Az Európai Unióban nők tízmilliói nem férnek hozzá az abortuszhoz. Ezen kíván változtatni egy széles körű összefogásban indított európai polgári kezdeményezés, amelynek célja, hogy ingyen és biztonságosan jussanak hozzá az abortuszhoz azok a nők is, akiknek a tagországában erre nincs lehetőség: vagy azért, mert illegális (Málta) vagy csak nagyon ritka esetekben engedélyezett az abortusz; vagy azért, mert sok pénzt kell fizetni érte; vagy épp azért, mert nincs, aki elvégezze (pl. Olaszország). Nők élete és egészsége forog kockán emiatt.

A My Choice, My Voice – Az én döntésem, az én hangom kampány ebben hoz változást: egy európai szintű petíciót, európai polgári kezdeményezést indított számos európai szervezet együttműködésben, amelyhez az aHang is csatlakozott. 1.000.000 aláírásnak kell összejönnie az Unióban egy év alatt, a kezdeményezés 2024. április 24-én indult.

A kezdeményezés akkor lesz sikeres, ha összegyűlik az egymillió aláírás, és ha legalább 7 tagországban átlépi az aláírások száma a meghatározott küszöbértéket. (Ez Magyarország esetében közel 15 ezer aláírást jelent.) A kezdeményezés sikeressége esetén az Európai Bizottságnak tárgyalnia kell az ügyet.

Az európai polgári kezdeményezéshez való csatlakozás, tehát a petíció aláírása nemcsak uniós, hanem hazai szinten is fontos. Itthon az abortuszszabályozást lopakodó szigorítás jellemzi, ennek egy példája a 2022-es “szívhang” rendelet, amely ellen az aHang oldalán több mint 16 ezren tiltakoztak aláírásukkal.

Az európai polgári kezdeményezés aláírásához mindössze egy lakcímkártyára, vagy személyi igazolványra, vagy útlevélre van szükség. Csatlakozni ide kattintva lehet.

Fotó: My Voice, My Choice

Az aHang Csongrád megyei szervezete, aPontja rendezett lakossági fórumot a szegedi Ifjúsági Házban február elsején, délután öt órakor, a Szent Gellért Fórum mellett kivágni tervezett véderdőszakaszról. Az önkéntesek megelőző igényfelmérő akcióiból ugyanis kiderült, hogy igencsak érdekli a helyieket az ügy: a kormány tavaly év végén adományozta az egyházmegyének a sportkomplexum szomszédságában, mintegy hat hektáron elterülő erdődarabot azzal a szándékkal, hogy ott iskolát építsenek (illetve, az újabb hírek szerint, inkább edzőpályákat). Árnyalja a dolgot, hogy erről nem kérdezték meg az önkormányzatot, sőt, megelőzték az intézkedéseiket. Persze a tervekben szerepel az újrafásítás, ahogy sok egyéb is – de az egyeztetés valamiért nem.

Az aHang, mint az érdekérvényesítés platformja, már számos ügyet karolt fel országszerte, többek közt a természetvédelem kapcsán is (gondoljunk csak a balatoni nádasokra), a megyei aktivisták ezért látták fontosnak beindítani a diszkussziót egy látszólag diszkusszió nélküli helyzetben. A fórumra meghívták a döntéshozókat is: az önkormányzattól Mihálik Edvin zöld tanácsnok és Fodor Antal, a körzet képviselője volt jelen, az egyházmegye ugyanakkor nemet mondott, arra hivatkozva, hogy egy másik fórumon szeretnék megvitatni az ügyet – az már kimaradt a válaszból, hogy hol és kikkel. Az aHang fórumán mindenesetre az sem tudott volna leejteni egy gombostűt sem, akinek ez a hobbija, az érdeklődők ugyanis túltöltötték a kb. száz férőhelyes kistermet.

A megyei aPont koordinátora, Tóth Rebeka vállalta a moderátori feladatokat, megnyitójában célul a tájékoztatást és a párbeszédet kitűzve, pártpolitikától mentesen – leszögezte ugyanakkor, hogy ma már nemigen vannak helyi ügyek, csak amúgy mutatis mutandis. A fórum ugyanis a magyar civilek napjára esett, egy időben zajlott egy józsefvárosi, hasonló tematikájú eseménnyel, ahol épp azt vitatták, civil kezdeményezésre, hogy a Pázmány kapja meg a Rádió egykori épületét.

Valami hasonló „egycipőség” volt kiérezhető a meghívott szakértők mondandójából is: néhány rövid, tudományos, szakértői előadás hangzott el ugyanis a közönségbeszélgetés előtt. Ábrahám Krisztián (Kör-Te Egyesület) mondandója az erdősültség körül kulminálódott, arra hívta fel a figyelmet, hogy az erdőirtás utáni telepítés nem komplementer folyamatok. A környéken ráadásul a vegyes talaj, a vízháztartás és a széljárás miatt nehéz erdőt telepíteni, mely telepítés egyébként sem tudná visszaadni a véderdő mai heterogenitását. Illetve az sem mindegy, milyen példával járunk elöl a következő generációknak. Bozsóné Margóczi Katalin ökológus szerint nyilvánvaló a klímaválság hatása, eleve el vagyunk késve, így a tulajdonképpeni őserdők kiirtása megengedhetetlen. Györgyey János növénybiológus az erdőgazdálkodás, semmint valami védd a fákat, egyél hódot perspektívából beszélt, amikor azt mondta, a fáinkkal igenis bánni kell. Ugyanakkor tény, hogy ez a meglévő erdőszakasz nagyságrendekkel több port köt meg, mintha fiatal fákat telepítenének helyette a közelbe, és hasonló a helyzet a vízzel is. Györgyey felhívta a figyelmet az Agrártárca elviekben működő országfásítási programjára – hogy kinek a figyelmét, azt a nyájas olvasóra bízom. Szabó József Kristóf erdőmérnök a jogi helyzetet tisztázta: erdő az, aminek helyrajzi száma van (és erdő besorolású). Hogy ez parkerdő vagy véderdő vagy valami más (a kormányoldal ugyanis ugyanúgy rámutatott a szóban forgó erdődarab őserdőjellegére, mint arra, hogy nincs ott semmi), az a funkciójában jelenik meg. Szabó leszögezte, hogy a hatályos erdőtörvény szerint erdőt „igénybe venni” csak a közérdekkel összhangban lehet. Más kérdés, hogy ezt a nemzetgazdasági érdek adott esetben felülírhatja, ilyenkor a közérdeket, úgymond, vélelmezni kell. Lovászi Péter, lévén a Madártani Egyesülettől, a terület biológiai sokféleségére hívta fel a figyelmet (a kijelentését, hogy a rigó az erdőben igen, a rigófészek mellett azonban nem költ, tapsvihar fogadta), míg Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere, hívő református, az összefogásra és a közösség erejére a gonoszsággal és a jövőtudat-nélküliséggel szemben. Molnár Kiss-Rigó László kiszólására is reagált, miszerint a püspök teremtésvédelmi szempontból védte a döntést: Molnár szerint a természetben gyönyörködnünk adatik, nem visszaélni vele.

Az előadások után nagyjából egy óráig a közönségé volt a szó, amit sokan kértek is. Az aHang (és talán a szegediek) szellemiségének megfelelően erőszakmentesen, egymásra figyelve folyt a beszélgetés, a légkör inkább páratartalmában volt nehéz. A felkészült hozzászólók a jelenlévő képviselőket kérdezték, akik biztosítottak a tájékoztatásról, és hogy nem hagyják nyugodni az ügyet, ugyanakkor többekben felmerült a civil összefogás lehetősége – akár szó szerint is, élőláncokkal. Többen rámutattak a város romló klímájára és a(z annak idején Temesi Ferencet is megihlető) szálló por problémájára, amelyeken kevéssé segítene a tarvágás. A párbeszéd nehézsége, ha akarom, lehetetlensége, ugyanakkor rányomta a bélyegét az estébe forduló fórumra. Szóba került, hogy a szegedi lakosok elnevezték az erdődarabot, stílszerűen Szent Ferencről, hiszen nehezebb megölni olyasmit, aminek neve van, mint ahogy szóba került az is, hogy van két ingatlan a közelben, amelyek, kiépített infrastruktúrával, alternatívái lehetnének e tarvágásnak.

