Ami a megbeszélésen kiderült:

• A Nyugati kertek rekonstrukciójának a kivitelezése 2022 elején kezdődik.
• A közvélemény-kutatásokat 1000 fős mintán csinálják, de kiemelt beruházás lévén ezeket nem lehet nyilvánosan elérni.
• A Várkapitányság állítása szerint a projektekről folyamatosan egyeztetnek a helyiekkel, akiket a Budavári Önkormányzat, vagyis V. Naszályi Márta polgármester képvisel.
• A Várkapitányság szerint a Fehérvári rondella statikai állapota indokolja annak újjáépítését. Ami jó hír, hogy szinte ugyanúgy fog kinézni, ahogy most látjuk, illetve egyetlen módosítást hajtanak rajta végre, azt, hogy 1,5 m-rel alacsonyabb lesz, de ugyanaz a kontúrja lesz, és megmarad a „betonkaréj” is. Ugyanazokból az elemekből rakják újra össze. Ha minden igaz, akkor a törött, rossz állapotú elemeket cserélik ki. A karéjon belüli fák sorsáról nem érkezett pontos választ. Annyi bizonyos, hogy azokat a fákat, amik a Rondella és a Várfal tövéből nőnek ki, eltávolítják, mert gyökereikkel bontják a falat.
• A mélygarázs a Váralagút felett fog elhelyezkedni. Építéséhez felülről nyitják meg a domboldalt, és a munkálatok befejeztével visszahordják a földet, visszaépítik a domboldalt. Az aláépítés alapterületét ugyanakkor nem mondhatták meg, mivel „nemzetbiztonsági szempontból kiemelt beruházás”, a pontos adatok titkosak. Megközelítőleg 300 férőhelyes lesz, és a helyieknek ebből leválasztanak valamennyi helyet. A parkolás díjköteles lesz.
• A tárgyaláson úgy tűnt, hogy a Nyugati kertek rekonstrukciójával és a fakivágásokkal kapcsolatban még nem születtek meg a végleges döntések, ezért konkrétumokat nem tudtunk meg. A kommunikációs szakember azt mondta, hogy 1-2 tucat fát terveznek kivágni / átültetni. (Ugyanakkor a Liget tapasztalatai azt mutatják, hogy az átültetés nagyon költséges eljárás, és egyáltalán nem hatékony, ezek a fák rövid időn belül meghalnak.)
• A látványterveken látható rámpa feletti beépítést (a kutyafuttató és a napozó között) nagy valószínűséggel megcsinálják. Állításuk szerint szabad lesz az átjárás a két terület között. A Palota úti hosszú lépcsőt (Zerge lépcső folytatása) el akarják bontani. Találtak talajradarral a lépcső és a Lovas út között egy történelmi lépcsősort, amit szándékukban áll visszaépíteni.

A Közösen a Vároldalért képviselői amellett érveltek, hogy az utak, lépcsők helyét ne változtassák meg, mert azok régóta ott vannak, ahol az emberek járni szoktak, és ezeket a nyomvonalakat nyilván továbbra is használnák, aminek több csúnya áttaposás, balesetveszélyes ösvény lenne az eredménye.

Az átadáson arra is felhívták a figyelmet, hogy a József főhercegi palotának a várfalon kívüli kertje mindig is sűrűn benőtt fás terület volt, a régi térképeken látható kis magánkertek a Palota út alatt voltak.

A szőlőskert sajnos még nem került le napirendről. A civilek minden érvet felhoztak a kialakítása ellen:

• Budapesten nincs elég szakértő szőlőmunkás, aki évente többször fölmegy a meredélyre kapálni;
• mivel a mélygarázs kialakításakor kiszedett „földbe” (valójában márgába) akarják ültetni a szőlőt, a tápanyagellátása nehéz lenne, évente többször kéne trágyázni, az napokig nagyon büdös;
• a szőlőt évente kb. 8-szor kell permetezni, ilyenkor a területet napokra teljesen le kellene zárni;
• a befektetett energia semmilyen módon nem térülne meg, mert a környék levegője szennyezett, az itt termett szőlőből nem lehetne bort csinálni;
• szőlőéréskor az egész területet megint csak le kellene zárni, hogy ne lopják le a gyümölcsöt;
• a tervezett ültetvény a karbonelnyelés szempontjából városi léptékben kicsi, viszont elvenné a váriak egyetlen közeli parkját, a terület elvesztené rekreációs jellegét.

A csoport figyelmeztette a Várkapitányságot a talaj erodálását elősegítő vizesedési problémákra és arra, hogy a tervezett öntözőrendszer telepítése miatt további fákat kellene értelmetlenül kivágni. Az előző szőlőtelepítési program teljes kudarca már önmagában intő jel lehetne, és a hivatkozott „történeti előzmények” is erősen vitathatóak, főleg miután az egész Várra kiterjedő terv a Hauszmann Alajos korabeli állapotok visszaállítására törekszik, márpedig addigra a szőlő Budán a filoxéra miatt kipusztult.

