2023/2.
Bevezető
Magyarország első alternatív népszavazása – közel 115 ezer ember mondott véleményt az oktatásról
Ha népszavazás nem is lehet, nép van, és a szavazás is megvalósult!
Lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan jutottunk el az alternatív népszavazás gondolatáig, milyen körülmények között, milyen elképesztő időkeretekben, milyen ellenszélben szerveztük meg ezt a magyar demokrácia szempontjából egyedülálló kezdeményezést.
Technológiai, szervezési és kommunikációs szempontból is nagy kihívásokat jelentett számunkra a 7IGEN kampány. Olyan szavazási rendszert kellett alkotnunk, ami viszonylag egyszerű, biztonságos, ugyanakkor magas hitelesítést használ, és kezelni képes az esetleges támadásokat is. Szűkre szabtuk az időkereteket is, hiszen az oktatás ügye körüli energiát az elmúlt évek történései után egyre nehezebbé vált hatékony nyomásgyakorlássá formálni, tehát lépéskényszerben voltunk. Olyan lépésre volt szükség, ami friss energiát hoz a küzdelembe, ami újra hitet ad az oktatás szereplőinek és támogatóinak, ami felmutatja az ő erejüket és sokaságukat, és amiből további hatékony lépések következhetnek.
Alternatív népszavazás – ezt kellett elmondanunk gyorsan és erősen a magyar embereknek, a partnereinknek, az oktatás és a diákság képviselőinek, erre kellett felbátorítanunk közel 1500 aktivistát, ebből kellett ügyet csinálnunk az elfáradt magyar közéletben.
Győztünk! Nem a számok, a visszhang vagy a kézzelfogható eredmény miatt, hanem azért, mert egyértelműen olyan erőt tudtunk felmutatni, amivel egy egészséges rendszerben bármikor kikényszeríthetnénk egy népszavazást. Olyan erőt, amitől a hatalom láthatóan tart, és egyre inkább reagálni is kénytelen, innentől kezdve pedig nálunk a kezdeményezés.
A kiszámítható, biztonságos működésünkhöz, a terveink kalibrálásához a legkisebb támogatás is létfontosságú. Ha teheted, és szereted a munkánkat - és bízol abban, hogy ez így is marad -, akkor támogasd közös céljaink elérését egy tetszőleges összegű adománnyal.
Előzmények
Hogyan jutottunk el az egynapos figyelmeztető sztrájkoktól az alternatív népszavazás gondolatáig?
Az elmúlt évtized legnagyobb oktatási tiltakozási hulláma kezdődött 2022 elején, amikor is egy országos figyelmeztető sztrájkban rengeteg pedagógus hívta fel a figyelmet az oktatás egyre súlyosbodó állapotára. Mindezt követték a folyamatos kiállások, tiltakozások és sztrájkok. A kormány szinte teljesen ellehetetlenítette a pedagógusok sztrájkjogát, majd 2022 őszén jött a retorzió első hulláma, több tanárt is kirúgtak, amiért polgári engedetlenséggel adtak hangot a véleményüknek. Élőláncok sora lepte el az országot, amihez szülők és diákok ezrei csatlakoztak.
A kormány a tavaszi szellővel együtt meghozta a retorzió második hullámát is, és meglebegtették a hírhedt státusztörvényt. A Belügyminisztérium egy olyan tervezetet alkotott meg, ami a pedagógusok, a tanulók, a szülők, a nevelőtestületek és más intézményi közösségek eddigi jogait még inkább csorbítja. Összességében pedig helyzetük romlásával jár mind szakmai, mind a dolgozókat érintő szabályok tekintetében. A státusztörvény-tervezet nyilvánosságra kerülése után országszerte tiltakozásba kezdtek a pedagógusok, számos fórumot szerveztek, az aHang oldalán pedig közel 5 ezer oktatási dolgozó nyilatkozott arról, hogy ha a tervezetet elfogadják, akkor otthagyják a pályát.
Folytatódtak a demonstrációk, a kormány azonban továbbra sem akart érdemi párbeszédet folytatni az érintettekkel.
Az Egységes Diákfront több szervezettel együtt május 3-án bejelentette, hogy népszavazást szeretnének, ezért hivatalos úton beadtak hét kérdést a Nemzeti Választási Irodának. A hét kérdés az oktatás hét legsúlyosabb, legégetőbb problémájára világít rá.