Hogy honnan jutottunk el és hova, majd a közeljövő válaszolja, illetve az utókor ítéli meg. Nem újkeletű, hogyha majd kivágjuk az utolsó fát, megmérgezzük az utolsó folyót és kifogjuk az utolsó halat, akkor fogunk rájönni, hogy nem tudjuk megenni a pénzünket – az viszont még előttünk áll, hogy a közvélekedésből lesz-e közvélemény, és hogy az a miénk lesz-e. Lehet, de csak az ilyen társadalmi diszkussziók által.

Szabó Ferenc

Nyáron elhatároztuk, hogy belevágunk egy lehetetlennek tűnő vállalkozásba, és mi magunk szervezünk meg – alternatív módon – egy népszavazást. Minderre azért volt szükség, mert a hatalom tűzzel-vassal küzdött az ellen, hogy az emberek véleményt mondhassanak a magyar oktatás helyzetéről.

Elkészült a legújabb kiadványunk, amelyben részletesen mesélünk arról, hogyan valósítottuk meg az Egységes Diákfronttal közösen azt, amire eddig senki nem volt képes: Magyarország első országos, alternatív népszavazását! 

Nyolc napon keresztül több mint 100 helyszínen és online közel 115 ezer ember adta le a szavazatát a mai magyar oktatási rendszer 7 legfontosabb kérdésében. És mondjuk ki: győztünk! Olyan erőt tudtunk felmutatni, amivel egy egészséges rendszerben bármikor kikényszeríthetnénk egy népszavazást. Olyan erőt, amitől a hatalom láthatóan tart, és egyre inkább reagálni is kénytelen, innentől kezdve pedig nálunk a kezdeményezés.

Olvasd el a 7IGEN-es alternatív népszavazásról szóló beszámolónkat, kattints ide!

Lapozz bele a beszámolónkba, ahol lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan jutottunk el az alternatív népszavazás gondolatáig, milyen körülmények között, milyen elképesztő időkeretekben, milyen ellenszélben szerveztük meg ezt a magyar demokrácia szempontjából egyedülálló kezdeményezést.

Nem állunk le! Egy újabb kampányba vágtunk bele, amelyben január végéig 1.000.000 üres konzultációs ívet gyűjtünk össze a hazugságok ellen. Megmutatjuk, hogy propaganda helyett valódi kérdésekben akarunk véleményt mondani. Az ellenkonzultációval kapcsolatban minden információt megtalálsz a 7IGEN.hu oldalon.

Az alternatív oktatási népszavazás lezárásakor az Egységes Diákfronttal közösen bejelentettük, hogy 1.000.000 üres nemzeti konzultációs ívet fogunk összegyűjteni a következő hónapokban, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy propaganda helyett valódi kérdésekben – például az oktatásról helyzetéről – akarnak véleményt nyilvánítani az emberek. 2023. november 22-én hivatalosan is megkezdtük a kampányunkat, amit az alternatív népszavazás folytatásaként – mintegy második fordulóként – valósítunk meg.

Most a hatalom egyik legkedvesebb játékszerén, a nemzeti konzultáción keresztül mutatjuk meg, hogy propaganda és látszat kérdések helyett valódi problémákról akarunk véleményt mondani. Beszélgessünk, és ne konzultáljunk!

Egymillió üres konzultációs ívet fogunk összegyűjteni az oktatás mellett és a hazugságok ellen. Nem fogjuk hagyni, hogy újabb hazugság kampánnyal árasszák el az országot, ezúttal nem lesznek olyan hazug plakátok, hogy “a magyar emberek 97%-a döntött”.

A nemzeti konzultáció fontosságát a kormány számára mi sem bizonyítja jobban, mint hogy november 9-én propaganda össztűz zúdult ránk olyan főcímekkel, hogy “Meghekkelnék a nemzeti konzultációt a Soros-közeli adatbázis-építők”. Egy nap alatt közel 30 kormánypárti cikk született a nemzeti konzultáció összegyűjtését célzó akcióról, amelyeknek egyetlen célja volt: hitelteleníteni a kezdeményezést és elbizonytalanítani az embereket.

A hatalom minden olyan véleménynyilvánítási formát ellehetetlenített, amellyel az állampolgárok hangot adhatnának az akaratuknak. Megszüntették a népi kezdeményezést, több mint 10 éve nem lehet – a kormány politikájával ellentétes kérdésben – népszavazást tartani, a közmeghallgatásokat kiüresítették, és a petíciózás intézményét szisztematikusan lejáratták. Minderre példa az alternatív népszavazás 115.000 résztvevőjének hitelesített szavazata, amelyet a kormány nem méltatott reakcióra.

A kampány két szakaszban valósul meg. Az első szakasz az ívek összegyűjtéséről szól, ami november 22-én vette kezdetét. Jelentkezz a konzultációs ívek gyűjtőjének, és segíts a saját környezetedben minél több ívet összeszedni! FONTOS, hogy csak a konzultációs íveket várjuk, a borítékokat – és ezáltal a név- és lakcímadatokat – nem gyűjtjük.

A második szakasz december 4-én indul, amikor is országszerte megnyílnak azok a leadópontok, ahová személyesen lehet eljuttatni a saját és az összegyűjtött konzultációs íveket. Senki ne dobja ki addig az ívet, mindenkinek biztosítunk lehetőséget, hogy leadja azt a számára legegyszerűbb módon! Az íveket többféleképpen is lehetséges eljuttatni hozzánk:

• Postai úton: Magyarhang Nonprofit Kft., Budapest, Pf. 34., 1426
• Személyesen gyűjtőpontokon lehet majd leadni az íveket december 4-től. Ezeknek a pontos címei a 7IGEN.hu oldalon lesznek elérhetők.
• Azoknak is lesz lehetőségük részt venni, akik nem kaptak konzultációs ívet, esetleg időközben kidobták: ők majd online nyilatkozhatnak a 7IGEN.hu oldalon arról, hogy a propaganda helyett valódi kérdésekről szeretnének véleményt mondani.

Az elmúlt években minden érdekérvényesítési formát kihasználtunk, tüntettünk, petíciókat adtunk át, követeléseket fogalmaztunk meg, szakmai javaslatokat dolgoztunk ki szakértőkkel, és alternatív népszavazást tartottunk.

Erzsébet, a kilakoltatással fenyegetett rászoruló tatabányai polgár korábban évtizedekig rendben fizette a lakbért és a rezsiszámlákat az egyszobás önkormányzati bérlakása után.

Ezt követően azonban hosszabb ideig munkanélküli volt, és ez alatt jelentős tartozása halmozódott fel – csakhogy újra dolgozik közalkalmazottként, és segítséggel rendezni is tudná a tartozását.

Csakhogy szeptemberben lejárt a lakáskiürítési eljárás bíróságon elért átmeneti felfüggesztése – félő volt, hogy a tatabányai közgyűlés folytatni fogja a kilakoltatási eljárást. Erzsébet segítői mindeközben több mint 600 ezer forintot gyűjtöttek össze a hátralékrendezés elősegítése érdekében. Ebből 400 000 forintot az önkormányzat számlájára; befizették a távhő-szolgáltatónak a részletfizetési megállapodás megkötéséhez szükséges nagyobb összegű törlesztőrészletet, és teljes egészében megfizették a vízművek felé fennálló tartozását.

Elkészült egy hátralékrendezési terv is, ami biztosítja, hogy Erzsébet legfeljebb két éven belül megfizesse az önkormányzat felé fennálló lakbér-tartozáse egészét.

Tehát egyedül a tatabányai közgyűlésre volt csak szükség, hogy ne szavazzák meg a kilakoltatást. Ennek érdekében levélküldő kampányt indítottunk A Város Mindenkiével, amelyen keresztül mindössze egy nap alatt 114 tatabányai lakos küldött levelet a képviselőknek.

A közgyűlés helyes döntést hozott szeptember 21-én: leállították a kilakoltatást, és elfogadták a hátralékkezelés terveit. Így az összeg kifizethetővé vált Erzsébet számára, aki az otthonában maradhatott.

