Erzsébet, a kilakoltatással fenyegetett rászoruló tatabányai polgár korábban évtizedekig rendben fizette a lakbért és a rezsiszámlákat az egyszobás önkormányzati bérlakása után.

Ezt követően azonban hosszabb ideig munkanélküli volt, és ez alatt jelentős tartozása halmozódott fel – csakhogy újra dolgozik közalkalmazottként, és segítséggel rendezni is tudná a tartozását.

Csakhogy szeptemberben lejárt a lakáskiürítési eljárás bíróságon elért átmeneti felfüggesztése – félő volt, hogy a tatabányai közgyűlés folytatni fogja a kilakoltatási eljárást. Erzsébet segítői mindeközben több mint 600 ezer forintot gyűjtöttek össze a hátralékrendezés elősegítése érdekében. Ebből 400 000 forintot az önkormányzat számlájára; befizették a távhő-szolgáltatónak a részletfizetési megállapodás megkötéséhez szükséges nagyobb összegű törlesztőrészletet, és teljes egészében megfizették a vízművek felé fennálló tartozását.

Elkészült egy hátralékrendezési terv is, ami biztosítja, hogy Erzsébet legfeljebb két éven belül megfizesse az önkormányzat felé fennálló lakbér-tartozáse egészét.

Tehát egyedül a tatabányai közgyűlésre volt csak szükség, hogy ne szavazzák meg a kilakoltatást. Ennek érdekében levélküldő kampányt indítottunk A Város Mindenkiével, amelyen keresztül mindössze egy nap alatt 114 tatabányai lakos küldött levelet a képviselőknek.

A közgyűlés helyes döntést hozott szeptember 21-én: leállították a kilakoltatást, és elfogadták a hátralékkezelés terveit. Így az összeg kifizethetővé vált Erzsébet számára, aki az otthonában maradhatott.

Köszönjük a tatabányai lakosok kiállását, ennek köszönhetően Erzsébet az otthonában maradhatott!

Július 4-én késő este keresték meg az aHangot A Város Mindenkié (AVM) aktivistái, a segítségünket kérték egy rendkívül sürgős ügyben: mindössze másfél nappal később a Szabados Ákos vezette pesterzsébeti önkormányzat ki akar lakoltatni egy gyermekes családot.

Az önkormányzati bérlakásban két szülő neveli 14 éves lányukat. Mindkét szülő dolgozik, de keveset keresnek. Az önkormányzat a “közösségi együttélés szabályainak a megsértésével”, vagyis a családra egyes szomszédoktól érkezett panaszokkal indokolta a kilakoltatást. A szomszédok többsége ezzel szemben aláírt nyilatkozatban cáfolta a kilakoltatással fenyegetett család ellen felhozott vádakat, kiállt a család mellett, és a kilakoltatás leállítását kérte az önkormányzattól.

Gyorsan kellett cselekednünk: levélküldő petíció indult a polgármesternek, levelet küldtünk a feliratkozóinknak, hogy álljanak ki a család mellett azzal, hogy írnak a polgármesternek.

A felhívásunkra több mint 300 pesterzsébeti cselekedett, amely meghozta a gyümölcsét!

A polgármester saját hatáskörben elhalasztotta a lakáskiürítést a július 6-i kilakoltatással fenyegetett rászoruló gyermekes család ügyében. A Város Mindenkié egyeztetett az Önkormányzattal, ahol a munkatársak megerősítették, hogy a kilakoltatás elmarad, és hangsúlyozták, hogy a hosszabb távú megoldás lehetősége a képviselő-testület döntésén múlik.

Ez hatalmas eredmény, ami megteremti a lehetőséget egy olyan tartós megoldás kimunkálására, amely egyrészt biztosítja a kilakoltatással fenyegetett család számára a lakhatásuk megőrzését, másrészt az önkormányzat számára is elfogadható.

Balatonbogláron az önkormányzat parkolóhelyeket akart létesíteni a 100 éves platánfák között. Ez a fák számára akár végzetes is lehet, ugyanis a platánok gyökerei igen közel vannak a felszínhez, így a legkisebb mértékű földelhordás is veszélyes a fák további biztonságos fejlődésére, egészségére és stabilitására.

Ezért indított Tappler Zita április elején petíciót a beruházás megakadályozásáért, a fák védelméért. 

Ebben kifejtette, hogy a városban bevezetésre kerülő fizető parkolás anomáliáit a beruházás nem oldja meg, az itt beszedésre kerülő pénz messze alatta marad a fák elvesztéséből adódó környezeti károknak. A fák ugyanis olyan komoly értékkel bíró közvagyont jelentenek, amik mindannyiunk jóllétét szolgálják.

A SzabadaHangon indított petíciót több mint 2000-en írták alá: azt kérték a város polgármesterétől és a helyi képviselő-testülettől, hogy ne tegyék tönkre a város szimbólumaként is számon tartott százéves platánfákat. 

A széles körű tiltakozás eredményeként a város polgármestere egy Facebook-videóban jelentette be a beruházás leállítását, ugyanakkor kiderült, hogy a projekt felelőse a Balatonboglári Városüzemeltetési Nonprofit Kft. lett: tehát mintha mégsem került volna le a terítékről a platánokra veszélyes beruházás…

Május 24-én állt be a fordulat: a város testületi ülésén a projektfelelős Városüzemeltetési Nonprofit Kft. igazgatója fehéren-feketén kimondta, hogy a boglári Tinódi és Kodály utcákon álló platánfák egyedei között semmiféle munkálatra nem kerül sor. A parkolóhelyek kialakítása az aszfaltra való felfestéssel történik meg, a fák közötti terület az eredeti állapotban megmarad.

