújítás kérdése, és teljes egyetértés van abban, hogy átfogó állami támogatásra van szükség!

Ideiglenes forgalmi rendet alakított ki a Budapesti Közlekedési Központ az M3 metró felújításának idejére Újlipótvárosban. Ennek hatására a helyiek szerint a környék leterheltsége, forgalma érezhetően csökkent a Visegrádi utcában megszűntek a dugók.

Az Újlipótvárosért Egyesület tehát petíciót indított azért, hogy az ideiglenes forgalmi rend véglegessé váljon, ne térjen vissza a korábbi állapot a metrópótlás megszűnésével sem. A petíció sikerrel járt!

A XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. bejelentette, hogy a “Kádár utca eredeti forgalmi irányának megváltoztatása a Váci út és a Kresz Géza utca közötti szakaszon a metrópótlás zavartalansága érdekében vált szükségessé 2022-ben, ám a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. a lakosok érdekeit felismerve kezdeményezte, hogy a metrópótlást követően véglegessé váljon a kialakított forgalmi rend.”

Gratulálunk az Újlipótvárosért Egyesületnek és a helyi lakosoknak!

Február 21-én robbant a hír, hogy a zuglói képviselőtestület mindössze két napon belül arról készül dönteni, hogy megszüntetik a 2015-ben bevezetett minimumjövedelem-juttatást, amely a leginkább rászoruló zuglóiak szegénységét enyhíti.

Ez egy olyan ellátás, amelynek egy sokkal-sokkal bőkezűbb formája szerepelt az ellenzéki pártok tavalyi közös választási programjában, és korábban a Demokratikus Koalíció, az LMP, az MSZP és a Momentum választási programjában is szerepelt.

Azért indult petíció a SzabadaHangon, hogy a zuglóiak tiltakozhassanak a tervek ellen, és kifejezhessék, hogy az önkormányzat nem leépítenie, hanem fejlesztenie kell a minimumjövedelem-rendszert.

A cél érdekében gyorsan kellett cselekednünk. Pár nap alatt 600-nál is többen írták alá a petíciót. Február 22-én, az ülés előtt egy nappal kézbesítettük is a petíciót a zuglói polgármesternek és az összes önkormányzati képviselőnek, hogy a csütörtöki ülésen már tisztában legyenek azzal, hogy a minimumjövedelem eltörlésével a szavazóik támogatását kockáztatják. Közösségimédia-bejegyzésben is megjelöltük őket, hogy biztosan célba érjen a zuglóiak üzenete.

A szavunk végül jobb belátásra bírta a képviselő-testület tagjait: alig 24 óra leforgása alatt 500 zuglói lakos írta alá a petíciót, és ez elhozta a sikert is: a minimumjövedelem megszüntetését is magában foglaló előterjesztést levették a napirendről, ezzel elhalasztották a rendelet módosítását.

A továbbiakban is résen leszünk, hogy a minimumjövedelmet ne tudják fű alatt eltörölni, de addig is gratulálunk a petíció aláíróinak és a zuglói lakosoknak.

A rezsicsökkentés megnyirbálása hidegzuhanyként érte a lakosságot 2022 nyarán, de a már augusztustól érvényes módosítás részleteire is napokat kellett várni. A lakosságnak esélye sem volt időben felkészülni arra, hogy a rezsiszámláik drasztikusan megemelkedhetnek.

Magyarország Oroszországtól vásárol gázt, a szerződés tartalma, tehát a gáz ára nem ismert. A G7 ugyanakkor vélelmezi, hogy az orosz gáz ára a világpiaci – azaz holland tőzsdei – árat követheti két hónappal.

Szakértők egyetértenek abban, hogy Magyarország a legrosszabbkor vásárolhatott gázt: akkor töltöttük fel a tározókat, amikor épp az egekben járt a gáz ára. Ez viszont azt is jelenti, hogy ahogy csökken a magyar tározók töltöttsége, úgy van lehetőség olcsóbb gázból feltölteni őket.

Márpedig a gáz világpiaci ára a töredékére csökkent a 2022. augusztusi történelmi csúcs óta. Ez előtt nem sokkal, 2022 júliusában robbant a hír: a kormány megnyirbálja a rezsicsökkentést úgy, hogy azt csak az átlagfogyasztásig biztosítják a lakosoknak. Efölött a gázért hétszeres árat kell fizetni.

Azaz júliusban, a csúcs közelében határozták meg a “lakossági piaci” árat, amelyet az átlagfogyasztás felett fizetni kell. Csakhogy azóta a tőzsdén már olyan alacsonyra csökkent az ár, hogy a hazai lakossági piaci ár többszöröse annak. 

Ezért indított az aHang petíciót a gázár csökkentéséért, hogy ne a lakosságon nyerészkedjen a kormány. Ugyan a kormány szerint csak a háztartások negyedét érinti a rezsiemelés, Balogh József energetikai szakértő szerint ennél jóval szélesebb körről, a háztartások 40%-áról lehet szó (ATV).

Az idei tél kifejezetten enyhe volt, de ez nem elegendő biztosíték. Évek óta minden télen száznál is többen fagynak halálra, a legtöbben a saját rosszul szigetelt, fűtetlen otthonukban. A magas gázárak és a nehezen kalkulálható költségek miatt az is megeshet, hogy valaki a hatalmas számlától tartva inkább nem fűti ki az otthonát, ezzel egészségügyi kockázatnak téve ki magát.