Köszönjük a tatabányai lakosok kiállását, ennek köszönhetően Erzsébet az otthonában maradhatott!

2023. szeptember 13-ára lakossági fórumot szervezett az aHang Csongrád megyei önkéntescsoportja a csongrádi városi könyvtárba, a település környékére tervezett-nem tervezett vízlépcső kapcsán. (A kormány jelenleg nem foglalkozik ilyesféle beruházással, a környék vízügyi igazgatóságai ezért nem mutattak hajlandóságot a szereplésre – s közölték mindezt egyenlevélben –, a közönségigény ellenére.) A cél az volt, hogy a helyiek vízügyi tudósoktól hallhassanak annak színéről és fonákjáról, amit évtizedek óta lebegtetnek a fejük felett. Ha nem csak úgy tennénk, hogy egy ország az, amelyben élünk, ha nem az emberek feje fölött döntenének róluk, hanem a bevonásukkal, akkor az ilyen fórumok az önerőadást, a tájékozódást szolgálhatnák és nem számítanának „eseménynek”. Ugyanakkor a fönt vázolt esetben talán meg sem telt volna úgy a könyvtár előadóterme, hogy, ahogy mondani szokás, egy gombostűt se lehessen leejteni. S most nagyívűen tekintsünk el attól, hogy ugyan ki és miért hozott volna magával gombostűt, még ha a szervezők egyik félelme bevallottan az is volt, hogy a fórum majd a régi sérelmek és félelmek kiventillálásának lesz a helye. Nem így lett, a civil módi került a fókuszba, na, meg a mérnöktudomány, a természetvédelem, a vízi művek, és társaik.

A csongrádi Zsiray Zsófia megnyitója után, melyben arra hívta fel a figyelmet, hogy igenis közünk van ahhoz, ami velünk történik, a szegedi Tóth Rebeka, az aHang Csongrád megyei koordinátora mondott néhány szót a szervezetről. Ezután már csak jelen sorok írójának felkonferálását kellett meghallgatnia a szépszámú publikumnak, az előadók vonatkozásában.

Keve Gábor (KG), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Területi Vízgazdálkodási tanszékének vezetője történeti felütésű előadást tartott, amelynek a sarokpontja, Vasvári Pálon, Pietro Paleocappán és Beszédes Józsefen kívül, az volt, hogy bízzunk a mérnöktudományban, hiszen nem csak Bős-Nagymaros áll előttünk példaként. KG kitért arra, hogy a vízszabályozás több tudományág együttműködésével működik jól, és, hogy a vízgazdálkodásban a hasznosítás a kulcsszó, így lesz egyenrangú az öntözés a hajózási mélységgel, vagy az energiatermeléssel.

Kiss Timea (KT), a szegedi Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi tanszék docensének előadása következett ezután, amely előadás talán a leginkább lokális fókuszú volt a három közül. Innen a címbéli parafrázis is, a láthatólag pedagógus-szellemiségű, még a pillanatnyi áramszünetet is talpraesetten kihasználó KT ugyanis arra hívta föl a figyelmet, hogy a tisztavíz-erózió így is, úgy is hatással lesz a Körös-torok homokpadjára, amelynek elvesztésétől a legjobban félnek a helyiek a vízlépcső kapcsán. Ez azt jelenti, hogy a szabályozott és a szabályozatlan folyóvizek is reagálnak a környezetükre és alakítják azt, a zátonyok vándorolnak, a meder mélyül – bárhogy is nyúlunk, nyúlnak a Tiszához, meglesz a következménye, nincs olyan mérnöki-, gazdasági-, természetvédelmi- stb. megoldás, amely a történet minden szereplőjének kielégítő lenne. A lényeg az, hogy hogyan tudunk tájékozódni és alkalmazkodni: a duzzasztó (KT fölhívta ugyanis a figyelmet, hogy ez nem komplementer kifejezése a vízlépcsőnek) nélkül is el fog tűnni a Körös-torok jelen formájában, ahogy a duzzasztóval is. Ha a város fölé épül, akkor gyorsabban, ha alá, akkor a homokpad maga kerül víz alá, ez utóbbi esetben viszont föl lehet készülni a mesterséges strand kiépítésére.

Király András (KA) zárta az előadók sorát a WWF Tisza-programjának képviseletében (egyedül, hiszen előadótársa, Kajner Péter vis major okán csak később érkezett meg) és az ő prezentációjával állt igazán párbeszédbe egymással a három felszólalás. KA egyet értett KG-val abban, hogy fata morgana, hogy víznagyhatalom lennénk, hiszen több víz tűnik el az ország területéről (kifolyik, illetve elpárolog), mint amennyi bejön, és KT mondandójára is rábólintott, hogy a vizeink így is, úgy is változnak és a saját életüket élik, ha hozzájuk nyúlunk, ha nem. KA mindenesetre fölhívta a figyelmet, hogy a törvényi rendelkezéseknek (miszerint a vízügyi igazgatóságok nem tárolhatják a belvizet, mondván kell a hely az árvizek lecsapolására – amire nagyjából 2006 óta nem volt példa a Tiszán) és a mérnöki tudománynak is reagálnia kell a globális fölmelegedésre és az ezzel kapcsolatos vízfogyásra, hiszen lassan a felszín alatti vizeink is eltűnnek. Ugyanakkor fontos tudnunk azt is, hogy a vízmérnöki tudomány sem ördögtől való és nem ez okozza, önmagában, a vízi élőhelyek változását vagy pusztulását – ahogy a „zöld válasz”, a lakossági víztakarékosság sem elég. KA Koncsos László találmányának fontosságát húzta alá az előadása végén, miszerint a fölösleges vizeket mélyártéri gödrökbe lenne jó gyűjteni, valamint, hogy a folyómentét is ki lehetne használnia a mezőgazdaságnak, ha átállnánk víztűrő fajták termesztésére.

A közönség mindvégig együtt élt az előadásokkal, a feszültség a figyelemben, és nem a modorban volt tetten érhető. Külön köszönet illeti a könyvtár vezetőjét, Illés Pétert, a kifogástalan technikai háttér biztosításáért. Az előadásokat mintegy másfél órás közönségbeszélgetés követte, ahol helyi polgárok, környékbeli tudósok és gazdálkodók szólaltak föl, a publikum pedig csak nyolc óra környékén kezdett szedelőzködni, amikor a bajai illetőségű KG-nak indulnia kellett. A közönségbeszélgetésen előkerültek köz- és magánérdekek, hogy a Tisza alsó folyása környékének jellemző és egyre inkább látható kiszáradása ugyan kinek a hibája, ki és hogyan tehet ellene, amire az előadók reflektáltak is. Kiemelendő a „pandás” szervezet vélekedése, hogy nem a lakossági kútfúrás a kerékkötő ebben a kérdésben, illetve KT tudományos, de inkább emberi kiszólása, hogy nem csak mi alakítjuk a Tiszát, hanem az is minket, illetve a környezetét. Fontos topik volt a természetvédők és a gazdálkodók látszólagos érdekellentétének kibontása is, ami az előző megjegyzéshez köthető vissza. Feltűnt a közönség soraiban és szót is kért Balogh Péter geográfus Az Élő Tiszáért Egyesület és az ELTE Természetföldrajzi tanszékének képviseletében, aki az általa kidolgozott, mondjuk, alternatív vízmérnöki tudomány egyes megoldásait prezentálta, alapvetően a vízlépcső megépítésének ötletével szembehelyezkedve. A közönségbeszélgetés, ha beszélhetünk ennek kapcsán konklúzióról, arra futott ki, hogy nem minden fekete vagy fehér (KG), a csongrádi vízlépcsőt nem lehet pártoskodva megközelíteni, hanem nagyon fontos a tájékozódás és a különböző tudományok és érdekek lehetséges összeegyeztetése. Magyarán a diszkusszió, amelyet jelen lakossági fórum volt hivatott elindítani – a lakossági fórum, ami nem tudott és nem is akart végleges válaszokkal szolgálni, funkciójából fakadóan, hanem pusztán egy helyi igényt és érdeklődést kihangosítani. A vízlépcső ügye régi topik a városban és környékén, szinte mindenkinek megvan róla a maga véleménye, de, hogy az érdeklődéseket felváltsa az együtt-gondolkodás ahhoz ilyen „eseményekre” van szükség – és arra, hogy ezek ne menjenek eseményszámba.