Mészáros Miklós polgármester még azt is hozzátette, hogy „a fák védelme elsőrendű fontosságot élvez, és (…) az úttesten lesz helye a megállásnak”.

A petíció indítója ezekkel a szavakkal összegezte a győzelmet: “Köszönöm mindenkinek, aki bármilyen módon segítette azon erőfeszítésünket, hogy megvédjük 100 éves fáinkat, városunk büszkeségeit” – majd David Browert idézve elmondta: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Reméljük, így ők is láthatják még majd gyönyörű platánjainkat. Köszönjük a város vezetésének, köszönjük Mészáros Miklós polgármesternek megértését, belátását és kompromisszumkészségét.”

A Dunkanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület (DUNAKÉKE) több mint 20.000 aláírást gyűjtött azért, hogy megakadályozzák azt, hogy Pilismaróton sóderbánya létesüljön.

Márciusban óriási eredményt értek el: az Energiaügyi Minisztérium megsemmisítette a Pilismarótra tervezett sóderbánya környezetvédelmi engedélyét és új eljárásra kötelezte a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalt.

A Minisztérium végzése ellen önálló jogorvoslat lehetősége kizárt. Bírósági felülvizsgálatra csak az új ismételt eljárást lezáró döntéssel egyidejűleg van lehetőség.

Miért is fontos ez az eredmény? A tervezett bánya 171 focipályányi területet foglalt volna el, és mivel ivóvízbázis fölött terült volna el, idővel bányató alakult volna ki a helyén, ahonnan a víz sokkal könnyebben elpárolog, mintha talajvízként a föld alatt marad.

Nem csak a vízkészletet fenyegette a beruházás. Becslések szerint napi 13–16 uszályt, közúton napi 40 teherautót töltöttek volna meg a kitermelt kaviccsal – a megnövekedett forgalom a Duna és partjának élővilágára és a környék lakosainak életére is rossz hatással lenne.

A DUNAKÉKE már 2021 óta küzd a Dunakanyar megóvásáért. A bánya környezetvédelmi engedélyének visszavonása egy óriási mérföldkő a kampányban (a DUNAKÉKE petíciói: 1, 2, 3). Az egyesület hosszú távú célja az, hogy a területet helyi védelem alá vegyék, hogy senkinek ne legyen lehetősége bányát nyitni a Dunakanyar szívében.

Ideiglenes forgalmi rendet alakított ki a Budapesti Közlekedési Központ az M3 metró felújításának idejére Újlipótvárosban. Ennek hatására a helyiek szerint a környék leterheltsége, forgalma érezhetően csökkent a Visegrádi utcában megszűntek a dugók.

Az Újlipótvárosért Egyesület tehát petíciót indított azért, hogy az ideiglenes forgalmi rend véglegessé váljon, ne térjen vissza a korábbi állapot a metrópótlás megszűnésével sem. A petíció sikerrel járt!

A XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. bejelentette, hogy a “Kádár utca eredeti forgalmi irányának megváltoztatása a Váci út és a Kresz Géza utca közötti szakaszon a metrópótlás zavartalansága érdekében vált szükségessé 2022-ben, ám a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. a lakosok érdekeit felismerve kezdeményezte, hogy a metrópótlást követően véglegessé váljon a kialakított forgalmi rend.”

Gratulálunk az Újlipótvárosért Egyesületnek és a helyi lakosoknak!

Február 21-én robbant a hír, hogy a zuglói képviselőtestület mindössze két napon belül arról készül dönteni, hogy megszüntetik a 2015-ben bevezetett minimumjövedelem-juttatást, amely a leginkább rászoruló zuglóiak szegénységét enyhíti.

Ez egy olyan ellátás, amelynek egy sokkal-sokkal bőkezűbb formája szerepelt az ellenzéki pártok tavalyi közös választási programjában, és korábban a Demokratikus Koalíció, az LMP, az MSZP és a Momentum választási programjában is szerepelt.

Azért indult petíció a SzabadaHangon, hogy a zuglóiak tiltakozhassanak a tervek ellen, és kifejezhessék, hogy az önkormányzat nem leépítenie, hanem fejlesztenie kell a minimumjövedelem-rendszert.

A cél érdekében gyorsan kellett cselekednünk. Pár nap alatt 600-nál is többen írták alá a petíciót. Február 22-én, az ülés előtt egy nappal kézbesítettük is a petíciót a zuglói polgármesternek és az összes önkormányzati képviselőnek, hogy a csütörtöki ülésen már tisztában legyenek azzal, hogy a minimumjövedelem eltörlésével a szavazóik támogatását kockáztatják. Közösségimédia-bejegyzésben is megjelöltük őket, hogy biztosan célba érjen a zuglóiak üzenete.

A szavunk végül jobb belátásra bírta a képviselő-testület tagjait: alig 24 óra leforgása alatt 500 zuglói lakos írta alá a petíciót, és ez elhozta a sikert is: a minimumjövedelem megszüntetését is magában foglaló előterjesztést levették a napirendről, ezzel elhalasztották a rendelet módosítását.

A továbbiakban is résen leszünk, hogy a minimumjövedelmet ne tudják fű alatt eltörölni, de addig is gratulálunk a petíció aláíróinak és a zuglói lakosoknak.

A fonyódligeti Árpád partnak az a különlegessége, hogy ugyan kb. 1 kilométer hosszú, de kifejezetten keskeny, körülbelül 10 méteres. Ezután egy szintén keskeny bicikli- és autóút, majd előkertek és a nyaraló-, illetve lakóingatlanok következnek. A szabadstrand már számos funkcióval rendelkezik: futópálya, öltözők, padok, mosdók, játszóterek felelnek az ide látogatók kényelméért, de büfék és éttermek is vannak a part környékén.