A kormány nyilatkozatai szerint a rezsicsökkentés megnyirbálásával az energiával való spórolás, az energiabiztonság megteremtése a céljuk. Csakhogy erre más eszközök is rendelkezésükre állnak, olyanok, amelyek nem veszélyeztetik az emberek megélhetését és egészségét. Ilyen eszköz például a közúti sebesség mindössze 10 km/órával való csökkentése vagy a kereskedelmi épületekben (pl. bevásárlóközpontok) a fűtési hőmérséklet szabályozása, hosszú távon pedig a lakóépületek szigetelése jelentene megoldást.

Az emberek megélhetése és egészsége érdekében az aHang petícióban kéri a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét és az energiaügyi minisztert, hogy csökkentsék a gáz árát.

Egyetértesz? Írd alá a petíciót:

Már amikor elkezdődött az egyetemek vagyonkezelő alapítványokba történő kiszervezése, akkor sokan kongatták a vészharangot: a kuratóriumok feltöltése vezető kormánypárti politikusokkal súlyosan sérti az egyetemek autonómiáját, és az intézmények függetlenségét teszi tönkre. Mint ismert, ennek meg is lett ennek az ára. Az elmúlt hónap egyik legforróbb témája volt, hogy az Európai Unió felfüggeszti az Erasmus+ és a Horizont Európa programok hazai finanszírozását, miután az Európai Bizottság már decemberben figyelmeztette a kormányt, hogy a kuratóriumokban ülő fideszes politikusok összeférhetetlenek a döntéshozói pozíciójukkal.

Ha csak önmagában az Erasmus-ügyet vizsgáljuk, már akkor is kézenfekvő a megoldás, hogy távozzanak a politikusok és az egyetemek kapják vissza az európai mobilitási programokra szánt forrásaikat. De ennél sokkal fontosabb – ha nem a legfontosabb -, hogy az egyetemek visszakapják az önrendelkezésüket és az autonómiájukat. Márpedig az úgy nem fog menni, ha az intézményeket irányító alapítványok kuratóriumában olyan vezető politikusok ülnek, akik maguk is közpénzek fölött dönthetnek. Gondoljunk csak bele: egy miniszter, aki egyben országgyűlési képviselő, az egyik kalapjában megszavazza, hogy mennyi pénzt kapjon az az egyetem, ahol ő a másik kalapjában arról dönt, hogy azt az összeget aztán kinek fizessék ki.

Egy egyetem akkor tud minőségi munkát végezni, ha semmilyen szempontból nem próbálják meg – se politikailag, se gazdaságilag – befolyásolni. Összesen 21, közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működő egyetemmel kapcsolatban mondta azt az Európai Unió, hogy az összeférhetetlenség miatt felfüggeszti a támogatásokat. Ezen egyetemek kuratóriumaiban összesen nyolc miniszter, két miniszterhelyettes, hat államtitkár, egy helyettes államtitkár, öt kormánybiztos, két miniszteri megbízott, valamint egy miniszterelnöki politikai igazgató ül. Ez minden, csak nem függetlenség.

A kormány, úgy néz ki, hogy kész kompromisszumra lépni az ügyben. Bár cinikusan egyelőre olyan nyilatkozatok érkeztek, hogy nem igazán értik, hogy a miniszteri szinten túl kikre gondol az EU, amikor összeférhetetlenségről beszél. A válasz pedig nagyon egyszerű: minden politikai döntéshozónak távoznia kellene.

Hogy önmagában a politikusok távozása megoldaná-e az egyetemek autonómiájának kérdését, az persze nem ennyire fekete-fehér. Az intézmények élére felállított alapítványok megmaradása így is az önrendelkezés határát feszegeti, azonban ha nem pártkatonák és vezető politikai döntéshozók alkotnák ezeket a testületeket, hanem maguk az egyetemek polgárai – professzorok, dékánok, sőt akár egyetemi hallgatók -, akkor a függetlenség és a befolyásolás kérdése egészen más irányt venne.

Bár az egyetemek autonómiájának visszaállítása nem fog egyik napról a másikra megtörténni, egy biztos: se miniszternek, se államtitkárnak, se semmilyen politikai döntéshozónak nincs helye az egyetemek vezetésében!

Ha egyetértesz a cikk tartalmával, akkor írd alá te is a petíciót!

A fonyódligeti Árpád partnak az a különlegessége, hogy ugyan kb. 1 kilométer hosszú, de kifejezetten keskeny, körülbelül 10 méteres. Ezután egy szintén keskeny bicikli- és autóút, majd előkertek és a nyaraló-, illetve lakóingatlanok következnek. A szabadstrand már számos funkcióval rendelkezik: futópálya, öltözők, padok, mosdók, játszóterek felelnek az ide látogatók kényelméért, de büfék és éttermek is vannak a part környékén.

Ezek mellé létesült volna négy, kb. 16-18 méter hosszú és 5 méter széles teraszos építmény: a polgármester (Fonyód önkormányzata nevében) adta bérbe vendéglátóegységek létrehozása céljából az Árpád partra vezető utcák partszakaszi részét. Tette mindezt annak ellenére, hogy alkotmánybírósági határozat tiltja, hogy a Balaton partjától 30 méteren belül új épület létesüljön.

