• mennyi munka van egy-egy győzelemre vitt kampány mögött;
• mekkora öröm és büszkeség, amikor a természeti értékek megóvása és a közérdek győzelmet arat az anyagi érdekek felett.

Kitörő örömmel és megkönnyebbüléssel értesültünk arról, hogy az Álomvölgy Őrzői Civil Összefogás sikert aratott: a Pest Megyei Kormányhivatal Építési és Örökségvédelmi Osztálya elutasította a terület tulajdonosának építési engedély kérelmét!

Az Álomvölgy Őrzői csoport sikeresen küzdött meg a tulajdonosokkal, akik semmibe vették azt, hogy változtatási tilalom van a területen, és engedély nélkül kezdtek el építkezni a védett növény- és állatfajoknak otthont adó területen.

Ez a hír nem csak a környéken lakóknak és az oda kirándulóknak fontos. Ez a hír új lendületet ad mindannyiunknak, akik elkötelezettek vagyunk a környezetünk védelméért – legyen szó például a Balatonról, a Fertő vagy a Velencei-tóról. Megmutatjuk, hogy a kevesek kezében összpontosuló pénz sosem lehet fontosabb a környezetünknél és mindannyiunk érdekénél.

Balaton-parti gigantikus beruházások miatt fákat és nádasokat vágnak ki, Tihanyban például egy fél hegyet hordtak el. Szentendre Duna-korzójára irodaház épülhet, a Fertő tó nemzetközi egyezmények által védett partjára százszobás szállodát és más beruházásokat terveznek. Mi, az aHang közössége pedig mindenhol ott vagyunk azért, hogy emberközeli és természetbarát maradjon az élőhelyünk!

A Balaton Mindenkié! matricák és a kampány segítségével közösen megmutatjuk, hogy a legnagyobb tavunk sok ezer védett növény és állatfaj otthona, a helybéliek és az átutazók egyik legnépszerűbb belföldi úti célja. A Balaton mindenkié!

Mi, az aHang eddig több mint 5000 matricát postáztunk ki az aktivistáknak, további 1500 matricát pedig az Összefogás a Balatonért Egyesület aktivistái osztanak szét a balatonudvari Fövenyesi és a tihanyi strandon, Balatonfüreden, Örvényesen, Csopakon, Balatonalmádin, Balatonvilágoson, valamint Siófokon és Szántódon egyaránt.

Az Összefogás a Balatonért Egyesület egyik vezetője által indított petíciót már több mint 84 ezren írták alá az oldalunkon. Ennek a petíciónak az aláírói adták össze a környezetbarát matricáknak és postázásuknak a költségét.

Mi történik a Balatonnál?

Az Összefogás a Balatonért Egyesület egy másik ügyben is petíciót indított az oldalunkon. A Csopak és Balatonfüred között elhelyezkedő Kerekedi-öböl egyike a máig érintetlen északi parti nádasoknak, védett növény- és állatfajok otthona, természetvédelmi terület. A terület tulajdonosa ezt a jelenleg gyep besorolású területet szeretné átminősíttetni turisztikai területté, majd ott feltehetően szállodát építtetni rá.

Hónapok óta húzódik a Club Aliga ügye is, ahol a tulajdonos nem hajlandó biztosítani a közcélú területeket a lakosoknak: például a parkot és a partra vezető utakat. A helyzet augusztus elején vált válságossá: egy kormányrendelet a Club Aliga és számos más balatonvilágosi területet nyilvánított nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé.

Mint nyáron megtudtuk, Tihanyban egy 9 ezer négyzetméteres telekre épül egy közel négyszáz négyzetméteres “mezőgazdasági épület” – ehhez az építkezés során egy “fél hegyet” hordtak el. De más gigantikus beruházásoknak is színhelye Tihany, és ezzel nincs egyedül: több tucat település jár ebben a cipőben.

Bőven van tehát teendőnk: megőrizzük a Balaton-parti településeket és természetvédelmi területeket!