Ezek mellé létesült volna négy, kb. 16-18 méter hosszú és 5 méter széles teraszos építmény: a polgármester (Fonyód önkormányzata nevében) adta bérbe vendéglátóegységek létrehozása céljából az Árpád partra vezető utcák partszakaszi részét. Tette mindezt annak ellenére, hogy alkotmánybírósági határozat tiltja, hogy a Balaton partjától 30 méteren belül új épület létesüljön.

A törvény ugyanakkor azt megengedi, hogy meglévő épületeket felújítsanak, így egy régi bódét át fognak építeni, de a helyi lakosok és nyaralótulajdonosok erőfeszítései sikerrel jártak, és új épületek már nem fognak létesülni.

A vendégbabák a születés előtt, alatt vagy nem sokkal utána elvesztett babák. Vasali Katalin azért indított petíciót halottak napján 2022-ben, hogy a Farkasréti temetőben is létesüljön egy emlékmű, ahol ő és még sok ezer család gyertyát gyújthat elvesztett gyermekei emlékére.

A társadalmunkban a gyászfeldolgozásban nagy szerepe van a temetésnek, de vetélés esetén a szülőknek nincs módjuk a gyermeket hagyományos módon eltemetni, amely sok esetben nehezíti a gyászfeldolgozás folyamatát is. Márpedig ennek szempontjából a legtöbbünknek fontos, hogy legyen egy hely, ahol megemlékezhetünk, gyertyát gyújthatunk, elcsendesedhetünk.

Ezért vettük fel a kapcsolatot a Farkasréti temetővel, hogy befogadnák-e az emlékművet. A válasz megérkezett: a temető nyitott rá, és lehetőséget biztosítottak a helyszínbejárásra is.

A petíció fontos állomáshoz érkezett a személyes találkozóval, a temető munkatársai támogatóak, de hosszú út áll még előttünk. Ami viszont már biztos, hogy Farkas-Pap Éva szobrász fogja tervezni a művet. Ennek a terveivel fogjuk tudni újra felkeresni a temetőt.

Ha szeretnél értesülni a további fejleményekről, akkor írd alá a petíciót ide kattintva.

2022. december elején indult petíció azért, hogy egy 13. kerületi könyvtár megmaradhasson a helyén – mivel félő volt, hogy költözés esetén a jelenleginél csak jóval kevesebb kötettel és a közösségi funkció nélkül működhetne tovább.

A Radnóti Miklós Művelődési Központban található tagkönyvtár a környék kulturális életének szerves része; sok kisgyermekes család életében fontos találkozóhely; és a könyvekhez, a kultúrához való hozzáférés elsődleges forrása.

Örömmel jelentjük, hogy a petíció sikert ért el: “Tavaly év végén kaptunk az önkormányzattól egy levelet” – mondta el a petíció indítója. “Ebben beszámoltak arról, hogy a könyvtár maradhat a RAM-ban! Ezt azóta többen megerősítették és meg is osztották a közösségi médiában.

Azt nem tudhatom, hogy a kampányunk mennyire segítette elő ezt a változást, de biztos vagyok benne, hogy a döntéshozók értesültek az aláírásgyűjtésről, és követték annak alakulását. Ezért ez a közös sikerünk is!”

Gratulálunk!

2022 szeptemberében szembesült több száz hátrányos helyzetű felnőtt és gyermek azzal a ténnyel, hogy október 15-től nem lesz lakhatása. 

A Tiborcz Istvánnal is üzletelő Jellinek Dániel tulajdonában lévő Indotek Group üzemeltet egy munkásszállót a Csepel Művek területén. Az energiaárak drasztikus növekedésére hivatkozva azt tervezték, hogy október 15-én bezárják a szállót.

Ezzel a döntéssel azt kockáztatták, hogy több száz ember kerül utcára, hiszen jelenleg nincs hely a budapesti szociális ellátórendszerben ennyi ember részére, illetve a megnövekedett bérleti díjak miatt az albérlet sem opció a legtöbbjük számára. Az RTL riportjában egy ott lakó háromgyermekes apuka úgy nyilatkozott, hogy egy hónapra több mint 100 ezer forintot fizet a munkásszállónak, viszont egy lakás kaucióját már nem tudná kifizetni, illetve roma származása miatt még nehezebb dolga van az albérletpiacon.

“Célunk a hátrányos helyzetben lévő gyermekek fejlődésének gátját jelentő tényezők csökkentése. Célul tűztük ki, hogy 2025-re 1000 hátrányos helyzetű gyermek életminőségét javítjuk…”

Ez a mondat olvasható az Indotek Group honlapján a társadalmi felelősségvállalás fülnél. Ez egy rendkívül ambiciózus cél, ami önmagában egy jó dolog. Ellenben a munkásszálló bezárása teljes mértékben ellene megy ennek a iránynak, így azt éreztük, hogy ezek csupán üres szavak, képmutatás. 

Ezért indítottunk levélküldő kampányt, ennek keretében közel 3000 levelet küldtünk Jellinek Dániel e-mail fiókjába. 

A levélírók emlékeztették Jellineket cége társadalmi felelősségvállalási missziója és a csepeli kilakoltási projektje között feszülő ellentmondásra is. Az Indotek Group honlapja szerint a csoport célja, “hogy a felnövekvő generáció tagjai biztonságos, védett, szeretetteljes környezetben nevelkedjenek fel, ezért az ő támogatásuk mellett vállalatunktól kiemelt figyelmet kapnak azok a szervezetek, akik az egyének és a családok megerősödéséért tesznek.”