A törvény ugyanakkor azt megengedi, hogy meglévő épületeket felújítsanak, így egy régi bódét át fognak építeni, de a helyi lakosok és nyaralótulajdonosok erőfeszítései sikerrel jártak, és új épületek már nem fognak létesülni.

A vendégbabák a születés előtt, alatt vagy nem sokkal utána elvesztett babák. Vasali Katalin azért indított petíciót halottak napján 2022-ben, hogy a Farkasréti temetőben is létesüljön egy emlékmű, ahol ő és még sok ezer család gyertyát gyújthat elvesztett gyermekei emlékére.

A társadalmunkban a gyászfeldolgozásban nagy szerepe van a temetésnek, de vetélés esetén a szülőknek nincs módjuk a gyermeket hagyományos módon eltemetni, amely sok esetben nehezíti a gyászfeldolgozás folyamatát is. Márpedig ennek szempontjából a legtöbbünknek fontos, hogy legyen egy hely, ahol megemlékezhetünk, gyertyát gyújthatunk, elcsendesedhetünk.

Ezért vettük fel a kapcsolatot a Farkasréti temetővel, hogy befogadnák-e az emlékművet. A válasz megérkezett: a temető nyitott rá, és lehetőséget biztosítottak a helyszínbejárásra is.

A petíció fontos állomáshoz érkezett a személyes találkozóval, a temető munkatársai támogatóak, de hosszú út áll még előttünk. Ami viszont már biztos, hogy Farkas-Pap Éva szobrász fogja tervezni a művet. Ennek a terveivel fogjuk tudni újra felkeresni a temetőt.

Ha szeretnél értesülni a további fejleményekről, akkor írd alá a petíciót ide kattintva.

2022. december elején indult petíció azért, hogy egy 13. kerületi könyvtár megmaradhasson a helyén – mivel félő volt, hogy költözés esetén a jelenleginél csak jóval kevesebb kötettel és a közösségi funkció nélkül működhetne tovább.

A Radnóti Miklós Művelődési Központban található tagkönyvtár a környék kulturális életének szerves része; sok kisgyermekes család életében fontos találkozóhely; és a könyvekhez, a kultúrához való hozzáférés elsődleges forrása.

Örömmel jelentjük, hogy a petíció sikert ért el: “Tavaly év végén kaptunk az önkormányzattól egy levelet” – mondta el a petíció indítója. “Ebben beszámoltak arról, hogy a könyvtár maradhat a RAM-ban! Ezt azóta többen megerősítették és meg is osztották a közösségi médiában.

Azt nem tudhatom, hogy a kampányunk mennyire segítette elő ezt a változást, de biztos vagyok benne, hogy a döntéshozók értesültek az aláírásgyűjtésről, és követték annak alakulását. Ezért ez a közös sikerünk is!”

Gratulálunk!

December óta küzd az Óbudai Kutyás Egyesület és Gáspár Zsófi azért, hogy az Óbudai-sziget északi része megmaradjon annak, ami: kutyák és kutyások paradicsomának. Az ő beszámolóját közöljük a Fővárossal való találkozásról.

“Február 12-én délután találkoztunk a fővárosi küldöttekkel a Hajógyári szigeten. Szerettünk volna végigmenni méterről méterre a területen és egyeztetni az esetleges változásokról. Erre nem került sor, mert a nagy réten állva más, szintén fontos változásokról esett szó.

A megbeszélésen a következő információk hangzottak el: 

A sziget északi, a védett területen kívüli részein továbbra sem lesz kötelező a pórázhasználat. Ennek hivatalossá tétele céljából kikerülnek a szigetre az erre vonatkozó hivatalos táblák.

A vízhez továbbra is le tudnak menni a kutyások úsztatni az ebeket, de mostantól csak egyetlen helyen, az északi szigetcsúcsnál lesz erre lehetőség.

A védett területen csak a kijelölt helyen lehet közlekedni (ez megfelel a gát tetejének), itt a kutyák esetében a pórázhasználat kötelező. Ez egy olyan pont, ahol a két fél nem értett egyet. A Fővárosi Önkormányzat természetvédelmi csoportja és a FŐKERT Erdőkezelési és természetvédelmi osztályának munkatársai félnek attól, hogy a kutyák lemennek és kárt tesznek a madárfészkekben vagy egyéb állatokban, növényekben. Mi, a civil résztvevők azt kértük, hogy a szabály az legyen, hogy a gátról a kutya nem mehet le a védett területre, ugyanakkor a póráz használatát ne tegyék kötelezővé. A gazdi döntése legyen, hogy a kijelölt területen maradást tudja-e garantálni póráz nélkül, vagy inkább pórázt használ.

Azt is jeleztük, hogy a kutyák mozgásának korlátozása nem csökkenti a védett terület állataira leselkedő veszélyt, ugyanis a macskák (eddig is inkább ők jelentették a potenciális veszélyt) továbbra is szabadon járnak.  Azt is kiemeltük továbbá, hogy a jelenlegi növény- és állatvilág a szigetre járó kutyákkal eddig is békében megfért. Az eddigi károkat főleg a sátrazó, kocsival behajtó, tüzet gyújtó emberek okozták. Ezért kértük ennek a szigorításnak a felülvizsgálatát.