Szabó Ferenc – a Szegedi aPont önkéntese

Nagyon röviden és a teljesség igénye nélkül: állami támogatást követelünk az otthonaink korszerűsítésére, folyamatosan küzdünk a szaporodó akkumulátorgyárak ellen, kiállunk és tüntetünk a pedagógusokat megalázó új státusztörvény ellen és tovább harcolunk az ápolási díj minimálbérre emeléséért.

Kattints ide, és tudj meg még többet a munkánkról!

Sokan érezhetik ma úgy az országban, hogy olyan szintre emelkedett a beletörődés és a kiábrándultság, illetve olyan mértékben romlanak az életkörülményeink, hogy már nem is történik semmi, ami bizakodásra adhat okot. Ezt mi sem tudjuk ellensúlyozni, de azt meg tudjuk mutatni, hogy van élet, van akarat, van aktivitás, és ezekben a pillanatokban is elkötelezett emberek sokasága próbál tenni az ügyeinkért és a körülmények javításáért. Sőt az aHang éppen ebben a nehéz időszakban kezdett bele egy olyan, nagyszabású építkezésbe, amely összekapcsolja, felkészíti és csoportokokba szervezi ezeket az elkötelezett embereket, hogy az egész országot érintő ügyekben is hatékonyabban tudjunk fellépni.

Az elmúlt fél évben megszületett az első négy aPont, azaz az első helyi csoportjaink, ami hatalmas mérföldkövet jelentett ebben az összetett munkában, reményt és motivációt adott nekünk a következő lépésekhez. Összesen 6 megyében vagyunk már aktívak, mutatjuk térképen is.

Róluk, kampányainkról, küzdelmeinkről és győzelmeinkről szól ez a beszámoló, amit szeretettel ajánlunk tagságunk, támogatóink és a bizakodni vágyók figyelmébe.

A beszámoló a képre kattintva olvasható.

Július 4-én késő este keresték meg az aHangot A Város Mindenkié (AVM) aktivistái, a segítségünket kérték egy rendkívül sürgős ügyben: mindössze másfél nappal később a Szabados Ákos vezette pesterzsébeti önkormányzat ki akar lakoltatni egy gyermekes családot.

Az önkormányzati bérlakásban két szülő neveli 14 éves lányukat. Mindkét szülő dolgozik, de keveset keresnek. Az önkormányzat a “közösségi együttélés szabályainak a megsértésével”, vagyis a családra egyes szomszédoktól érkezett panaszokkal indokolta a kilakoltatást. A szomszédok többsége ezzel szemben aláírt nyilatkozatban cáfolta a kilakoltatással fenyegetett család ellen felhozott vádakat, kiállt a család mellett, és a kilakoltatás leállítását kérte az önkormányzattól.

Gyorsan kellett cselekednünk: levélküldő petíció indult a polgármesternek, levelet küldtünk a feliratkozóinknak, hogy álljanak ki a család mellett azzal, hogy írnak a polgármesternek.

A felhívásunkra több mint 300 pesterzsébeti cselekedett, amely meghozta a gyümölcsét!

A polgármester saját hatáskörben elhalasztotta a lakáskiürítést a július 6-i kilakoltatással fenyegetett rászoruló gyermekes család ügyében. A Város Mindenkié egyeztetett az Önkormányzattal, ahol a munkatársak megerősítették, hogy a kilakoltatás elmarad, és hangsúlyozták, hogy a hosszabb távú megoldás lehetősége a képviselő-testület döntésén múlik.

Ez hatalmas eredmény, ami megteremti a lehetőséget egy olyan tartós megoldás kimunkálására, amely egyrészt biztosítja a kilakoltatással fenyegetett család számára a lakhatásuk megőrzését, másrészt az önkormányzat számára is elfogadható.

Balatonbogláron az önkormányzat parkolóhelyeket akart létesíteni a 100 éves platánfák között. Ez a fák számára akár végzetes is lehet, ugyanis a platánok gyökerei igen közel vannak a felszínhez, így a legkisebb mértékű földelhordás is veszélyes a fák további biztonságos fejlődésére, egészségére és stabilitására.

Ezért indított Tappler Zita április elején petíciót a beruházás megakadályozásáért, a fák védelméért. 

Ebben kifejtette, hogy a városban bevezetésre kerülő fizető parkolás anomáliáit a beruházás nem oldja meg, az itt beszedésre kerülő pénz messze alatta marad a fák elvesztéséből adódó környezeti károknak. A fák ugyanis olyan komoly értékkel bíró közvagyont jelentenek, amik mindannyiunk jóllétét szolgálják.

A SzabadaHangon indított petíciót több mint 2000-en írták alá: azt kérték a város polgármesterétől és a helyi képviselő-testülettől, hogy ne tegyék tönkre a város szimbólumaként is számon tartott százéves platánfákat. 

A széles körű tiltakozás eredményeként a város polgármestere egy Facebook-videóban jelentette be a beruházás leállítását, ugyanakkor kiderült, hogy a projekt felelőse a Balatonboglári Városüzemeltetési Nonprofit Kft. lett: tehát mintha mégsem került volna le a terítékről a platánokra veszélyes beruházás…

Május 24-én állt be a fordulat: a város testületi ülésén a projektfelelős Városüzemeltetési Nonprofit Kft. igazgatója fehéren-feketén kimondta, hogy a boglári Tinódi és Kodály utcákon álló platánfák egyedei között semmiféle munkálatra nem kerül sor. A parkolóhelyek kialakítása az aszfaltra való felfestéssel történik meg, a fák közötti terület az eredeti állapotban megmarad.

Mészáros Miklós polgármester még azt is hozzátette, hogy „a fák védelme elsőrendű fontosságot élvez, és (…) az úttesten lesz helye a megállásnak”.

A petíció indítója ezekkel a szavakkal összegezte a győzelmet: “Köszönöm mindenkinek, aki bármilyen módon segítette azon erőfeszítésünket, hogy megvédjük 100 éves fáinkat, városunk büszkeségeit” – majd David Browert idézve elmondta: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Reméljük, így ők is láthatják még majd gyönyörű platánjainkat. Köszönjük a város vezetésének, köszönjük Mészáros Miklós polgármesternek megértését, belátását és kompromisszumkészségét.”

A Debreceniek az akkumulátorgyár ellen és az aHang csapata által február 9-én átadott petícióra – bár a határidőn túl, de – több mint 40 nap után megérkezett a válasz Papp László polgármestertől. Ezt követően újabb levélben próbáltuk a további kérdéseket tisztázni, valamint kértük a város vezetőjétől, hogy személyesen egyeztessünk a témában, erre azonban már nem kaptunk választ. 

Neked is köszönhetően több mint 12 ezren írtuk alá azt a petíciót, amelyben azt kérjük Papp Lászlótól, Debrecen város polgármesterétől, hogy akadályozza meg az akkumulátorgyár épülését, és a külföldi multik helyett a helyi lakosok érdekeit vegye figyelembe.

Február 9-én átadtuk a petíciónkat. Az átadásra azonban nem volt hajlandó eljönni a polgármester, helyette Szekeres Antalt, a város jegyzőjét küldte el átvenni az íveket. Völgyesi Márton, a Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csapatának képviselője az átadásnál elmondta Szekeresnek, hogy szeretnénk, ha a polgármester összehívna egy egyeztetést minél hamarabb a helyi civilekkel az akkmulutárogyár ügyében, valamint azt is, hogy szeretnénk, ha a polgármester reagálna érdemben a több mint 12 ezer aláírásra és a petícióban foglaltakra.

Végül több mint 40 napot kellett várnunk: március utolsó napján érkezett a válaszlevél.