Ahogy sejteni lehetett, a választási bizottság nem kapkodta el, hogy döntsön a beadott kérdésekről. Júniusban már az ország szinte minden pontján tartottak fórumot, élőláncot, tiltakozást vagy demonstrációt, hogy meghátrálásra késztessék a kormányt a státusztörvény kapcsán. Nem telt el úgy egy nap, hogy ne lehetett volna olvasni legalább egy cikket a témában. A tervezetet tárgyaló parlamenti napra a Kossuth térre is szerveződött egy tüntetés.
Ezt követően sorra jöttek a tőrdöfések. Június végén mind a hét kérdést elutasította a Nemzeti Választási Bizottság, ezért a kezdeményezők a Kúriához fordultak, de az sem változtatott a döntésen. A tanárok új életpályájáról szóló törvényjavaslatot végül július 4-én megszavazta a parlament. Ezek után döntöttünk úgy az Egységes Diákfronttal közösen, hogy mi magunk vesszük kezünkbe a kezdeményezést, és ha a kormány fél megkérdezni az emberek véleményét az oktatásról, akkor majd mi megtesszük.
Szervezés
Az alternatív népszavazás bejelentése és a szervezési munkálatok
Hivatalosan augusztus 25-én jelentettük be, hogy megszervezzük Magyarország első alternatív népszavazását október 23. és 30. között. Az volt a célunk, hogy az alternatív népszavazáson a lehető legtöbb ember mondjon véleményt egy olyan rendszer használatával, amely képes hitelesített módon lebonyolítani a szavazást. Hét kérdés, az oktatás hét legfontosabb témája köré építettük fel az alternatív népszavazás kampányát. A hét kérdés fókusza megegyezett azzal, amit az Egységes Diákfront még tavasszal hivatalos formában is benyújtott a Választási Irodának.
A munka több fronton kezdődött meg a nyár végén. Egyrészt ki kellett dolgoznunk egy koordinációs folyamatot, amelyen keresztül az ország lehető legtöbb pontján tudjuk biztosítani a szavazást, ehhez először is egy közös központi kampánycsapatot hozott létre a két kezdeményező szervezet. Emellett továbbfejlesztettük az ELEVE és EVOL nevű applikációinkat, hogy egyszerűen és gördülékenyen támogassa az online és a személyes szavazás folyamatát országszerte (ezek az eszközök ellenőrzik a szavazók jogosultságát, biztosítják az “egy ember egy szavazat” alapelvet, továbbá a szavazatok anonimitását is). Harmadrészt pedig fel kellett építenünk az országos kampánykommunikációt, amelynek segítségével láthatóvá tesszük a kezdeményezést az ország minden pontján.
Első körben önkénteseket és koordinátorokat kezdtünk toborozni, akik segítenek a személyes szavazás megvalósításában. Országszerte több mint 1300 aktivista jelentkezett, köztük diákok, civilek, nyugdíjasok vagy éppen dolgozó emberek, akik szabadságot vettek ki a hétre. Mellette pedig felállítottunk egy megyei koordinátori hálózatot, akik a központi kampánycsapattal tartották a kapcsolatot, és helyi szinten szervezték a szavazás lebonyolítását.
Szeptember elején indítottuk el az alternatív népszavazás hivatalos honlapját, a 7IGEN.hu oldalt, ahol már a kezdetektől elérhető volt a kérdések mellett az aktivistajelentkezési felület, valamint a szavazói előregisztráció lehetősége. Mindeközben folyamatosan tájékoztattuk a tagságunkat és a sajtót az aktuális szervezési folyamatokról. Ebben az időszakban dőlt el az is, hogy Magyarországon először biztosítjuk annak a lehetőségét, hogy 16 éves kortól is lehessen szavazni, hiszen kiemelten fontos volt számunkra, hogy az egyik leginkább érintett csoport, a diákság is véleményt mondhasson az oktatás legfontosabb kérdéseiben.