Ígéretet tettek arra, hogy a védett területen kívüli térséget rendszeresen, 2-3 hetente kaszálni fogják, megelőzve ezzel a toklászok miatt tavaly kialakult egészségre ártalmas helyzetet. 

A szigeten továbbra sem lesz szúnyoggyérítés, amit immáron a védett területek igényeivel magyaráztak a tervezők. Ez is egy kérdéses pont volt, felvetettük a biológiai védekezés lehetőségét, amelyre hazánkban már van sikeres példa és talán nem róna terhet a védett területek élővilágára sem. A biológiai védekezést a tervezők is tudnák támogatni a nem védett területeken, ám mivel ez (országos) katasztrófavédelmi feladat, így erre nekik nincs ráhatásuk. A védett területen viszont törvény tiltja a bármilyen módon történő szúnyoggyérítést is. (Na jó, egyesével lecsapkodni továbbra is szabad.)

Megismerhettük a méhlegelő pontos területét és megtudtuk, hogy a járda és a méhlegelő között húzódó 10 méteres sávban továbbra is lesz rendszeres kaszálás, az a terület járható marad, kutyák számára is.

Jeleztük, hogy a sziget északi része nem igényel az állagmegóváson túl további funkciókat, eszközöket és építményeket. A jelek szerint a tervezők azt elfogadták. Azonban amíg a végleges terveket nem látjuk, addig nem dőlhetünk hátra. 

A továbbiakban a Főváros által készített tábla tartalmát ismerhettük meg pontról pontra, melyeket kihelyeznek a jövőben. A táblákra azok a szabályok kerülnek fel, melyek az Óbudai Kutyás Egyesület által kihelyezett táblán is olvashatóak, plusz két új szabály:

• Az egyik szabály komoly derültséget okozott, miszerint ne engedjék a gazdák hosszasan ugatni a kutyákat. Jeleztük, hogy ennek a pontnak nincs értelme és jelentősége a szigetre vonatkozóan, ám mivel a tervezők ragaszkodtak hozzá, és ez nem jelent valódi korlátozást, így belenyugodtunk a szabály megjelenítésébe.
• A másik szabály, amely szerint kutyák pórázon sem vihetőek a jövőben a játszótér területére, már komolyabb nehézséget jelenthet azon családok számára, akik két- és négylábú gyermekeiket egyszerre kívánják kivinni a szigetre. Az utólagos jelzések nyomán a tervezők hajlottak a módosításra és a Főváros levélben tett ígérete szerint a játszótérre a kutyák pórázon továbbra is bevihetőek.

A tüzelő ebek szigetről való kitiltása is felmerült, ugyanakkor jeleztük, hogy az eddigi gyakorlat, amely szerint a tüzelő kutyusokkal a sziget délebbre eső, kutyákkal kevésbé látogatott részein sétálnak a gazdik, jól működik. A tervezők ezt a megoldást elfogadhatónak találták.

Felmerült annak igénye is, hogy az új táblákon szerepeljen a tiltás, mely szerint a sziget teljes területén egész évben tilos a pirotechnikai eszközök használata (pl. tűzijáték, petárda), amely alól az augusztus 20. és december 31. körüli időszak sem kivétel. 

A korábban olvasott terv az eddigi egyeztetések során sokat finomodott, és a tervezők nyitottak az újonnan érkező javaslatok megfontolására és felhasználására is. A javaslatokat, aggodalmakat a projekt kapcsán az alábbi visszajelző felületen lehet megírni.

Ígéretet kaptunk továbbá arra is, hogy a módosított stratégiai terv is elérhető és véleményezhető lesz mindenki számára a már megismert felületen, még a terv véglegesítése előtt, illetve a részletesebb kiviteli tervek esetében is lesz lehetőségünk az egyeztetésre.

Furcsa azt mondani, hogy mekkora sikereket értünk el, pedig csak a jól bevált, évtizedek óta gyakorolt viselkedésformát szeretnénk megtartani a szigeten, amiért most küzdenünk kell. Nagyon sokat számít az, hogy ennyien mellénk – és főleg a Hajógyári-sziget mellett – álltak.”

Ígérjük, a jövőben is informálni fogunk a fejleményekről!

Zamárdiban a védett terület mellett több mint 800 lakás és hotelszoba jött volna létre – ez még egyszer annyi embert jelent, mint Zamárdi jelenlegi lakossága. El tudod képzelni, hogy a településeden hirtelen kétszer annyi ember legyen, mint máskor?

A zamárdiak ezt nem akarták, ezért petíciójukkal az önkormányzathoz fordultak. Azt kérték, hogy az önkormányzat utasítsa el a terület beépítéséhez szükséges átminősítést – és a teljes építkezést. 

Az általános tiltakozás elérte célját! Zamárdi képviselő testülete elutasította a terület átminősítését nagyvárosias lakóterületté, és leállította az eljárást!

Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere kijelentette: “Egy ilyen mértékű társadalmi nemtetszés-nyilvánítás után az önkormányzatnak nincs mit tenni, vissza kell vonnia a projekt támogatását.”

A képviselő-testület megszüntette a kiemelt beruházás státuszt is, valamint határozatban deklarálta, hogy “a területre szóló koncepció újragondolását tartja szükségesnek mind a használati mód, mind a funkciók, mind a rendeltetési egységszám, mind az ütemezés, mind a lépték, mind a szintszám, mind a forgalmi terheltség és a város életére gyakorolt társadalmi hatások tekintetében.”