A felvetésekre adott válaszokból azonban nem sok konkrétum derült ki, a polgármester helyette olyan mondatokkal próbálta kezelni a helyzetet, mint hogy “ebben az ügyben és minden más ügyben a debreceniek érdekeit képviseljük”, valamint, hogy “Minden információt, minden aggodalmat figyelembe veszünk, akkor amikor kialakítjuk a stratégiánkat a városi fejlesztésekkel kapcsolatban”.

Mi ezért egy válaszlevélben további tisztázandó kérdéseket küldtünk a polgármesternek, például, hogy mi biztosítja azt, hogy nem csak rövid, de hosszú távon sem lesz káros következménye a város polgáraira nézve az akkumulátorgyár építésének, vagy hogy előzetesen miért nem kérdezték meg a helyi lakosokat a gyár építéséről. Emellett megkértük Papp Lászlót, hogy a következő egy hónapban biztosítson egy olyan alkalmat, ahol érdemben elmondhatjuk a véleményünket és az érveinket a témában és ahol ő is válaszolni tud a felvetéseinkre. Erre azonban mindeddig nem érkezett válasz.

A Debreceniek az akkumulátorgyár ellen és az aHang csapata folytatja a tevékenységét a városban, egyeztetést kezdeményeztük a városvezetés mellett a beruházóval is – emailben személyes egyeztetésre hívtuk Szilágyi Balázst, a CATL közügyekért felelős vezetőjét –, és további utcai akciókat is szervezünk az elkövetkező hetekben.

Fotó: Alföldi Dániel István / Mérce

Elindult az aHang Heti Hírek videósorozata, ahol hétről hétre beszámolunk az aktuális kampányainkat és ügyeinket érintő fejleményekről, történésekről. Ha nem szeretnétek lemaradni a videóinkról, akkor iratkozzatok fel az aHang YouTube-csatornájára, ahol a Heti Hírek mellett sok egyéb tartalommal jelentkezünk időről időre. 

Itt az aHang blogon pedig a videó publikálását követően összefoglalva is eléritek majd a híreket.

2023.03.30-i adás:

aHangosok Facebook-csoport: Elindult az aHang Facebook-csoportja, ahol különböző közéleti és politikai témákat, valamint aktuális kampányokat és ügyeket beszélünk ki. Ha még nem csatlakoztatok, mindenképpen tegyétek meg! Az aHangosok Facebook-csoport itt éritek el.

Európai Unió: A magyar kormány és a sajtóorgánumai évek óta az Európai Unió és annak intézményei ellen hangolnak. A jelenlegi hatalom egy olyan narratívát kíván kiépíteni, amely hosszú távon elszakítja Magyarországot az Európai Uniótól. Óriásplakátokkal, televíziós reklámokkal, Facebook-hirdetésekkel és megannyi más módszerrel szisztematikusan próbálják a hazai közbeszédbe átültetni, hogy az Európai Unió téves úton jár, és csatában kell legyőznünk őket. Pedig a magyar emberek Európában, az Európai Unióban látják a jövőjüket, a kétharmaduk most is megszavazná az EU-tagságot. Nem hagyhatjuk, hogy a jelenlegi politikai vezetés a saját hatalmi érdekei miatt kivezesse az országunkat az Unióból!

Ezért indult petíció a SzabadaHang oldalán, hogy megüzenjük: nem kérünk a kormánynak és a propagandájának EU-ellenes retorikájából! Brüsszel elleni harc helyett együttműködést akarunk! A petíciót rövid időn belül több mint 2 ezren írták már alá, ha számotokra is fontos az ügy, akkor írjátok alá ti is! A petíciót IDE kattintva éritek el.

Vácrátót: STOP a VÁCRÁTÓTI üzemre! címmel indult petíció, amely a településre tervezett akkumulátor-alkatrész gyár építését kívánja megakadályozni. A helyi lakosok egyelőre semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak sem a gyárral, sem annak kockázataival kapcsolatban. Az eddig kiadott sajtóanyag alapján ugyanis az üzemben karboxi-metil-cellulózt, vagyis CMC-t fognak előállítani, amelyhez egyelőre ismeretlen mennyiségű vízre és ideszállítandó alkoholra lesz szükség.

A petíció indítója kiemelte, hogy ez a probléma túlmutat egy településen, annak lakóin, ez egy térségi probléma és kihívás, és az erre adott reakció meghatározza mind a saját, mind az utódaink jövőjét, egészségét, lakókörnyezeti értékeinek túlélését. Ha ti is támogatnátok a vácrátóti lakosok küzdelmét a gyárral szemben, akkor csatlakozzatok a petíció aláíróihoz! A petíciót IDE kattintva éritek el.

Debreceni akkumulátorgyár: Emlékeztek arra, hogy február 9-én átadtuk a petíciónkat Papp Lászlónak, Debrecen város polgármesterének, amelyben arra kérjük, hogy tegyen meg mindent, hogy ne épüljön gyár a településen?

Az tény, hogy régen volt, viszont a polgármester úr elfelejtett válaszolni. Ez azért is roppant kellemetlen, mert egyrészt az átadásra maga helyett küldött jegyző is ígéretet tett arra, hogy válaszolni fognak a debreceniek petíciójára, másrészt pedig azért is, mert törvényi kötelezettsége lett volna 30 napon belül hivatalosan reagálni a felvetéseinkre.

A Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csapata és az aHang továbbra is küzdeni fog azért, hogy ne épülhessen meg egy olyan környezetszennyező gyár, amely a helyiek érdekeivel ellentétes, és amellyel szemben több tízezren mondják azt, hogy NEM!

Otthonkorszerűsítési kampány: Javában zajlik az Állami támogatást otthonaink energetikai korszerűsítésére! című kampányunk, amelyben arra kérjük a kormányt, hogy tegyen érdemi, kézzelfogható lépéseket a magyar otthonok energetikai korszerűsítésével, hosszú távú védelmével kapcsolatban!

Nem csak online, hanem az ország számos pontján az utcákon, a pultjainknál is alá lehet írni a petíciónkat. Ez az ügy azért is nagyon fontos többek között, mert egy jól átgondolt és megtervezett felújítási programmal az ország energiafüggőségét és ezáltal energiaszámláját is csökkenteni lehet, így több pénz maradhat például az egészségügy és az oktatás fejlesztésére.

A témában Balogh Áron és Bordás Róbert kollégáink egy nagyszerű videót is készítettek, ahol megkérdezték az utca emberét arról, hogy az ő életüket mennyire nehezítették a megemelkedett energiaárak. Mindenképpen nézzétek meg, ha még nem láttátok! A petíciót IDE kattintva éritek el.

XII. kerület: A Hegyvidéki Önkormányzat a polgármester február 14-i előterjesztése alapján 6 terület övezeti átsorolását szeretné elérni a Fővárosi Önkormányzatnál. Ez azért probléma, mert az átminősítés a jelenlegi esetben papíron növeli ugyan a zöldterületek értékét, de gyakorlatilag újabb, kb. 11.000 négyzetméternyi erdőt tesz beépíthetővé.

Az Élhető Hegyvidékért Egyesület ezért petíciót indított a SzabadaHang oldalán, ahol arra kérik Karácsony Gergely főpolgármestert és a Fővárosi Közgyűlést, ne adjon helyet a XII. kerületi Önkormányzat kérésének, és ne tegye lehetővé eddigi zöldterületek beépíthetőségét! Ha ti is tiltakoznátok a XII. kerületi telkek övezeti átsorolása, a Budapest tüdejének számító erdők letarolása és a terület további beépítése ellen, akkor írjátok alá a petíciót! A petíciót IDE kattintva éritek el.

Izraeli szolidaritási nyilatkozat: Az igazságszolgáltatás korlátozása, a legfelsőbb bíróság jogköreink csökkentése, a végrehajtó hatalom kiszélesítése, több százezres tiltakozás, hetekig tartó tüntetések… Ismerős lehet ez számunkra, hiszen Magyarországon mindez már évekkel ezelőtt megtörtént a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kiépítése során. Most azonban Izrael néz szembe ezekkel a nehézségekkel.