A román kormány benyújtja a szükséges dokumentumokat az UNESCO-nak Verespatak világörökséggé nyilvánításához, így nem épül meg az aranybánya; ezért hát tüntetés helyett ünnepelni indultunk a nagykövetséghez.

A tiszai cianidszennyezés Romániának és Magyarországnak egyaránt katasztrófát jelentett. 2000. január 30-án késő este az aranybánya ülepítőgátja átszakadt a romániai Zazárnál, ezáltal százezer köbméter cianidos és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult végig a Lápos folyón keresztül a Szamosba és a Tiszába. Az eredményt a legtöbben ismerjük: ökológiai katasztrófa, amelynek következményeként például ezernél is több tonna hal elpusztult, de kagylók, szitakötők, kérészek és rákok is.

Egy kanadai cég, a Gabriel Resources újra bányát akart nyitni a romániai Érchegységben – az aranyat ebben az esetben is cianidos technológiával nyerték volna ki. Egy út maradt arra, hogy Verespatakot megőrizzük, és az újabb cianidszennyezést elkerüljük: az, ha Verespatakot az UNESCO a világörökség részévé nyilvánítja. A szándék (legalábbis szavak szintjén) már többször megvolt a román kormány részéről, mégis mindannyiszor kihátrált a döntés elől, ugyanis a Gabriel Resources 4,4 milliárd dolláros kártérítési igényt helyezett kilátásba, amennyiben nem kapja meg a bányához szükséges engedélyeket.

Ez alkalommal a kormány nem hátrált meg, és teljesítette több tízezer ember akaratát.

Partnerszervezetünk, a romániai Declic aktivistái 15 éve dolgoztak azon, hogy ne következhessen be újra a húsz évvel ezelőtti környezeti katasztrófa, és a bánya ne épüljön meg – ezt értünk, a Tiszát, a folyók varázslatos élővilágát tisztelő és szerető magyarokért is tették számos román, nemzetközi és magyar civilszervezettel együtt: például a Magyar Természetvédők Szövetségével, a Védegylettel és a Fenntarthatóság Felé Egyesülettel.

Ez egy újabb nagyon szép példa arra, hogy ha több tízezren összefogunk a leghatalmasabb vállalatok környezetkárosító tevékenysége ellen, ki tudjuk kényszeríteni a természetnek, ezáltal mindannyiunknak kedvező döntést. Erre világít rá a mostani sikerünk!

S végül óriási köszönet a mai napért Fidrich Róbert környezetvédelmi aktivistának, a mai nap fő szervezőjének és szónokának.

Uniti Salvam Rosia Montana!

Mára több mint 15 ezren írták alá azt a petíciót a szabad.aHang oldalon, amely a Normafán a parkolóépítés leállítását (helyette pedig a tömegközlekedés fejlesztését) kéri a 12. kerületi önkormányzattól.

Az aHang személyes találkozót és a petíció átadását kezdeményezte, amikor 15 ezer aláírás összegyűlt. Pokorni Zoltán gyorsan reagált a lakossági tiltakozásra, fejet hajtott a lakosság akarata előtt.

A terveket átdolgozták: a legfontosabb, hogy nem fog nőni a parkolóhelyek száma fakivágások árán. Minden 20 cm-nél vastagabb törzsű fát meghagynak, és az annál kisebbeket is igyeznek megóvni. Emiatt a parkoló szabálytalan formájú, “amőbaszerű” lesz, ahogy a 12. kerületi polgármester fogalmazott.

Ezzel még azok is jól járnak, akik autóval közelítik meg a Normafát, hiszen a fák így árnyékot fognak adni. Persze mindannyiunk érdeke valójában az, hogy egyáltalán ne legyen szükség parkolókra – ehhez elengedhetetlen a tömegközlekedés fejlesztése.

Csökkenne a károsanyag-kibocsátás, a busz- és autóforgalom a Normafán a fogaskerekű felújítása, útvonalának meghosszabbítása révén. Ez persze többéves munka, de Pokorni Zoltán és Karácsony Gergely főpolgármester szándéka megegyezik ebben. 

Mit tehetsz addig?