Ezzel az első és legfontosabb csatát megnyertük.

Bízunk benne, hogy a képviselő-testület a továbbiakban tartani fogja ígéretét, és az érintett terület, illetve Zamárdi bármely más területe sorsát szakértők, a közvélemény és a Zamárdi Civil Összefogás bevonásával, konstruktívan együttműködve határozzák meg.

Ennek első lépéseként személyes találkozón fognak a Zamárdi Civil Összefogás szakértői és a város főépítésze egyeztetni arról, milyen mértékű beépítés fogadható el az érintett területen. A Zamárdi Civil Összefogás Facebook-oldalon minden további fejleményről tájékozódhatsz.

Folytatjuk, együtt, Zamárdiért és a Balatonért!

“A MOL Őrség Szénhidrogén Kft. Őri-M-1 jelű fúrási telephelyén tervezett szénhidrogén ipari mélyfúrás lemélyítésének előzetes vizsgálati eljárása tárgyában Hatóságomon VA/AKF-KTO/242/2021. számon indult, majd VA/KTHF-KTO/987/2021. számon folytatódó eljárását megszüntetem.”

Az aHang csapata kétszer is volt Őriszentpéteren, a tervezett helyszínen: beszélgettünk a lakosokkal, részt vettünk a helyi fórumon, közreműködtünk a 444 videós stábjának helyszíni forgatásán, adományozóinknak köszönhetően hirdetni tudtuk a petíciót, segítettünk a helyiek tájékoztató kiadványának készítésében és abban, hogy a petíció több mint 35 ezer aláírót érjen el.

De ez nem csak a mi munkánk volt: ritka szép civil összefogás valósult meg hála az aláíróknak, a helyi lakosokból alakult Őrségvédők Civil Társaság, a Greenpeace Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország kitartó szakmai munkájának, valamint a hozzájuk csatlakozó 111 civil szervezetnek! 

Révbe ért az összefogás: nem lesz fúrás Őriszentpéter határában, a lakott területtől mindössze 400 méterre!

Miután megtudtuk a friss örömhírt, beszéltünk helyi lakosokkal is: fellélegeztek, és hatalmas sikernek élik meg a fejleményeket. Mi velük örülünk, innen is gratulálunk nekik, és talán az egész ország nevében is megköszönhetjük a kitartásukat!

Egy dolgunk ugyanakkor még van: résen kell lennünk. Árgus szemekkel fogjuk figyelni a Mol további ténykedéseit, hogy se az Őrségben, se másutt ne károsítsák tovább a környezetünket!

A Budapest Pride indított petíciót a törvény elfogadása ellen, amelyet pillanatok alatt több mint százezren aláírtak – ez az eddigi legnagyobb petíció az oldalunkon!

A Pride csapata június 14-re tüntetést szervezett, amelyből mi is kivettük a részünket: az aHang tagsága 500.000 forinttal támogatta a létrejöttét! Emellett egy üres molinót vittünk az eseményre, amely a szolidaritást és az elfogadást szimbolizáló közösségi alkotássá vált a tüntetés végére: több mint százan írták alá vagy rajzoltak rá.

A tüntetés után útjára indítottuk levélküldő petíciónkat, amelynek segítségével több mint 10 ezren kérték levélben Áder Jánost arra, hogy ne írja alá a törvényt – ez azóta megtörtént.

Több ezren írtak nekünk történeteket arról, hogy milyen volt az előbújásuk, hogy milyen támogatást – vagy bántást – kaptak az LMBTQ közösség tagjaiként, illetve hogy hogyan támogatják LMBTQ ismerőseiket. Ezeket a néha szívfacsaró, néha szeretetteli vallomásokat jelenítettük meg az ahang.hu/pride oldalon.

Június 25-én pedig elindult az egy hónapos Budapest Pride Fesztivál, természetesen a tagságunkat biztatjuk a részvételre!

2021. május 6-án 3480 aláírást nyújtottunk át Önöknek, melyekkel az érintett állampolgárok jelezték, hogy

nem értenek egyet az Önök pandémia alatt hozott, a lakosságot közvetlenül érintő, de abba be nem vonó döntésükkel arról, hogy

a városvezetés a Szarvas Gábor u. 8. szám alatt több, mint 30 éve működő, és a közösség életében nélkülözhetetlen szerepet betöltő VIRÁNYOSI KÖZÖSSÉGI HÁZAT bezárja.

A családias jellegű intézményt többször összevetették az egészen más méretű és jellegű, a programok szélesebb skáláját nyújtó MOMKulttal, éreztetvén, hogy a közösségi ház mennyire lemarad mind programkínálatában, mind az ellátott közösségek tekintetében. Az összehasonlítás véleményünk szerint nem releváns, és nem is lehet az, hiszen két különböző profilú kulturális és közösségi intézményről van szó – egyik sem jobb vagy rosszabb, gyengébb vagy erősebb a másiknál: más igényeket szolgálnak ki, távol egymástól.

Arra, hogy a kerületben működő nagyszámú kulturális és közösségi célokat ellátó intézmény közül miért azt tervezik bezárni, melynek szolgáltatásai helyileg nem pótolhatók, nem kaptunk érdemi választ. A környéken elérhető közelségben nem lesz több közösségi ház. A többi intézmény a hegy másik oldalán helyezkedik el, egyfajta kulturális csomópontként. Ide eljutni különösen a nagycsaládosoknak és az időseknek nehéz, akik a közösségi ház szolgáltatásait leginkább használták. Az, hogy ilyen távol tervezik pótolni a virányosi programokat, nem jelent megoldást.