A 2700 levélküldő állampolgár felhívta Jellinek figyelmét arra is, hogy az Indotek Group, a 2025-ig vállalt céljainak 5%-át tudná teljesíteni a szállón jelenleg is lakó 50 hátrányos helyzetű gyermek lakhatásának biztosításával.

A levélküldő kampány pénteken indult, majd az azt követő első szerdán Jellinek a döntését visszavonta, és továbbra is üzemeltetni fogja a munkásszállót, sőt még korszerűsítést is végez. Ez egy hatalmas eredmény, ráadásul kevesebb, mint egy hét alatt, közösen vittük véghez ezt a győzelmet. Óriási köszönet érte!

Jellinek döntéséhez nagyban hozzájárult, hogy alig pár nap alatt összesen 2700 elektronikus levelet küldtünk postafiókjába Csepelről és az ország számos pontjáról, amiben arra kértük, hogy térjen jobb belátásra.

Az aHangnál kiemelten fontosnak tartjuk, hogy továbbra is rávilágítsunk a társadalmi igazságtalanságokra és aktívan cselekedjünk, amikor az aránytalan hatalmi viszonyok miatt a kevésbé szerencsés helyzetben lévők húzzák a rövidebbet. A tartós változáshoz minden szereplőnek kellő mértékben kell kivenni részét a társadalmi felelősségvállalásból, legyen az Jellinek Dániel, vagy akár a mindenkori kormány.

Fantasztikus dolog történt! Révbe ért az a petíció, amelynek aláírásával több mint 3000-en tiltakoztak a szegedi tűzijáték megrendezése ellen.

Botka László polgármester egy közleményben adta hírül, hogy lefújják Szegeden a tűzijátékot:

“Augusztus 20-a, Szent István napja számunkra kiemelten fontos ünnep, az egyre súlyosabb gazdasági válság és a rendkívüli szárazság miatt azonban idén lemondjuk a tűzijátékot. A tűzijáték megrendezésének költségét a rászorulók támogatására, a tűzifaprogram kiterjesztésére fogjuk fordítani. A kisvállalkozókat sújtó év közbeni adóemelés, a lakossági gáz- és áramáremelés több tízezer szegedi polgár és család életét keseríti meg. Az egekbe szökő infláció miatt egyre több ember megélhetése kerül veszélybe. Mindezt tetézi a soha nem látott hőhullám és szárazság, amelynek eredményeként környékünkön is több tűzeset történt az elmúlt hetekben. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata ezért úgy döntött, az idei tűzijátékot lemondja, annak forrásait pedig a rászorulók megsegítésére fordítja. Több száz szegedi családot tudunk így segíteni tűzifával. A városi ünnepség egyéb programjait a korábbi évek szokásaihoz hasonlóan megtartjuk.”

Ez hatalmas eredmény, amit a szegediek együtt értek el! Örömmel tölt el, hogy Botka László képviseli a szegedi emberek véleményét is.

A petíció híre több helyi médiumban is megjelent:

• Szeged.hu: Tűzijáték helyett tűzifára költ a rászorulóknak a szegedi önkormányzat idén
• Szegeder: Szegeden is elmarad az augusztus 20-ai tűzijáték: rászorulókra és tűzifára költi a pénzt az önkormányzat
• Szeged365: Úgy néz ki, döntött Botka László: lefújják a 2022-es szegedi tűzijátékot
• Szeged365: “Remélem lesz foganatja” – Szeged365 villáminterjú a hölggyel, aki petíciót indított a szegedi tűzijáték lefújásáért

Ebben a nehéz időszakban az egyik legnagyobb lehetőségünk, hogy összefogunk és képviseljük a hangunkat!

A Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (POPÉK) lokálpatriótái még 2020 októberében indítottak petíciót azért, hogy megóvják a 11. kerületi Hamzsabégi sétány több száz fáját és mintegy 15 ezer lakó életterét a Déli Körvasút vágánybővítésétől.

A Fővárosi Törvényszék február 17-én érvénytelenítette a beruházás környezetvédelmi engedélyét! Súlyos hiányosságokra bukkantak például a madárvédelemre és a felszín alatti vizekre vonatkozóan. A POPÉK régóta küzd a győzelemért, és ebben társa volt a Védegylet Egyesületet is, akik a felperességet vállalták az ügyben.

A mostani döntés értelmében a beruházás építési engedélye sem hatályos!

Az elővárosi vasúthálózat fejlesztése mindannyiunk érdeke – de nem ilyen áron. A beruházás keretében Újbuda közepén egy Európát átívelő teherfolyosót (is) bővítettek volna, a tehervonatok miatt pedig óriási beton támfalat, zajvédő falat hoztak volna létre. A bővítés mindemellett több száz 40-50 éves fa kivágásával járt volna.

Bár most egy kicsit mindannyian fellélegezhetünk, teljes mértékben nem lehetünk nyugodtak: egy új környezetvédelmi engedélyezési eljárás következhet. Az újabb fejleményekről természetesen beszámolunk!

Egyik szemünk sír, másik nevet: Magyarország elbukta a jogállamisági pert az Európai Unió Bíróságán.

Mit jelent mindez? Ha egy ország nem teljesíti a jogállamisági feltételeket, akkor igenis megvonhatók tőle az EU-s támogatási pénzek.

Miért jó ez nekünk? Az EU-s pénzek döntő jelentőségűek abban, hogy a kormány pozitív gazdasági mutatókról beszélhet, és abban is, hogy egy nagyon szűk elit rendkívül meggazdagodhatott az elmúlt években. Rengeteg pénz ment el a propagandára, túlárazott fejlesztésekre, ingatlanmutyikra a mi zsebünkből. Ha ezek akadoznak, és jobban ellenőrzik elköltésüket, az a haveri körnek is fájni fog. De a legfontosabb, hogy ezentúl a kormánynak jobban kell törekednie, hogy megfeleljen az alapvető jogi és demokratikus követelményeknek, ha nem akarja elveszíteni a bevételeit.