A petíció-aláírók képviselői azt is elmondták, hogy olyan parkot szeretnének, ahová az év minden napján 0/24-ben szabad a bejárás, ahol sok a fa és füves területek, ahol meg lehet pihenni – egyszóval a jelenlegi állapotokhoz közelebbi koncepciót tegyenek az asztalra, a lehető legkevesebb beépítéssel és burkolattal.

Pártolható a tervezőknek az az elgondolása, hogy a területre sok gyümölcsfát telepítenek – őshonos magyar gyümölcsfajták mellett jó lenne a törököktől örökölt, szintén meghonosodott mogyoró és más csonthéjasok, illetve füge és naspolya. Ugyanakkor fontos, hogy ne havi fűnyírást igénylő pázsitot, hanem a korszerű városi kertészet szempontjainak megfelelő méhlegelő rétet alakítsanak ki, a környéken eredetileg honos vadvirágokkal, amelyet elég évente kétszer kaszálni.

Azt az ígéretet kapták a civilek, hogy a szempontjaikat és az érveiket továbbítani fogják a döntéshozóknak, így egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy a rondella alatti park megőrizze a szépségét, és hogy továbbra is mindenki használhassa.

Ehhez elengedhetetlen volt a Közösen a Vároldalért csoport és a mellettük kiálló lakosok minden erőfeszítése: az ötletelések, a Várkapitányság kérdőre vonása, az online akciók, amelyekkel a Várkapitányságot bombázták.

Az október 29-i sikeres petícióátadó akciónkon aláírók társaságában kézbesítettük közel 11 ezer érintett álláskereső és az őket támogatók közös követelését Parragh Lászlónak! [1] [2]

(Fotó: Bánkúti Sándor, Index)

Emlékeztettük Orbán Viktor egyik legbefolyásosabb informális tanácsadóját, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara újraválasztott elnökét, hogy nem a gazdaság dübörög, hanem a munkanélküliség, talán még sosem volt ennyire kiszámíthatatlan helyzetben több százezer munkanélküli, és a magyarok 83%-a azt szeretné, ha minimum hat hónapra növelnék az álláskeresési járadék folyósítási idejét! [3]

Annak érdekében, hogy minél nagyobb hangot adjunk az aláíróktól érkezett több ezer szívszorító élethelyzetnek, nem csak mikrofont és táblákat ragadtunk. Egy kalapáccsal 3 “disznóságot” is feltártunk:

1. Parragh László nyilatkozatait:
• 2020. május 6.: “Amint lehetőség lesz rá, kellő időben megtesszük a megfelelő lépéseket a helyzet rendezésére”
• 2020. október 22.: “Semmilyen ráhatásom nincs erre az ügyre, a véleményem ezzel kapcsolatban nem változott”
2. Hogy az egész Európai Unióban nálunk a legrövidebb az álláskeresési járadék folyósítási ideje;
3. Egy, az állam által magára hagyott sclerosis multiplexben szenvedő tagunk szívszorító történetét és igazságát: “A stadionokat, birtokokat, kastélyokat nem lehet megenni.”

(Fotó: Kiss Soma Ábrahám, Mérce)

Sőt még a Parragh László irodáját védő őrök fenyegető fellépése sem tántoríthatott el minket abban, hogy a bejárat oldalára is kihelyezzük a nekünk küldött történeteiteket:

A petíciót tehát végül kézbesítettük, Kordás Lászlóval, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökével közösen leadtuk Parragh nevére a recepción.

Természetesen nem adjuk fel, és tovább küzdünk az egyre népesebb és egyre kiszolgáltatottabb álláskeresői tábor érdekében. Köszönjük, hogy aláírásoddal Te is erősíted ezt, folytatjuk!

Köszönjük azoknak, akik támogatták az akciót! Hat ember összesen 23 ezer forintot utalt a megvalósításra, az egész esemény 35 ezer forintba került. 25000 forint ment szegény malacokra és 10 ezer forint molinóra, nyomtatási költségre. Ha utólag beszállnál a költségekbe, azt itt tudod megtenni.

[1] A helyszínen készített élő videót itt tudod megtekinteni (a lényegi rész 3:40-től kezdődik): https://www.facebook.com/szabadahang/videos/841403726691499/
[2] https://merce.hu/2020/10/29/11-ezren-kovetelik-hogy-hosszabbitsak-meg-az-allaskeresesi-jaradek-idotartamat/
[3] A Pulzus-kutató friss közvélemény-kutatásáról itt olvashatsz: https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/munkanelkuli-segely-az-orszag-negyotode-mast-akar-mint-orban-viktor.706688.html