Két dologra kérünk. Az első az, hogy kövesd az aHang Facebook-oldalát: így minden friss hírünkről értesülsz, és az elsők között tudsz cselekedni.

A másik még kellemesebb: csak élvezd a Normafa szépségét, és jusson eszedbe, hogy 15 ezer társaddal együtt te is segítettél megőrizni azt. Vigyázz rá továbbra is, és amikor csak teheted, használd a tömegközlekedést, esetleg a biciklidet. 

Használható eredményekkel és sok tapasztalattal zárult a FŐKERT, a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt, az újlipótvárosi lakók és az aHang kampányplatform egyeztetése a Pozsonyi úti fák most folyó faápolási munkáival kapcsolatban.

Az eseményre azután és azért kerülhetett sor, mert a helyi lakosok nagy támogatottságú petíciót indítottak a XIII. kerületi Pozsonyi úton lévő fák gallyazásának ügyében, majd tömeges levélküldő akciót és flashmobot szerveztek az aHang csatornáin, kérve az általuk – illetve pár szakember, és később a kerület polgármestere, dr. Tóth József által is – aggályosnak tekintett munkálatok felfüggesztését. A lakókat ugyanis sokkolta az lehulló gally-, ág- és lombmennyiség, amelyet láttak az úttesten gyűlni. Az utca jóval naposabbá, és így némileg melegebbé vált, a fák számukra megnyomorítottnak hatottak. További aggodalmat okozott nekik, hogy mindez a nyár közepén történt, a madarak másodköltésének ideje alatt.

A lakók álláspontja szerint a munkálatokról nem tájékoztatták előre megfelelően őket, mint kiderült: a FŐKERT és a XIII. kerületi Közszolgáltató Zrt. között sem volt érdemi egyeztetés az előzetes lakossági tájékoztatást és a munkálatok mértékét illetően, nem is tájékoztatták őket a munkálatokról. Talán ez utóbbi tudta volna elérni, és a FŐKERT által itt alkalmazott (a gépkocsik szélvédőjén elhelyezett értesítések) tájékoztatásnál hatékonyabban informálni a lakókat. Az eset – azt reméljük – rávilágított arra, hogy a megmaradt kevés zöldterület elvesztésének lehetősége pánikot kelthet a város lakóiban. Meg kell nekik mutatni, hogy mi, miért történik, és azt is, hogy ők hogyan tudnak tenni, segíteni a fák megőrzéséért, és fel kell hívni a fővárosi városvezetés figyelmét arra, hogy a kiemelt jelentőségű, a belvárosban ritkaság számba menő összefüggően fás utcákat kitüntetett figyelemmel kellene kezelni – például nem 7-8 évente egy-egy drasztikusnak ható kezeléssel elvégezni a beteg fák veszélyes ágainak levágását, ami sokkolóan hathat mind a fa, mind az ott élők számára.

A FŐKERT, a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt., a lakók és az aHang munkatársai a precendens értékű hétfői megbeszélésen ezzel nagy lépéseket tettek mindezért. Megismerték egymás álláspontját, szakmai- és emberi érveit. Minderre egy sokak által aláírt petíció, majd azt követően az aHang munkatársának a FŐKERT számára írt levele teremtett lehetőséget, ami azt bizonyítja, hogy a számukra fontos, aggályos kérdésekben az állampolgároknak érdemes megmozdulniuk, hallatniuk a hangjukat. A másik oldalról pedig azt, hogy a közszolgáltató cég számára is fontos az állampolgárok véleménye, hiszen munkájukat első sorban a köz érdekében teszik, annak ellenére is, hogy ez a fák esetében néha drasztikus beavatkozásnak tűnik.

A hétfői egyeztetésen a lakókat képviselő Kiszely Márta (a Belső Kertek Csoport alapítója) azt kérte, hogy függesszék fel a további munkálatokat őszig, illetve, hogy nyilvánítsák kiemelt fasornak a Pozsonyi utat, ezáltal folyamatos ápolásban részesüljenek az ottani fák. Valamint hogy legyen folyamatos együttműködés a FŐKERT és a kerületi közszolgáltató zrt. között és a nagy zöldveszteséggel járó beavatkozások esetén gondoskodjanak az egyidejű zöld nyereségekről is a zöldfelületek ellátottságában és intenzitásában ilyenkor keletkező hullámvölgy negatív hatásának csökkentése érdekében.