Ez hatalmas eredmény!

Már régóta érett az, hogy az EU keményebben lépjen fel Magyarországgal szemben. Ezt bő egy éve megtették, amikor összekapcsolták a jogállamisági mechanizmust a támogatási pénzek kifizetésével – a magyar kormány mostanáig tudta húzni az ügyet az EU bíróságon.

S hogy miért sír a másik szemünk? Az a helyzet, hogy a perköltséget neked és nekem kell megfizetnünk – persze ez aprópénz a korrupciós ügyekben eltékozolt eurómilliárdokhoz és az emiatt fizetendő büntetésekhez képest. Emellett pedig a dühtől remegünk és sírunk: már megint a kormány miatt hangos tőlünk a világsajtó. Nem ezt érdemeljük.

Az aHang csapatában büszkék vagyunk arra, hogy kiálltunk a jogállamisági mechanizmus és a demokrácia mellett! Mit tettünk mi?

• Román és lengyel testvérszervezeteinkkel közösen több mint 325 ezer aláírást gyűjtöttünk a jogállamisághoz kapcsolódó ügyekben. 
• Petíciót indítottunk azért, hogy határozott és hatékony intézkedéseket követeljünk azokkal a kormányokkal szemben, akik aláássák közös értékeinket, felrúgják az európai szintű megállapodásokat, és kihasználják az EU közösségének jóhiszeműségét.
• Testvérszervezeteinkkel közös sajtóközleményt adtunk ki a legnagyobb európai médiumoknak, hogy a nemzetközi közösséget is tájékoztassuk a kérésünkről: védje meg az Európai Parlament a jogállamiságot!
• A legnagyobb, a figyelemfelhívás és a nyomásgyakorlás szempontjából legfontosabb lapban, a Politicóban jelentettünk meg hirdetést. Az újságot kormány- és államfők, politikusok és tanácsadóik olvassák. Arra kértük őket, hogy álljanak ki amellett, hogy a kifizetéseket a jogállamisághoz kössék.
• Megfestettük a budapesti városházát, hogy kimondjuk: Magyarország Európa és az EU része, és ebből nem engedünk! 
• Amikor Orbán azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a költségvetést és a helyreállítási alapot – ezzel megbénítva az EU-t -, akkor mi sem tétlenkedtünk: a különböző országok EU-s állandó képviseleteit megcímezve indítottunk levélküldő akciót. Összesen több mint 70 ezer levelet küldtünk el a 25 címzettnek!

Mi nem fogjuk feladni, és továbbra is küzdünk változatos eszközökkel, változatos ügyekben egy élhető, szolidáris, szabad, európai országért!

Zamárdiban a védett terület mellett több mint 800 lakás és hotelszoba jött volna létre – ez még egyszer annyi embert jelent, mint Zamárdi jelenlegi lakossága. El tudod képzelni, hogy a településeden hirtelen kétszer annyi ember legyen, mint máskor?

A zamárdiak ezt nem akarták, ezért petíciójukkal az önkormányzathoz fordultak. Azt kérték, hogy az önkormányzat utasítsa el a terület beépítéséhez szükséges átminősítést – és a teljes építkezést. 

Az általános tiltakozás elérte célját! Zamárdi képviselő testülete elutasította a terület átminősítését nagyvárosias lakóterületté, és leállította az eljárást!

Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere kijelentette: “Egy ilyen mértékű társadalmi nemtetszés-nyilvánítás után az önkormányzatnak nincs mit tenni, vissza kell vonnia a projekt támogatását.”

A képviselő-testület megszüntette a kiemelt beruházás státuszt is, valamint határozatban deklarálta, hogy “a területre szóló koncepció újragondolását tartja szükségesnek mind a használati mód, mind a funkciók, mind a rendeltetési egységszám, mind az ütemezés, mind a lépték, mind a szintszám, mind a forgalmi terheltség és a város életére gyakorolt társadalmi hatások tekintetében.”

Ezzel az első és legfontosabb csatát megnyertük.

Bízunk benne, hogy a képviselő-testület a továbbiakban tartani fogja ígéretét, és az érintett terület, illetve Zamárdi bármely más területe sorsát szakértők, a közvélemény és a Zamárdi Civil Összefogás bevonásával, konstruktívan együttműködve határozzák meg.

Ennek első lépéseként személyes találkozón fognak a Zamárdi Civil Összefogás szakértői és a város főépítésze egyeztetni arról, milyen mértékű beépítés fogadható el az érintett területen. A Zamárdi Civil Összefogás Facebook-oldalon minden további fejleményről tájékozódhatsz.

Folytatjuk, együtt, Zamárdiért és a Balatonért!

Áprilisban szálkaiak indítottak petíciót azért, hogy az általuk és a turisták által is kedvelt strand megőrizze szépségét, természetközeliségét.

Több mint 8500-an írtuk alá a petíciót, és az önkormányzat végre meghátrált! 

A petíció eredményeképp a helyiek és a természetbarátok által támogatott alternatív megoldás fog létrejönni: a nyár folyamán a helyi önkormányzat és a megbízott tervező cég benyújtották a módosított tervdokumentációt az engedélyező hatósághoz – és ez a terv már a vízjogi létesítési engedélyt is megkapta! 

Tehát 750 köbméter beton és kő helyett akác cölöpsor fogja szolgálni a partvédelmet, és stégek, lépcsős bejárók, valamint 15 méteres fövenyes bejáró fogja várni a strandolókat!

Szálka lakosai példát mutattak mindannyiunknak: petíciót indítottak, felhívták a helyi sajtó figyelmét a problémára, fórumot szerveztek, és a polgármesterrel egyeztettek.