Az ősz első másfél hónapját arra használtuk, hogy minél nagyobb láthatóságot generáljunk az alternatív népszavazásnak. Az aHang országos hálózata számos megyében jelent meg az utcákon pultokkal és szórólapokkal, hogy az októberben induló szavazásra hívják fel a helyi lakosok figyelmét. Számos vidéki városban jelentek meg plakátjaink az utcai hirdetőtáblákon, közel 100 citylighton hirdettük a szavazás helyszíneit, emellett a zebraszerdákon és több vidéki országjáró eseményen is a 7IGEN került a fókuszba. Online is folyamatosan népszerűsítette a két szervezet az alternatív népszavazást. Számos mozgósító és magyarázó videó készült az alternatív népszavazásról és annak kérdéseiről, a szavazás módjáról; hirdetési kampányokat indítottunk, véleményformálókat köteleztünk el az ügyünk mellett.
Bár a fő szervezést és a koordinációt az Egységes Diákfront és az aHang végezte, számos egyéb csoport, bátor magánszemélyek sokasága csatlakozott a kezdeményezésünkhöz. Ezek azok a szervezetek, akik évek óta rendületlenül fenntartják, a "hátukon viszik" az oktatás ügyében szervezett ellenállást, nyomásgyakorlást: Szülői Hang, a Dialógus az Oktatásért, a Civil Közoktatási Platform, a Civil Bázis, a Pedagógus Egység, a Hívatlanul Hálózat, a Számoljuk együtt! Mozgalom/MENŐK Egyesület, az Egységes Szülői Front, a Társaság a Szabadságjogokért, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Padtársak Miskolc, a Függetlenek SZIVE (Függetlenek A Szinva Városáért Egyesület), az Oktatói Hálózat, az Országos Közös Akarat, az ADOM Diákmozgalom, az Amnesty International Magyarország és a Civil Kollégium Alapítvány.
Szavazás
115 ezren az oktatás reformjáért
Közvetlenül a szavazás indulása előtt, október 19-én a Slam Poetry Magyarországgal közösen slam poetry estet szerveztünk az alternatív népszavazás népszerűsítéséért. A tematikus versenyen a témát a referendum kérdései, az azok mögött lévő problémák és témakörök adták. Több tucat fellépővel és száznál is több néző előtt tartottuk meg az eseményt, amelyen az érdeklődők már elsőként leadhatták a szavazataikat. Ezzel pedig elindult Magyarország első alternatív népszavazása.
Október 20-án elindult az online szavazás is, első körben a több mint 20.000 előregisztráló tudta birtokba venni a virtuális urnákat. Online az ELEVE applikációban és böngészőben is véleményt lehetett mondani a 7 kérdésben. Ehhez semmi másra nem volt szükség, mint ügyfélkapus azonosításra, ez biztosította ugyanis a szavazás hitelesítését.
Október 23-án pedig elindult a személyes szavazás is, az ország több mint száz pontján nyitottak ki a szavazósátrak, ahol felkészült aktivisták és önkéntesek segítették a szavazás lebonyolítását. Újdonságnak számított, hogy ezúttal a személyes szavazás okoseszközökön – tableteken és telefonokon – keresztül történt, amihez az előválasztáson is alkalmazott EVOL választási szoftvert használtuk. A személyes szavazáshoz nem volt szükség ügyfélkapus azonosításra, a hitelesítést ebben az esetben érvényes fényképes igazolvánnyal és lakcímkártyával biztosítottuk.
A személyes szavazás első napján, 23-án Budapesten egy nagyszabású megemlékezést és oktatási demonstrációt tartott a Fővárosi Önkormányzat és számos civil szervezet közösen. A „Szabadság! Érted!” címmel szervezett esemény a Hősök teréről indult, ahol több sátorban is lehetett szavazni. Aznap este több százan adták le a voksukat személyesen a megemlékezésen.
Még azon a napon körbejárta az országos és a vidéki sajtót az alternatív népszavazás híre, egyre nagyobb érdeklődés övezte a kezdeményezést.
A szavazás 8 napján egy-két nehézséget leszámítva nem történt fennakadás. Több mint 1300 aktivista segítette végig a lebonyolítást, akik az időjárási viszontagságokat is átvészelve éjt nappallá téve dolgoztak, hogy minél többen szavazhassanak. Az önkéntesek nem csupán a személyes szavazást biztosították, de teret biztosítottak az oktatásról való párbeszédnek is, az álláspontok ütköztetésének és a közös pontok megtalálásának.