Az Önök által felsorakoztatott érvek között többször is elhangzott, hogy az intézmény szinte egy éve zárva tart. 2021 májusában hivatkoznak erre, a több, mint egy éve tartó pandémia és lezárások közepette. A találkozón megbeszéltek alapján várjuk, hogy válaszban elküldjék nekünk a ház működésével kapcsolatos hatástanulmányokat, ha készültek, és választ várunk arra a kérdésre is, hogy ezek a tanulmányok a pandémiás időszak általános lezárásait és korlátozásait figyelembe vették-e. Ezen felül pedig fenntartjuk, hogy közösségi ház és közösségi szolgáltatások esetében nincs relevanciája az ilyen tanulmányoknak: ha a közösségnek szüksége van egy szolgáltatásra, az költséghatékonyság miatt nem megszüntethető.

A közösségi ház a 2. és a 12. kerület határán helyezkedik el, így sok nem kerületi idős ember és család is igénybe vette a szolgáltatásait. Igénybe vették továbbá a sokszínű szolgáltatásokat olyanok is, akik esetleg nem a kerületben élnek, de gyermekeik a közeli intézményekbe járnak (Zugligeti Bölcsőde, Óvoda és Általános Iskola, Virányosi Általános Iskola). Az ezekbe az intézményekbe járó több száz gyermek is rendszeresen látogatta a ház változatos porogramjait.

Az érintettek köre túlmutat a kerületi lakhelyű állampolgároknál, hiszen érintett az, akiknek gyermekei, unokái számítanak a pandémia után is a ház szolgáltatásaira.

Ahogy azt ígértük Önöknek, átnéztük az aláírók által megadott irányítószámokat, melyek alapján a 3480 aláíróból

• 2756 budapesti,
• 1046 fő 12. kerületi lakos,
• 586 fő 2. kerületi lakos,
• 448 fő a 1125 irányítószám alatt lakik.

Szintén elhangzott, hogy azért nem kérdezték meg a lakosságot, mert politikai ügy lett volna a kérdésből. Az Önök által hangoztatott érvek közül ezt tartjuk a legaggályosabbnak.
Az Önök megbízatása a lakosság által arra a feladatra szól, hogy a közösség vagyonát megfontoltan, körültekintően kezeljék, a közösséget érintő számos kérdésben szakértelemmel, szükség esetén a közösség bevonásával, megkérdezésével hozzanak döntést.

A demokratikus rendszer, amiben élni szeretnénk, teret ad az ellenvéleménynek és annak, hogy különböző álláspontok egymás mellett megjelenjenek. Ebből követketzően teret ad annak, hogy a társadalmat és az abban élő kisebb közösségeket érintő kérdések politikai kérdésekké válhassanak. 35 évvel ezelőtt az ellenvélemény kinyilvánításának lehetősége valóban súlyos kérdéseket vetett volna fel. Pokorni úr tudomásunk szerint akkor a demokrácia megvalósításáért dolgozott aktívan.

Tudomásunkra jutott, hogy a bezárandó (és nemrég felújított) Virányosi Közösségi Ház valamint a Lívia Villa a tervek szerint a közeljövőben továbbra is közösségi célokat lát majd el. A Virányosi Házba költöző Család- és Gyermekjóléti Szolgálat helyét azonban újonnan épülő irodák, üzletek veszik át.

Az aláírásgyűjtést és a tiltakozást tovább folytatjuk, amennyiben újabb jelentős számú aláírás összegyűlik, újra felkeressük Önöket, bízva abban, hogy felülbírálják saját hatáskörben, a közösség bevonása nélkül hozott döntésüket a Virányosi KÖZÖSSÉGI HÁZ ügyében.

Ami a megbeszélésen kiderült:

• A Nyugati kertek rekonstrukciójának a kivitelezése 2022 elején kezdődik.
• A közvélemény-kutatásokat 1000 fős mintán csinálják, de kiemelt beruházás lévén ezeket nem lehet nyilvánosan elérni.
• A Várkapitányság állítása szerint a projektekről folyamatosan egyeztetnek a helyiekkel, akiket a Budavári Önkormányzat, vagyis V. Naszályi Márta polgármester képvisel.
• A Várkapitányság szerint a Fehérvári rondella statikai állapota indokolja annak újjáépítését. Ami jó hír, hogy szinte ugyanúgy fog kinézni, ahogy most látjuk, illetve egyetlen módosítást hajtanak rajta végre, azt, hogy 1,5 m-rel alacsonyabb lesz, de ugyanaz a kontúrja lesz, és megmarad a „betonkaréj” is. Ugyanazokból az elemekből rakják újra össze. Ha minden igaz, akkor a törött, rossz állapotú elemeket cserélik ki. A karéjon belüli fák sorsáról nem érkezett pontos választ. Annyi bizonyos, hogy azokat a fákat, amik a Rondella és a Várfal tövéből nőnek ki, eltávolítják, mert gyökereikkel bontják a falat.
• A mélygarázs a Váralagút felett fog elhelyezkedni. Építéséhez felülről nyitják meg a domboldalt, és a munkálatok befejeztével visszahordják a földet, visszaépítik a domboldalt. Az aláépítés alapterületét ugyanakkor nem mondhatták meg, mivel „nemzetbiztonsági szempontból kiemelt beruházás”, a pontos adatok titkosak. Megközelítőleg 300 férőhelyes lesz, és a helyieknek ebből leválasztanak valamennyi helyet. A parkolás díjköteles lesz.
• A tárgyaláson úgy tűnt, hogy a Nyugati kertek rekonstrukciójával és a fakivágásokkal kapcsolatban még nem születtek meg a végleges döntések, ezért konkrétumokat nem tudtunk meg. A kommunikációs szakember azt mondta, hogy 1-2 tucat fát terveznek kivágni / átültetni. (Ugyanakkor a Liget tapasztalatai azt mutatják, hogy az átültetés nagyon költséges eljárás, és egyáltalán nem hatékony, ezek a fák rövid időn belül meghalnak.)
• A látványterveken látható rámpa feletti beépítést (a kutyafuttató és a napozó között) nagy valószínűséggel megcsinálják. Állításuk szerint szabad lesz az átjárás a két terület között. A Palota úti hosszú lépcsőt (Zerge lépcső folytatása) el akarják bontani. Találtak talajradarral a lépcső és a Lovas út között egy történelmi lépcsősort, amit szándékukban áll visszaépíteni.

A Közösen a Vároldalért képviselői amellett érveltek, hogy az utak, lépcsők helyét ne változtassák meg, mert azok régóta ott vannak, ahol az emberek járni szoktak, és ezeket a nyomvonalakat nyilván továbbra is használnák, aminek több csúnya áttaposás, balesetveszélyes ösvény lenne az eredménye.

Az átadáson arra is felhívták a figyelmet, hogy a József főhercegi palotának a várfalon kívüli kertje mindig is sűrűn benőtt fás terület volt, a régi térképeken látható kis magánkertek a Palota út alatt voltak.

A szőlőskert sajnos még nem került le napirendről. A civilek minden érvet felhoztak a kialakítása ellen:

• Budapesten nincs elég szakértő szőlőmunkás, aki évente többször fölmegy a meredélyre kapálni;
• mivel a mélygarázs kialakításakor kiszedett „földbe” (valójában márgába) akarják ültetni a szőlőt, a tápanyagellátása nehéz lenne, évente többször kéne trágyázni, az napokig nagyon büdös;
• a szőlőt évente kb. 8-szor kell permetezni, ilyenkor a területet napokra teljesen le kellene zárni;
• a befektetett energia semmilyen módon nem térülne meg, mert a környék levegője szennyezett, az itt termett szőlőből nem lehetne bort csinálni;
• szőlőéréskor az egész területet megint csak le kellene zárni, hogy ne lopják le a gyümölcsöt;
• a tervezett ültetvény a karbonelnyelés szempontjából városi léptékben kicsi, viszont elvenné a váriak egyetlen közeli parkját, a terület elvesztené rekreációs jellegét.

A csoport figyelmeztette a Várkapitányságot a talaj erodálását elősegítő vizesedési problémákra és arra, hogy a tervezett öntözőrendszer telepítése miatt további fákat kellene értelmetlenül kivágni. Az előző szőlőtelepítési program teljes kudarca már önmagában intő jel lehetne, és a hivatkozott „történeti előzmények” is erősen vitathatóak, főleg miután az egész Várra kiterjedő terv a Hauszmann Alajos korabeli állapotok visszaállítására törekszik, márpedig addigra a szőlő Budán a filoxéra miatt kipusztult.

A petíció-aláírók képviselői azt is elmondták, hogy olyan parkot szeretnének, ahová az év minden napján 0/24-ben szabad a bejárás, ahol sok a fa és füves területek, ahol meg lehet pihenni – egyszóval a jelenlegi állapotokhoz közelebbi koncepciót tegyenek az asztalra, a lehető legkevesebb beépítéssel és burkolattal.

Pártolható a tervezőknek az az elgondolása, hogy a területre sok gyümölcsfát telepítenek – őshonos magyar gyümölcsfajták mellett jó lenne a törököktől örökölt, szintén meghonosodott mogyoró és más csonthéjasok, illetve füge és naspolya. Ugyanakkor fontos, hogy ne havi fűnyírást igénylő pázsitot, hanem a korszerű városi kertészet szempontjainak megfelelő méhlegelő rétet alakítsanak ki, a környéken eredetileg honos vadvirágokkal, amelyet elég évente kétszer kaszálni.

Azt az ígéretet kapták a civilek, hogy a szempontjaikat és az érveiket továbbítani fogják a döntéshozóknak, így egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy a rondella alatti park megőrizze a szépségét, és hogy továbbra is mindenki használhassa.

Ehhez elengedhetetlen volt a Közösen a Vároldalért csoport és a mellettük kiálló lakosok minden erőfeszítése: az ötletelések, a Várkapitányság kérdőre vonása, az online akciók, amelyekkel a Várkapitányságot bombázták.

Az Országgyűlés elnökének nem ez volt az első irritáló megszólalása: “szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének tartanák, ha unokákat szülnének nekünk” – mondta közel öt évvel ezelőtt.