Benjamin Netanjahu vezetésével az izraeli kormány egy olyan jogszabály-módosítást terjesztett a törvényhozás elé, amely megszüntetné a bírósági rendszer függetlenségét, hogy korlátlan hatalmat szerezzen a végrehajtó hatalom számára. Az új törvény életbelépésével veszélybe került volna az izraeli demokrácia, miután az egyik legfontosabb ellenőrző és egyensúlyozó szereplőjét, az igazságszolgáltatást üresítenék ki.

Sajtóértesülések arról számoltak be hétfőn, hogy Netanjahu ideiglenesen meghátrált a törvénytervezet elfogadásával kapcsolatban, miután Izraelben a civil társadalom nem hagyta szó nélkül a rezsim és a szélsőjobboldal antidemokratikus törekvéseit.

Az aHang a nemzetközi testvérszervezeteivel egy közös, globális szolidaritási nyilatkozatot adott ki, amelyben arra kérjük a világ vezetőit, hogy sürgősen tegyenek aktív lépéseket az izraeli demokrácia védelmében – a térségben élő összes ember érdekében.

Mindemellett egy szolidaritási petíciót is indítottunk, amelyben kiállunk a demokráciáért harcoló izraeli civilek mellett. Mi, magyarok ugyanis pontosan tudjuk, hogy mi következik egy ilyen törvény elfogadása után: beindul a féktelen törvénygyár, ami fölött semmilyen kontroll nincsen, és ami lehetőséget ad arra, hogy leépítsék a teljes rendszerüket. Ha szerintetek is fontos a szolidaritás és a demokrácia védelme, akkor írjátok alá a petíciónkat. A petíciót IDE kattintva éritek el.

Az elmúlt időszakban a nemzetközi figyelem Izraelre fókuszált, ahol is Benjamin Netanjahu vezetésével az izraeli kormány egy olyan jogszabály-módosítást terjesztett a törvényhozás, a Kneszet elé, amely megszüntetné a bírósági rendszer függetlenségét, hogy korlátlan hatalmat szerezzen a végrehajtó hatalom számára. Az új törvény életbelépésével veszélybe kerülne az izraeli demokrácia, miután az egyik legfontosabb ellenőrző és egyensúlyozó szereplőjét, az igazságszolgáltatást üresítenék ki.

Sajtóértesülések arról számoltak be, hogy Netanjahu ideiglenesen meghátrált a törvénytervezet elfogadásával kapcsolatban, miután Izraelben a civil társadalom nem hagyta szó nélkül a Netanjahu-rezsim és a szélsőjobboldal antidemokratikus törekvéseit. Hetek óta több tízezres, sőt százezres demonstrációk szerveződnek országszerte, ahol a törvénytervezet elfogadása ellen tiltakoznak. Az ügy azonban még nem futott le véglegesen.

Az aHang a nemzetközi testvérszervezeteivel egy közös, globális szolidaritási nyilatkozatot adott ki, amelyben arra kérjük a világ vezetőit, hogy sürgősen tegyenek aktív lépéseket az izraeli demokrácia védelmében – a térségben élő összes ember érdekében. Nyilatkozatunkat megjelentettük a Politicóban is, amely a legolvasottabb, a figyelemfelhívás és a nyomásgyakorlás szempontjából legfontosabb lap, ugyanis kormány- és államfők, befolyásos politikusok és elemzők is ezt olvassák.

Mindemellett egy szolidaritási petíciót is indítottunk, amelyben kiállunk a demokráciáért harcoló izraeli civilek mellett.

Magyarországon a jogállamiság lebontása már évekkel ezelőtt elkezdődött a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kiépítése során. Az igazságszolgáltatás korlátozása, a végrehajtó hatalom kiszélesítése, a legfelsőbb bíróság vagy éppen a legfőbb ügyész pozíciójának kiüresítése mind-mind a jelenlegi rezsim fontos mérföldkövei voltak a pozíciójuk bebetonozására. Mi, magyarok pedig pontosan tudjuk, hogy mi következik egy ilyen törvény elfogadása után: beindul a féktelen törvénygyár, ami fölött semmilyen kontroll nincsen, és ami lehetőséget ad arra, hogy leépítsék a teljes rendszerüket.

A szolidaritási petíciónkhoz itt lehet csatlakozni!

A magyar kormány az utóbbi években egyre fenntarthatatlanabb módon próbált minket megóvni az emelkedő energiaáraktól. Pedig lenne kézzelfogható segítség: az otthonaink energetikai korszerűsítése!

Tudtad például, hogy Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiafogyasztó? Bizony, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint hazánk energiafogyasztásának mintegy 33%-a háztartásokhoz köthető, elsősorban a fűtéshez. Mindez azonban javítható lenne, ha lehetőség nyílna az otthonaink valódi korszerűsítésére.

Egyértelmű, hogy Magyarország lakossági energiafelhasználása terén azonnali változásra van szükség! Olyan szemléletváltás és hosszú távú programok kellenek, amelyek érdemben tudnak segíteni a magyar embereknek. Ehhez a kormányzati akaraton kívül már minden a rendelkezésünkre áll!

Hogy miért is fontos és elengedhetetlen ez, arra álljon itt pár példa a sok közül:

Egy jól szigetelt ház vagy lakás rezsije, fenntartása sokkal kevesebbe kerül.

Egy jól átgondolt korszerűsítéssel akár 60–70%-kal csökkenthetjük azt az energiamennyiséget, amire szükségünk van például egy ’90 előtt épült családi ház energiafogyasztásának kielégítéséhez.

Egy egészségesebb, szebb, kényelmesebb otthon az élet számos területére kihat, a befektetett pénzek sokszorosan megtérülnek össztársadalmi szinten.

Ezért is indította el az aHang több hónapos tervezést és szakmai szervezetekkel való egyeztetést követően azt a kampányát, amely az otthonaink energetikai korszerűsítését célzó állami támogatásokért küzd! Petíciónkban arra kérjük az illetékes minisztereket és a kormányt, hogy tegyen érdemi, kézzelfogható lépéseket a magyar otthonok energetikai korszerűsítéséért, hosszú távú védelmért.

A következő évi költségvetésben különítsen el jelentős, legalább 1000 milliárd forintnyi forrást arra, hogy a lakosság lehető legnagyobb részének elérhetővé váljon állami segítség otthonaik fejlesztésére, valamint dolgozzon ki egy hosszú távú és kiszámítható támogatási keretrendszert a magyar lakossági ingatlanállomány fejlesztésére.

Ha te is egyetértesz a kampányunkkal, akkor csatlakozz a petíció aláíróihoz! Vigyük sikerre az ügyünket, és ne az utcákat fűtsük!

Február 9-én adtuk át a Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csapatával azt a petíciót, amelyben már 12 ezernél is többen követeljük Papp Lászlótól, Debrecen polgármesterétől, hogy akadályozza meg az akkumulátorgyár épülését, és a külföldi multik helyett a helyiek érdekeit vegye figyelembe.

Válasz azóta sem érkezett.

Személyesen szerettük volna a polgármester kezébe adni a több mint 12 ezer aláírást, azonban előzetesen azt a hivatalos választ kaptuk, hogy Papp László nem fog részt venni az eseményen, helyette Szekeres Antalt, a város jegyzőjét küldte el átvenni az íveket. Szekeres Antal ígéretet tett, hogy átadja a polgármesternek a Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csapatának kérését, hogy hívjon össze egyeztetést a helyi civilekkel az akkumulátorgyár építéséről, valamint azt is, hogy a törvényi kötelezettségeknek eleget téve válaszolni fognak a petícióra.

Azóta azonban több mint 40 nap telt el, ami jócskán meghaladja a válaszadási kötelezettség határidejét, válasz pedig sem a polgármestertől, sem a város vezetésétől nem érkezett.

Ha Papp Lászlónak valóban fontos Debrecen és a helyi lakosok, akkor nem engedheti meg, hogy válasz nélkül hagyja 12 ezer ember követelését. Ezúttal már nem csak arra kell válaszolnia a polgármesternek, hogy mit gondol a petícióban foglaltakról, hanem arra is, hogy miért nem méltatja válaszra a saját városának lakóit. A debreceniek ugyanis nem fogják hagyni, hogy nélkülük döntsenek a város jövőjéről.

A Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csapata és az aHang továbbra is küzdeni fog azért, hogy ne épülhessen meg egy olyan környezetszennyező gyár, amely a helyiek érdekeivel ellentétes, és amellyel szemben több tízezren mondják azt, hogy NEM!

Több mint 6900 napja vagyunk az Európai Unió tagja. Mégis az elmúlt időszak kormányzati kommunikációja alapján sokkal inkább lenne érdemes ezt a mondatot úgy interpretálni, hogy több mint 6900 napja nem léptünk ki az Európai Unióból. Ha a magyar embereken múlna, akkor ez a szám csak tovább és tovább nőne, mégis az az érzésünk, ha a jelenleg hatalmon lévő politikai vezetőinket hallgatjuk, hogy egészen másfelé kormányoznák az országunkat. Egészen pontosan Európából kifelé…

A magyar kormány és a sajtóorgánumai évek óta az Európai Unió és annak intézményei ellen hangolnak. Most éppen Brüsszelt hibáztatják a saját gazdaságpolitikai kudarcaik miatt – jelenleg a megfékezhetetlen infláció miatt –, miközben követelik az Uniótól a pénzeket. Persze az igazság ezzel szemben például az, hogy miközben az Európai Unió más országaiban tavaly ősz óta csökkent az infláció, addig nálunk változatlan maradt – december óta az EU-s átlagos infláció 11,1%-ról 8,5-ra csökkent, a magyarországi helyzet pedig december óta 25%-on stagnál.

Óriásplakátokon hirdetik, hogy megállítják Brüsszelt, televíziós reklámokban okolják az EU-t, amiért itthon minden a duplájára drágult, és folyamatos hirdetésekkel árasztják el a közösségi média platformokat, ahol is éppen az Európai Parlament tagjait vagy a Bizottság embereit veszik célkeresztbe.

A narratíva mindig ugyanaz: ők a gonosz ellenség, akiket le kell győznünk, és mi vagyunk az egyedüliek, akik a szabadságunkért harcolunk. Azonban aki egy kicsit is olvas a sorok között, az látja, hogy semmi másról nincs szó, mint hogy a kormány politikai kudarcait mindenáron egy külső szereplőre akarja kenni, áthárítva mindennemű felelősséget.

A magyar emberek azonban az Európai Uniót tagjai akarnak maradni. Magyarország a nyugathoz tartozik, az Európai Unióhoz, nem a keleti diktatúrák – Kína, Oroszország, Fehéroroszország – közé! A keleti nyitás politikája, az autoriter rendszerekkel való együttműködés semmi mást nem hozott, mint elszigetelődést és együttműködés helyett folyamatos konfrontációt.

Egyetértesz? Írd alá a petíciót:

A Dunkanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület (DUNAKÉKE) több mint 20.000 aláírást gyűjtött azért, hogy megakadályozzák azt, hogy Pilismaróton sóderbánya létesüljön.

Márciusban óriási eredményt értek el: az Energiaügyi Minisztérium megsemmisítette a Pilismarótra tervezett sóderbánya környezetvédelmi engedélyét és új eljárásra kötelezte a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalt.

A Minisztérium végzése ellen önálló jogorvoslat lehetősége kizárt. Bírósági felülvizsgálatra csak az új ismételt eljárást lezáró döntéssel egyidejűleg van lehetőség.

Miért is fontos ez az eredmény? A tervezett bánya 171 focipályányi területet foglalt volna el, és mivel ivóvízbázis fölött terült volna el, idővel bányató alakult volna ki a helyén, ahonnan a víz sokkal könnyebben elpárolog, mintha talajvízként a föld alatt marad.

Nem csak a vízkészletet fenyegette a beruházás. Becslések szerint napi 13–16 uszályt, közúton napi 40 teherautót töltöttek volna meg a kitermelt kaviccsal – a megnövekedett forgalom a Duna és partjának élővilágára és a környék lakosainak életére is rossz hatással lenne.

A DUNAKÉKE már 2021 óta küzd a Dunakanyar megóvásáért. A bánya környezetvédelmi engedélyének visszavonása egy óriási mérföldkő a kampányban (a DUNAKÉKE petíciói: 1, 2, 3). Az egyesület hosszú távú célja az, hogy a területet helyi védelem alá vegyék, hogy senkinek ne legyen lehetősége bányát nyitni a Dunakanyar szívében.

Az igazságszolgáltatás korlátozása, a legfelsőbb bíróság jogköreink csökkentése, a végrehajtó hatalom kiszélesítése, több százezres tiltakozás, hetekig tartó tüntetések… Ismerős lehet ez számunkra, hiszen Magyarországon mindez már évekkel ezelőtt megtörtént a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kiépítése során. Most azonban Izrael néz szembe ezekkel a nehézségekkel. Az izraeli törvényhozás, a Kneszet ugyanis egy olyan jogszabály-módosítást fogadott el, amely alapjaiban alakítja át az igazságszolgáltatási rendszer kulcstörvényeit azzal a célzattal, hogy korlátozzák a legfelsőbb bíróság törvényeket érvénytelenítő jogkörét.

Az izraeli civil társadalom azonban nem hagyja ezt szó nélkül. Hetek óta több tízezres, sőt százezres demonstrációk szerveződnek országszerte, ahol a törvénytervezet elfogadása ellen tiltakoznak. Az ellenállás megszervezésében aktívan kivette a részét az izraeli testvérszervezetünk, a Zazim is, akik a demonstrációk és a tüntetések mellett a civil társadalom és a civil közösségek összekapcsolásán is elkezdtek dolgozni.

Március 12-én nemzetközi konferenciát is szerveztek a New Israel Funddal és a Shatillal közösen, hogy megerősítsék a civil társadalom együttműködését és erejét, valamint nemzetközi példákon keresztül találjanak megoldást az ellenállás formáira. A konferencián részt vett többek között Szerbiából a Kreni-Promeni, Lengyelországból az Akcja Demokracja, Romániából a Declic szervezetek, míg Magyarországról az aHang képviseltette magát.

Varga Máté, az aHang igazgatója a beszédében elmondta, hogy 2010-ben egy újabb rendszerváltás zajlott le Magyarországon, ami a jogállamiság – beleértve az igazságszolgáltatás – szinte teljes leépítésével járt együtt. Minden, amit az 1990-es demokratikus rendszerváltás után a hazai civil társadalom felépített, azt szisztematikusan ellehetetlenítette 2010-től kezdődően a hatalom. A kezdetektől fogva ez egy teljes spektrumú játék volt, és az új törvények és intézkedések pontosan azt a tervet szolgálták, hogy a hatalmat és a központi erőforrásokat minden eszközzel koncentrálják.

Ez azonban arra sarkalta a civil társadalom szereplőit, hogy egy teljesen új rendszerben kezdjenek el gondolkodni és még szorosabb szövetséget kössenek egymással. Sokkal nagyobb szintű részvételre és együttműködésre van szükség, ami ellensúlyozni képes egy autoriter kormány és annak politikai elitjének a működését.

Az aHang igazgatója kiemelte, hogy az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a civileknek az is feladata, hogy aktív részesei legyenek a politikának. Éppen ezért szorgalmazta és valósította meg a szervezetünk Magyarország első, országos szintű előválasztását, ahol az állampolgárok bevonása mellett a demokratikus politikai pártok együttműködésének kiépítése is cél volt.

A jogállamiság és a demokrácia védelme nem működik civilek nélkül! Éppen ezért is elengedhetetlen, hogy nemzetközi szinten is segítsük egymást és a partnerszervezeteinket, akik most szembesülnek azzal, ami ellen mi évek óta küzdünk. Továbbra is segítjük az izraeli testvérszervezetünket teljes szolidaritást vállalva az ottani civil társadalommal.

Magyarországon a lakóingatlanok átlagosan kétszer, a rosszabbul szigetelt, korszerűtlen otthonok négyszer, ötször több energiát fogyasztanak, mint egy korszerű épület. Ez a probléma több százezer háztartást, több millió embert érint országszerte. A rosszul szigetelt, korszerűtlen épületekben élő emberek fűtési költségei magasak, és jelenleg nem kapnak megfelelő segítséget a magyar államtól.