Rengetegen segítettek a mozgósításban, civil szervezetek, pártok – MSZP, MKKP, Momentum, Párbeszéd, DK –, politikusok buzdítottak mindenkit a részvételre. Rajtuk kívül felemelte az alternatív népszavazás mellett a szavát számos művész, közéleti szereplő és ismert ember is, köztük például Kemény Zsófi, L. Ritók Nóra, Juhász Péter, Bódis Kriszta, Nagy Ádám és Szabó Márton a Jólvanezígyből, Nagy Ervin és Soma Mamagésa is.
A változatos eszközöknek, a széles körű mozgósításnak és az aktivistáknak hála meg is lett az eredmény. Október 30-án hivatalosan véget ért az alternatív népszavazás, amelyen összesen 114.941 ember mondott véleményt az oktatás hét legfontosabb kérdésében. Nyolc nap alatt közel 115 ezer ember szavazott egy hitelesített választási rendszeren keresztül, és állt ki egy egyenlőbb, esélynyújtó, megfelelően finanszírozott, 21. századi oktatási rendszerért.
Eredmények
Eredmények – adatok
Magyarország első alternatív népszavazásán 114.941 ember vett részt. 45.466 szavazó (az összes résztvevő 39,58%-a) a felállított sátrakban offline, 69.475 (az összes résztvevő 60,42%-a) pedig online szavazott (iPhone, Android, Huawei eszközről vagy webes hibrid szavazással).
Életkori megoszlás szerint a szavazók 1,44%-a volt 16–18 év közötti (1.659 fő), míg 98,56%-a 18 éves elmúlt (113.282 fő). A személyesen leadott 45.466 szavazat 43,1%-a érkezett Budapestről, 56,9%-a pedig Budapesten kívülről. A kiemelkedő vidéki városok közé tartozott Szeged 2.561 szavazattal, Miskolc 2.216 szavazattal, Pécs 1.738 szavazattal és Veszprém 1.450 szavazattal.
Szavazatmegoszlás kérdésekre lebontva (A szavazólapon igen / nem válasszal lehetett kifejezni az egyetértést az adott kérdésekre. Az egyes kérdésekre nem volt kötelező válaszolni, tehát részlegesen megválaszolt vagy üres szavazólapot is be lehetett nyújtani.):
1. kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány alakítson ki olyan kereteket, amely minden gyermek számára biztosítja a modern, esélyteremtő oktatást?
- Igen: 113 926
- Nem: 568
2. kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy széles körű egyeztetés után alkossanak az oktatásban dolgozók és a gyermekek érdekeit szolgáló szabályozást a státusztörvény helyett?
- Igen: 114 216
- Nem: 395
3. kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy a kormány állítson fel az oktatás teljes egészéért illetékes, felelős és önálló oktatási minisztériumot?
- Igen: 113 932
- Nem: 732
4. kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány adjon azonnali minimum 50%-os béremelést a pedagógusoknak?
- Igen: 112 350
- Nem: 2 053
5. kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy állítsák vissza a pedagógusok valódi sztrájkjogát?
- Igen: 113 963
- Nem: 693
6. kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy az óvoda és az iskola közösségének legyen valós beleszólása az igazgató kiválasztásába?
- Igen: 114 113
- Nem: 577
7. kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy Pintér Sándor belügyminiszter nem alkalmas a köznevelésért felelős miniszteri tisztségre?
- Igen: 113 165
- Nem: 1016
Tagsági kommunikáció
Az aHang tagsága, azaz feliratkozói, követői, támogatói nagy érdeklődéssel figyelték a kampányt, és aktívan tettek a szavazás sikeréért.
Csak a szavazás időszaka alatt több mint 3 millió egyedi emailt küldtünk a feliratkozóinknak elsősorban azért, hogy szavazásra buzdítsuk vagy arra kérjük őket, hogy beszélgessenek az ismerőseikkel az alternatív népszavazás és a részvétel fontosságáról.
Hálásan köszönjük mindenkinek, aki szavazatával, néhány önkéntes munkaórával vagy épp tárgyi vagy anyagi adományával segített az elsöprő eredményt elérni.
Mire költöttük a támogatásokat?