Most sikerült, de nem dőlhetünk hátra: a következő 5 évben újabb jelentős fejlesztéseket terveznek a tónál és a településen, amelyek között vannak jó, de hajmeresztő ötletek is.

“A MOL Őrség Szénhidrogén Kft. Őri-M-1 jelű fúrási telephelyén tervezett szénhidrogén ipari mélyfúrás lemélyítésének előzetes vizsgálati eljárása tárgyában Hatóságomon VA/AKF-KTO/242/2021. számon indult, majd VA/KTHF-KTO/987/2021. számon folytatódó eljárását megszüntetem.”

Az aHang csapata kétszer is volt Őriszentpéteren, a tervezett helyszínen: beszélgettünk a lakosokkal, részt vettünk a helyi fórumon, közreműködtünk a 444 videós stábjának helyszíni forgatásán, adományozóinknak köszönhetően hirdetni tudtuk a petíciót, segítettünk a helyiek tájékoztató kiadványának készítésében és abban, hogy a petíció több mint 35 ezer aláírót érjen el.

De ez nem csak a mi munkánk volt: ritka szép civil összefogás valósult meg hála az aláíróknak, a helyi lakosokból alakult Őrségvédők Civil Társaság, a Greenpeace Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország kitartó szakmai munkájának, valamint a hozzájuk csatlakozó 111 civil szervezetnek! 

Révbe ért az összefogás: nem lesz fúrás Őriszentpéter határában, a lakott területtől mindössze 400 méterre!

Miután megtudtuk a friss örömhírt, beszéltünk helyi lakosokkal is: fellélegeztek, és hatalmas sikernek élik meg a fejleményeket. Mi velük örülünk, innen is gratulálunk nekik, és talán az egész ország nevében is megköszönhetjük a kitartásukat!

Egy dolgunk ugyanakkor még van: résen kell lennünk. Árgus szemekkel fogjuk figyelni a Mol további ténykedéseit, hogy se az Őrségben, se másutt ne károsítsák tovább a környezetünket!

“Immáron 35 hetes kismamaként még mindig bizonytalan az, hogy életem egyik legfontosabb eseménye, gyermekem világrahozása hol és hogyan fog lezajlani pár hét múlva. Vajon 5 perc helyett kell-e majd 50 percet utaznom a hőségben? Számít-e majd a közel 50 km-es távolság, ha véletlenül valami komplikáció merül fel és minden perc számít? Mi vár rám egy idegen környezetben, ahol a szülészeti osztály az átcsoportosítás miatt rendkívül túrtelhelt? Ki vállalja a felelősséget, ha ezekből adódóan valami baj történik?

Majd mikor kismama társaimat szólítottam meg ebben az ügyben, s indítottam útjára a petíciót, rövidesen világossá vált, hogy ezek a kérdések nem csak engem foglalkoztatnak, ez az ügy sokkal több ennél. Számtalan női sorsról és gyermekek világra jövetelének mikéntjéről szól. Hasonló helyzetben lévő nőtársaim szülővé válásuk kapujában küzdenek olyan megpróbáltatásokkal a körzetet ellátó kórház szülészeti osztályának bezárása miatt, amely alapjaiban határozza meg anyaságuk kezdetét” – részletezte a probléma súlyát három héttel ezelőtt a mosonmagyaróvári szülészet újraindítását kérő kampány indítója, Szitás Anita.

Boldogan és büszkén jelentjük, hogy a helyzetet közös erővel megváltoztattuk! Anitával nem sokkal azután személyesen találkoztunk, hogy elindította a petíciót, ami pillanatok alatt ért el több ezer aláírót.

A petíciót még három héttel ezelőtt kézbesítettük. Ezután gyorsultak fel az események: az önkormányzat képviselő-testülete 72 millió forintot szavazott meg a kórháznak, hogy a nem működő osztályokon újraindulhasson a munka.

A kórház pedig előjött egy tervvel, amelyben július 15-ét jelölték meg a szülészeti-nőgyógyászati osztály újraindulásának.

És sikerült! Július 15-től az osztály újra várja a nőket, így otthonukhoz közel, ismerős helyen, felesleges aggodalmak nélkül hozhatják világra gyermekeiket.

Május 4-ét sokan rettegve várták: a kilakoltatási moratórium végével a járvány alatt bevételi forrásaiktól elesettek, a legkiszolgáltatottabb embertársaink veszítették volna el otthonukat. Családok ezrei szakadtak volna szét, embertársaink tízezrei kerültek volna utcára vagy a végtelenül zsúfolt hajléktalanellátó intézményekbe országszerte.

Korábban ezek az érvek nem hatották meg az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának kormánypárti többségét: 2021. március 23-án elutasították a kilakoltatási moratórium meghosszabbítására vonatkozó törvényjavaslatot.

Ezért A Város Mindenkié (AVM) csoport levélküldő kampányához csatlakozva több mint 7000 ember levélben emlékeztette alapvető kötelességeire döntéshozóinkat, és elárasztották a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely és az Emberi Erőforrások Minisztériuma élén álló Kásler Miklós postafiókját!

Parlamenti ellenzéki képviselők két nappal ezelőtt nyújtották be A Város Mindenkié és az Utcajogász Egyesület törvénymódosító javaslatát a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.

Tegnap éjjel a kormány végül engedelmeskedett több ezer ember akaratának, és rendeletbe foglalta a hosszabbítást!