Pedig lenne megoldás. Az elmúlt években sokan jutottak támogatáshoz például az otthonfelújítási program (3+3 millió) keretei között, de ezt a programot befagyasztotta a kormány, és sokan ebből is kimaradtak, mert nem feleltek meg a jogosultsági feltételeknek.

Ezért is kezdtünk el kiemelten foglalkozni a lakások korszerűsítésének ügyével és kampányolni ehhez kapcsolódó állami támogatásokért. Nemrégiben elindítottunk egy online felmérést is, hogy feltérképezhessük a magyarországi lakások helyzetét. Több ezren segítették a kitöltésükkel a felmérésünket.

Nemcsak online tevékenykedünk, hanem az utcára is kivittük az ügyünket! Míg önkénteseink februárban szórólapokkal igyekeztek eljuttatni a felmérésünket minél több emberhez, addig március első heteiben az ország több pontján kitelepültünk a pultjainkkal az utcákra, hogy megkérdezzük a helyiek véleményét az ügyben.

Jelen voltunk Pásztón, Salgótarjánon, Békéscsabán, Debrecenben, Miskolcon és Szegeden is. Önkénteseink beszámolóiból egyértelműen kiderült, hogy a magyar emberek számára kiemelten fontos az otthonfelújítás kérdése, és teljes egyetértés van abban, hogy átfogó állami támogatásra van szükség!

Idén lesz a 175. évfordulója az 1848-as forradalomnak és szabadságharcnak, és ennek okán szerveződik meg a 48 órás Civil Sugárút az Andrássy úton, ahol közel 100 civil szervezet fog együtt ünnepelni, emlékezni és demonstrálni március 14–15-én.

Ez a két nap a szolidaritásról, a polgári büszkeségről, a méltóságról és az együttműködésről fog szólni. A kétnapos Civil Sugárút egyik célja, hogy a civil szervezetek – amelyek oly sokat tettek ezért az országért az elmúlt három évtizedben – szabadon bemutassák szakmai értékeiket, tevékenységeiket.

A Civil Sugárúton március 15-én találkozhattok az aHanggal is! Egy olyan időszakban, amikor egyik pillanatról a másikra kiüresítik az orvosi kamarát, amikor pedagógusokat rúgnak ki, amiért kiállnak az igazukért, vagy amikor akkumulátorgyár nagyhatalommá akarják változtatni az országunkat, az emberek megkérdezése nélkül, akkor nincs más lehetőségünk, mint összefogni és megmutatni az erőnket. Rengetegen vagyunk mi, civilek. Sokoldalúak vagyunk, különböző területeken dolgozunk, sőt sok mindenben máshogy látjuk a világot, de egy közös egészen biztosan van bennünk: azért dolgozunk, hogy Magyarország egy jobb hely legyen!

Ott leszünk, mert ott a helyünk! Hiszünk abban, hogy mi, civilek el tudjuk hozni a változást!

Csatlakozz te is március 14-én és 15-én a Civil Sugárúthoz! Legyünk ott minél többen, és mutassuk meg, hogy milyen erő lakozik bennünk!

Több mint egy évvel ezelőtt kezdődött az elmúlt évek legnagyobb ellenállása az oktatásban. Pedagógusok, diákok, szülők és civilek tízezrei vonultak utcára, sztrájkoltak, demonstráltak, és mondták ki milliószor, hogy azonnali változásra van szükség a közoltatásban.

A kormány azonban semmilyen érdemi reakciót nem adott az érintettek követeléseire. Sőt egy tucat pedagógust kirúgtak, akik ki mertek állni az igazukért. Elkezdték zsarolni és megfélemlíteni a még pályán maradó tanárokat. Most a tiltakozásokra válaszként egy új státusztörvényt akarnak bevezetni, mellette pedig módosítani akarják a köznevelési törvényt is. A nyilvánosságra került javaslat a kormány állításaival szemben nem veszi figyelembe a szakszervezetek és a szakmai szervezetek véleményét sem.

A bevezetni tervezett státusztörvény a pedagógusok, a tanulók, a szülők, a nevelőtestületek és más intézményi közösségek eddigi jogait csorbítja, összességében helyzetük romlásával fog járni mind szakmai, mind a dolgozókat érintő szabályok tekintetében.

Ennyi idő után úgy tűnhet, hogy ez már csak egy szélmalomharc, a kormány azonban pontosan ezt akarta elérni: addig húzni az időt, amíg az érintettek és a támogatóik is belefáradnak a küzdelembe. De nem adhatjuk fel! Folytatnunk kell a küzdelmet, mert az oktatásunk jövője az ország sorsát is meghatározza!

Mi, az aHang továbbra is kiállunk a pedagógusok és a diákok mellett, és támogatjuk őket a végsőkig. Ehhez a küzdelemhez azonban mindenkire szükség van. Nem hagyhatjuk magukra azokat, akik az országunk és a fiataljaink jövőjéért harcolnak!

Február 26-án rendezte meg a Fiatalnak lenni Közép-Európában című nemzetközi konferenciát az Ezer Gyerek Egyesület és Republikon Intézet. Az eseményen magyar és külföldi szakértők, valamint társadalmilag aktív fiatalok, civil szervezetek, diákmozgalmak és hallgatói önkormányzatok képviselői vitatták meg, hogy Közép-Európában és különösen Magyarországon a fiatalok hogyan és miképp tudják alakítani saját jövőjüket.

A fiatalok társadalmi szerepvállalási lehetőségei című blokkban megtartott kerekasztal beszélgetésen részt vett Szalóki Viktor, az aHang munkatársa is, és az ELTE ÁJK hallgatói önkormányzatának, a Haver Alapítványnak, a Fridays For Future Magyarországnak és az ADOM diákmozgalomnak a képviselőivel vitatta meg a témát.

Viktor kiemelte, hogy a fiatalok társadalmi szerepvállalásának növelése és bevonása kiemelten fontos az aHang számára is. Az elmúlt időszakban főleg az oktatási tüntetések, a diákmegmozdulások során lehetett látni kiemelt aktivitást a korosztályban, de mellette a különböző zöld ügyek, mint például a klímavédelem, fenntarthatóság, környezetszennyezés, szintén hangsúlyos szerepet játszanak a fiataloknál.

Munkatársunk elmondta azt is, hogy az elmúlt évek rávilágítottak arra, hogy olyan intézményekre, civil szervezetekre vagy mozgalmakra van szükség, amelyek helyi szinten, Budapesten kívül is képesek felhangosítani a fiatalok véleményét, és amelyek be tudják vonni őket a részvételi folyamatokba. Nem igaz ugyanis az, hogy passzívak és apolitikusak lennének a fiatalok, vagy elfordulnának a közügyektől. Igenis elmondják a véleményüket, az őket közvetve vagy közvetlenül érintő témákban, az azonban már nem az ő felelősségük, hogy a politika aktorai ezt nem veszik észre. Viktor hangsúlyozta, hogy az aHang a következő időszakban is nagy erőkkel fog dolgozni, hogy a fiatalokat minél jobban bevonja a különböző kampányaiba.

A panelbeszélgetés IDE kattintva nézhető meg (00:24:00-től).

Ideiglenes forgalmi rendet alakított ki a Budapesti Közlekedési Központ az M3 metró felújításának idejére Újlipótvárosban. Ennek hatására a helyiek szerint a környék leterheltsége, forgalma érezhetően csökkent a Visegrádi utcában megszűntek a dugók.

Az Újlipótvárosért Egyesület tehát petíciót indított azért, hogy az ideiglenes forgalmi rend véglegessé váljon, ne térjen vissza a korábbi állapot a metrópótlás megszűnésével sem. A petíció sikerrel járt!

A XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. bejelentette, hogy a “Kádár utca eredeti forgalmi irányának megváltoztatása a Váci út és a Kresz Géza utca közötti szakaszon a metrópótlás zavartalansága érdekében vált szükségessé 2022-ben, ám a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. a lakosok érdekeit felismerve kezdeményezte, hogy a metrópótlást követően véglegessé váljon a kialakított forgalmi rend.”

Gratulálunk az Újlipótvárosért Egyesületnek és a helyi lakosoknak!