Az aHang (Magyarhang Nonprofit Kft.) összesen 34.996.095 forintot gyűjtött mikro- és középadományokból a 2023-as, első hazai alternatív népszavazás lebonyolítására. Az adatok november 13-i összegzésénél a kampányköltések 32.777.577 forintnál jártak, de számos kifizetés még folyamatban van, illetve a megrendelt szolgáltatások érvényessége sem zárult le teljes mértékben.
Az aHang saját tartalékaiból és működési erőforrásaiból fedezett hozzáadott munka és költségek hozzávetőleges értéke (munkatársak, koordinátorok, képzések, előfizetések, eszközök, szolgáltatások, fejlesztések, technológia stb.): 24.500.000 forint.
A kampányra érkezett 32.777.577 forint adomány felhasználásának cél szerinti megoszlása:
Sajtókommunikáció
Augusztus 25. óta, az alternatív népszavazás bejelentésétől kezdve összessen 366 sajtómegjelenésünk volt a témában egészen november 7-ig. Nagy örömünkre szolgált, hogy az országos hírportálok mellett a független vidéki sajtó is rendszeresen beszámolt a kampányról. Összesen 96 sajtóorgánum írt közvetlenül vagy közvetetten a 7IGEN-es alternatív népszavazásról. A fentebb említett időszak alatt 18 sajtóközleményt adtunk ki, amely összesen 203 sajtómegjelenést eredményezett. Az alternatív népszavazásról nemcsak az online hírportálok, hanem televíziók, rádiók és nyomtatott újságok is beszámoltak. A hazai sajtótermékeken kívül pedig külföldi, határon túli médiumok is írtak rólunk.
Hogyan tovább?
Mit jelent a közel 115.000 ember szavazata? Hogyan tovább?
Mind a hét kérdésben elsöprő arányban az igenek kerültek többségbe, ami azt bizonyítja, hogy ebben a hét kérdéskörben azonnali és átfogó reformokra van szükség az oktatásban. Ez – mindamellett, hogy elsöprő siker – nagyon fontos feladatot ad számunkra, hiszen egy dologban biztosak voltunk már a szavazás lezárásának pillanatában is: nem állhatunk meg.
Október 31-én, a szavazás végének másnapján egy sajtótájékoztatón a folytatásról és a következő lépésekről is beszéltünk az Egységes Diákfronttal közösen. Itt jelentettük be november 17-i akciónkat: a nemzetközi diáknapon az ország számos pontján kézbesítettük a helyi tankerületi központoknak a 7IGEN-es alternatív népszavazás eredményeit, és az illetékesek válaszait sürgettük. A személyes átadások során több esetben azt a választ kaptuk, hogy a tankerületi központok vezetői nem döntéshozók, így nem tudnak mit csinálni a közel 115.000 ember véleményével az oktatási kérdésekben. Nem mindenhol voltak hajlandók átvenni az eredményeket, Szegeden például hiába volt ügyfélfogadási idő, nem akarták fogadni az aktivistákat, de még a portás sem szerette volna átvenni a dokumentumokat.
Budapesten annál a Belső-Pesti Tankerületi Központnál került sor az átadásra, amely tavaly ősszel több pedagógust is elbocsátott az állásából. Vagyis került volna sor, ha beengedték volna az Egységes Diákfront tagjait, azonban nem tették ezt meg. Miután az aktivisták nem jutottak be egyik ajtón sem, a bejárat előtt olvasták fel a tankerület igazgatójának címzett levelet.
Nem adjuk fel, minden létező lehetőséget kihasználunk, hogy eljuttassuk azoknak az intézményeknek és döntéshozóknak az alternatív népszavazás végeredményét, akiknek feladatuk ezzel foglalkozni!
Itt azonban még nem ér véget a munka. Alig zárult le a szavazási folyamatunk, a kormány bejelentette, hogy újabb nemzeti konzultációra készül. Mivel mi csak és kizárólag az oktatásról, a jövőnkről szeretnénk konzultálni, ezért a 7IGEN-es alternatív oktatási népszavazás második fordulója 1 millió üres nemzeti konzultációs ív összegyűjtéséről szól. 1 üres nemzeti konzultációs ív = 1 szavazat a diákok, pedagógusok és a 7IGEN-es alternatív népszavazás mellett. Az 1 millió üres nemzeti konzultációs ív összegyűjtéséről minden fontos információ megtalálható a 7IGEN.hu oldalon.