A kampány nem érhetett volna sikert a több mint 7000 ember nélkül, aki cselekedett, amikor arra szükség volt, valamint az aHang fenntartását támogató tagjaink nélkül. Ha módodban áll, kérünk, csatlakozz hozzájuk, és támogass minket, hogy folytathassuk a munkánk: hogy kiálljunk közös ügyeinkért, és hangot adhassunk azoknak, akiket nem akarnak meghallani:
tamogass.4h4n9.ahang.hu

Ezen a héten már a második sikert értük el! A tanárok, óvodai és bölcsődei dolgozók Gulyás Gergely tegnapi bejelentése alapján elsőbbséget kapnak az oltásban, ha jelentkeznek rá: az intézmények nyitása előtt “be fogjuk oltani a tanárokat, óvónőket (…) természetesen ez a bölcsődei dolgozókra is vonatkozik”.

Elmondhatatlanul megkönnyebbültünk!

Kormányközeli és független szervezetek egyaránt kiálltak amellett, hogy a pedagógusoknak elsőbbséget kell élvezniük az oltásban itthon – ahogy számos más EU-s országban is.

A legtöbbet mégis annak a több mint 14 ezer embernek köszönhetjük, akik aláírták a petíciót a tanárok, óvodai és bölcsődei dolgozók elsőbbségi oltásáért.

A kormány belátta, hogy nagyon rosszul jönnének ki abból, ha nem teljesítik ezt a széles körben támogatott kérést. Nem áldozhatnak fel még több tanárt, óvodapedagógust, bölcsődei dolgozót, nem húzhatják a végtelenségig az oltásukat, nem törölhetik fel a padlót a vírussal szemben most még védtelen, irgalmatlan terheket viselő pedagógusokkal.

Mivel az oltás önkéntes alapon megy, ezért elengedhetetlen az arra való jelentkezés – ez mindössze fél percet vesz igénybe, a vakcinainfo.gov.hu oldalon lehet regisztrálni rá.

Újra és újra bebizonyosodik, hogy a munkánknak van értelme, hogy a digitális aktivizmus – különösen egy világjárvány közepette – legalább akkora hatást tud elérni, mint a hagyományos érdekérvényesítő eszközök.

Rég vágyott kívánságunk – és követelésünk – teljesült be: a járványügyi helyzetet és kérésünket figyelembe véve március 8. hétfőtől kezdve ideiglenesen bezárták az óvodákat és iskolákat. [1]

A Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért közösség még novemberben indította azt a petíciót, amely a köznevelési intézmények ideiglenes bezárását követeli. Öt napja pedig újabb nyomatékot adtak a szavuknak, mert elviselhetetlen volt látni a napi esetszámok és halálozások növekedését – újra.

A petíciót több mint 20 ezren írták alá, és a héten az operatív törzsnek közel kétezer levelet küldtek mindannyiunk egészségéért aggódó diákok, szülők, pedagógusok, állampolgárok. Rengeteg újságcikk született a közös felszólalásról, és rengeteg levél landolt az operatív törzs postafiókjában. Így sikerült a bizonytalan helyzetben egy biztos hangot mutatni!

Köszönjük annak a több mint 20 ezer embernek, aki cselekedett, és aláírásával kiállt amellett, hogy egy ideiglenes óvoda- és iskolazárral óvhassuk meg embertársaink egészségét, életét.

Sázezreknek, millióknak jelentenek kihívást a következő hetek. Tudjuk, hogy ettől senkinek nem lesz több a bevétele, nem lesz több óra egy napban – de az aHang csapatának tagjai szívből jövő együttérzésüket küldik mindenkinek.

[1] https://infostart.hu/belfold/2021/03/04/itt-van-mi-var-az-altalanos-iskolasokra

A 2019 szeptemberében indult petíciót közel hétezren írták alá.

Bár az idei adventi vásárok elmaradnak, így forraltborozás közben most biztosan nem kell elfordítanunk a fejünket az állati tetemektől, a Főváros döntése fontos és példamutató nem csak a szőrmefarmok, hanem minden állat tárgyiasítása elleni küzdelemben!

Természetesen résen leszünk és figyelni fogunk, hogy ez a döntés a gyakorlatban is megvalósuljon.

Az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság ma megállapodott arról, hogy a jövőben a jogállamisági feltételekhez fogják kötni az EU-s kifizetéseket! [1] Bár történtek engedmények is, a rendelkezés nagyon komoly antikorrupciós intézkedéseket tartalmaz, és kiterjed a jogállamiság sérelmére is. Ez végre igazi EU-s garanciát jelent számunkra!

Mit tettünk a siker érdekében?

• Lengyel és román testvérszervezetünkkel közösen már több mint 325 ezer aláírást gyűjtöttünk a jogállamisághoz kapcsolódó ügyekben. A legfrissebb ilyen petíciónkban felhívtuk az Európai Parlament képviselőinek figyelmét arra, hogy a lengyel és a magyar emberek érdeke az, hogy a kifizetéseket a jogállami feltételhez kössék. Nem EU-s pénzből élősködő oligarchákat akarunk!
• Partnereinkkel közösen sajtóközleményt adtunk ki, amelyet a legnagyobb, európai szintű médiumoknak küldtünk el. Ebben leírtuk, hogy Lengyelország, Magyarország és Románia közösen arra kéri az Európai Parlamentet, hogy védje meg a jogállamisági feltételeket.
• Megjelentettünk egy hirdetést a Politicóban, amely a legolvasottabb, a figyelemfelhívás és a nyomásgyakorlás szempontjából legfontosabb lap, kormány- és államfők, politikusok és tanácsadóik olvassák. Arra kértük őket, hogy álljanak ki amellett, hogy a kifizetéseket a jogállamisághoz kössék.