A petíció (online) átadásakor emlékeztettük legfontosabb házelnöki kötelességeire is: az Országgyűlés elnöke “gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, rendjének, biztonságának fenntartásáról és munkájának megszervezéséről, (…) képviseli az Országgyűlést (…), megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti az üléseket, (…) rendészeti, illetve fegyelmi jogkört gyakorol az Országgyűlés zavartalan működése és méltóságának megőrzése érdekében.”

Ehhez képest cinkosa a párttársainak, amikor egy – történetesen épp női – képviselőt kell elhallgattatni, azért, mert a pártjának kellemetlen kérdéseket tesz föl. Ez a részrehajlás elfogadhatatlan. Megsért minden nőt és minden olyan férfit, akik nemtől függetlenül tisztelik a másik embert. Megsért mindenkit, aki normális politikai kultúrát és beszédmódot szeretne.

A petíció aláírói egy olyan politikai kultúra mellett állnak ki, ahol egy vita során a képviselők tisztelettel meghallgatják egymást, és válaszolnak a kérdésekre; belátják, ha tévednek, elfogadják a jogos érveket, és aszerint cselekednek. Ahol senkit nem különböztetnek meg valamilyen védett tulajdonsága (pl. a neme) miatt.

A borítóképen a petíció indítói, a FeminX tagjai és társaik tiltakozása Kövér László kijelentése ellen:

A törvény megszavazásával a kétharmados többséggel rendelkező kormány tagjai figyelmen kívül hagyták annak a közel 110 ezer ember akaratát, aki kiállt a demokrácia mellett, és az alábbi petíció aláírásával tiltakozott a törvény ellen.

https://www.facebook.com/szabadahang/videos/2624834447842360/

A szavazás idején eljuttattuk a petíciót az országgyűlési képviselőknek is, valamint a szavazás előtti estére szerveztük meg Magyarország első online tüntetését, amelyet megközelítőleg hatezren követtek, és a 15 ezer érdeklődő többszöröse, körülbelül negyvenezer ember kapcsolódott be hosszabb-rövidebb időre az adásba. Az első felszólaló Horgas Péter látványtervező és civil aktivista volt, ő a nemzeti egység fontosságára hívta fel a figyelmet, illetve arra, hogy “tilos visszaélni a joggal és a hatalommal”.

Fullajtár Andrea Angela Merkel német kancellárt idézte, amikor elmondta, hogy a mozgás szabadsága nehezen elnyert jog, és soha nem szabad könnyedén, átmenetinek venni őket egy demokráciában.

Róna Péter közgazdász szerint annak a korszaknak már vége, amikor politikusok szinte már istennek képzelték magukat, korlátlan hatalomra törekedtek. A kevély, kioktató magatartás helyett jóindulatra, irgalmasságra, alázatra és megértésre van szüksége az emberiségnek.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke elmondta, hogy mivel mindannyian biztonságra, védelemre vágyunk, így nagy a kísértés, hogy a nálunk erősebbnek több felhatalmazást adjunk – az ugyanakkor nem igaz, hogy csak korlátlan hatalommal felruházott kormány tudja orvosolni a koronavírus-járvány jelentette bajt.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász hangsúlyozta: a rendkívüli intézkedések szükségesek, ahogy az is, hogy a kormány a feltétlenül szükséges rendkívüli jogosítványokkal az Alaptörvény előírásainak megfelelően éljen. A felhatalmazási törvény véleménye szerint nem csupán szakmailag kifogásolható, de Alaptörvény-ellenes is, és semmilyen kontrollt nem biztosít a kormány fölött.

Végül Pákozdi Éva civil aktivista aggódását fejezte ki az egészségügy helyzete és a várható gazdasági hatások miatt – ilyenkor az összefogásnak van csak helye, hangsúlyozta.

Tiltakozásunk végül nem érte el kitűzött célját, de miért volt mégis borzasztóan fontos?

1. Közös fellépésünk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez az ügy a sajtóban, politikában is ekkora hullámokat vert. Tartalmat generált újságíróknak, döntéshozóknak egyaránt. Több száz cikknek és több politikusi felszólalásnak, nyilatkozatnak nyújtott hivatkozási alapot hazai és nemzetközi platformokon egyaránt.
2. Amikor a valódi veszélyhelyzet megszűnik, ám adott esetben a parlamenti kétharmad, azaz a kormány ezt “másképp fogja látni”, akkor nem a nulláról kell kezdenünk. Ne legyen igaza annak a 110 ezer embernek, aki aláírta ezt a petíciót. Őszintén kívánom, hogy ne legyen igazunk. Ám ha mégis, akkor bizony ez a 110 ezer ember sokkal könnyeben mozgósíthat akár még több százezret, és ennél még jóval nagyobb tiltakozási hullámot indíthat el. Ehhez persze az is kell, hogy együtt maradjunk, és ne felejtsünk.

Azonban amíg ez a járvány tart, egyszerűen nem tehetjük meg, hogy csak a tiltakozással foglalkozzunk. Nem tehetjük meg, hogy belekényszerítsenek egy ilyen szerepbe a következő hónapokban. Ugyanúgy dolgunk, sőt kötelességünk felemelni a szavunkat nemcsak valaki(k) ellen, hanem valakikért is. Azokért, akik a legnagyobb elszenvedői ennek a katasztrófának. Jelenleg százezrek, később talán milliók is. Ezért megyünk tovább most együtt.