Sikerült – de nem nyugszunk! Tudjuk, hogy olyan vezetők alatt, mint Orbán és Duda, bármi megtörténhet. Ezért vagyunk: hogy a százezreknek, millióknak fontos ügyekért mozgósítsunk, és együtt számonkérjük a vezetőinket, figyelmeztessük és meggyőzzük őket az igazunkról!

Hiába hangzik távolinak a jogállamiság, az uniós értékek vagy a demokrácia, ez a mi valóságunk. Azt akarjuk, hogy a korrupciós ügyeket alaposan vizsgálják ki, a tetteseket vonják felelősségre. Szabad sajtót, független bíróságokat akarunk!

Résen kell lennünk, és a kapott jogokat érvényesítenünk, hiszen a jogállamiság bármikor újabb csorbát szenvedhet.

• mennyi munka van egy-egy győzelemre vitt kampány mögött;
• mekkora öröm és büszkeség, amikor a természeti értékek megóvása és a közérdek győzelmet arat az anyagi érdekek felett.

Kitörő örömmel és megkönnyebbüléssel értesültünk arról, hogy az Álomvölgy Őrzői Civil Összefogás sikert aratott: a Pest Megyei Kormányhivatal Építési és Örökségvédelmi Osztálya elutasította a terület tulajdonosának építési engedély kérelmét!

Az Álomvölgy Őrzői csoport sikeresen küzdött meg a tulajdonosokkal, akik semmibe vették azt, hogy változtatási tilalom van a területen, és engedély nélkül kezdtek el építkezni a védett növény- és állatfajoknak otthont adó területen.

Ez a hír nem csak a környéken lakóknak és az oda kirándulóknak fontos. Ez a hír új lendületet ad mindannyiunknak, akik elkötelezettek vagyunk a környezetünk védelméért – legyen szó például a Balatonról, a Fertő vagy a Velencei-tóról. Megmutatjuk, hogy a kevesek kezében összpontosuló pénz sosem lehet fontosabb a környezetünknél és mindannyiunk érdekénél.

Balaton-parti gigantikus beruházások miatt fákat és nádasokat vágnak ki, Tihanyban például egy fél hegyet hordtak el. Szentendre Duna-korzójára irodaház épülhet, a Fertő tó nemzetközi egyezmények által védett partjára százszobás szállodát és más beruházásokat terveznek. Mi, az aHang közössége pedig mindenhol ott vagyunk azért, hogy emberközeli és természetbarát maradjon az élőhelyünk!

5 millió 437 ezer 940 forint.

Ennyit adott össze az aHang 1062 követője az utóbbi néhány napban, ezzel szervezetünk eddigi legnagyobb közösségi gyűjtésén vagyunk túl. Ahogy ígértük, ehhez az összeghez az aHang hozzáad még 10%-ot saját forrásaiból (543 794 Ft), ezzel együtt összesen 5 981 734 forintot adunk át a Magyar Vöröskeresztnek hétfőn (amennyiben további adományok is érkeznek, természetesen ezeket is kiegészítjük és továbbítjuk számukra).

A Vöröskereszt nevében is óriási köszönet az adományozóknak! A lábjegyzetben elolvashatod a pénz felhasználásának módját [1], melyet mi is nyomon fogunk követni.

Az aHang követői közül rengetegen vannak olyanok, akik maguk is segítségre szorulnak, bízunk benne, hogy a Vöröskereszt hozzájuk is el fog érni. Az aHanggal a következő időszakban – ahogy eddig is – keresni fogjuk azokat a rendszerszintű változtatási lehetőségeket, amikkel ezekben az időkben és hosszabb távon is jobb, igazságosabb, kiszámíthatóbb és biztonságosabb lehet az életünk. Ehhez kell az aHang teljes közössége: a Te véleményed, ötleteid, aláírásaid, megosztásaid is, és néha – ha teheted – az anyagi támogatásod is.

A következő kampányunk elindítása előtt gyorsan létrehoztunk egy oldalt, amelyen keresztül jelezheted segítségre szoruló szomszédaidnak, hogy segítenél nekik: https://ahang.hu/szomszedok/.

Ilyen időszakban kiemelten fontos az is, hogy kapcsolatban maradjunk, és gyorsan terjedjenek az információk. Lájkold a Facebook-oldalunkat, hogy minden friss hírünkről értesülj (https://www.facebook.com/szabadahang/).

Még egyszer hatalmas köszönet az aHang közösségének, hogy a tagok ekkora áldozatot hoztak! Figyeljünk továbbra is egymásra és magunkra!

[1] A Magyar Vöröskereszt tájékoztatása:

• “védőfelszerelések és fertőtlenítő szerek beszerzése és eljuttatása: ennek keretében zajlik például szociális és gyermekvédelmi intézményeinkben dolgozó munkatársaink és önkénteseink védőfelszereléssel való ellátása;
• az érintett közösségekkel való együttműködés, ellátás, segítés;
• az önkormányzatokkal együttműködve a magukat ellátni nem képesek, idősek, karanténban lévők ellátása;
• a lakosság online tájékoztatása, és online eszközökkel nem rendelkező, főleg idős emberek tájékoztatása;
• információs kiadványok készítése;
• pszicho-szociális segítségnyújtás biztosítása;
• véradásszervezés segítése;
• szociális ellátások biztosítása.

A helyzet hazai változásával indokolttá válhat a jövőben egészségügyi eszközök beszerzése is az érintett lakosság számára. Feladataink a folyamatosan változó helyzet által támasztott követelményeknek megfelelően változnak. A beérkező pénzadományoknak a Magyar Vöröskereszt 9%-át használhatja fel logisztikára, működésre, az adományok célba juttatására, elosztására. Az adományt elsődlegesen Magyarország területén használjuk fel, szükség esetén annak itthon fel nem használt részével a Nemzetközi Vöröskereszt munkáját segítjük.”