Az aHang és az E-demokrácia Műhely Egyesület munkatársa a felek közti kommunikáció fejlesztését javasolta, amelyhez javaslatokat is hoztak az aHang oldaláról elindított lakossági kérdőív alapján.

A FŐKERT munkatársai elmondták, hogy a Pozsonyi út fasora elöregedett, rossz állapotú, beteg. Ennek egyik oka, hogy a 80-as években (amikor még nem a FŐKERT kezelésében volt a terület) szakszerűtlenül „fejezték le”, megközelítőleg 9 métert levágtak a tetejéről, ezt a fák azóta sem tudták kiheverni, korhadásnak indultak, ahogyan a gyökérzetük is, amelyet a földbe fektetett vezetékeken, csöveken végzett munkálatok folyamatosan megsértenek. Egészségügyi állapotukról a kérgek hosszanti csíkozása és a törzseket elborító taplógombák tanúskodnak.

Szaller Vilmos, a FŐKERT Nonprofit Zrt. favédelmi csoportvezetője szerint az elöregedett gyökerű fák lombját muszáj csökkenteni, mert a lombfelület vitorlaként viselkedik – az elhalt, sérült gyökerek, azaz leegyszerűsítve tőkesúly nélkül, bármikor belekaphat a szél a koronába és akár egy erősebb széllöket is kidöntheti a fát.

A favédelmi szakember végigjárta az eddigi munkálatok helyszínét és úgy látta, hogy talán még „gyengéd is volt a lelke a kollégának”, aki a beavatkozásokat elvégezte, mivel nagy valószínűséggel „egy alaposabb és átfogóbb műszeres favizsgálat azt az eredményt hozná, hogy az ott élő fák jelentős részét drasztikusan vissza- vagy akár ki is kellene vágni, sajnos annyira rossz állapotban vannak” – jelentette ki a szakember. Így ez a mostani faápolás tekinthető „életmentő” beavatkozásnak is, hogy még további éveket lehessen megnyerni a jelenlegi idős fák esetében.

Arra a felvetésre, hogy miért a nyár közepén történik mindez, a kertészeti szakemberek azt válaszolták, hogy ezeknél a fáknál, ennél a fafajnál ez megfelelő időszak, bár egyetértenek azzal, hogy a lakóknak ez kellemetlenséget okoz és a kellő kommunikáció hiányába részükről kérdéseket vet fel. A jövőben még jobban figyelni fognak ezekre, bár itt most nem fakivágásokról van szó, ez a napi idősfák faápolási feladatainak a része, az előre tervezett és Főváros részéről is elfogadott Szakmai Program alapján.

„A FŐKERT 2014-ben kapta meg ezt a fasort egy Kormányrendeletből kifolyólag – mondta el Nagy István, a FŐKERT faápolási központjának vezetője. – Ugyanekkor mintegy további 120 ezer fa ápolása került át hozzánk, amelyekről nem rendelkezünk fakataszterrel. Az elmúlt 3-4 évben csak tűzoltás jellegű beavatkozásokat végeztünk, ahogy jöttek a lakossági, önkormányzati jelzések, láttuk, hogy időszerű lenne egy egységes szemléletű faápolási munkát is elvégezni ezen a fasoron.” A XIII. kerületi Közszolgáltató Zrt. munkatársai felvilágosították a FŐKERT munkatársait, hogy a XIII. kerületnek van fakatasztere.

A lakók képviselője aggodalmát fejezte ki a további munkálatokkal kapcsolatban: információjuk szerint a jövő évben a kerületi önkormányzat az Újpesti rakpart fasorát fiatalítja, gondozza, ami a koros, beteg fák nagyobb tömegű kivágását jelenti, így rövid- és középtávon további lombcsökkenéshez vezet.

„40 ezer, azaz egy kisvárosnyi ember él itt. 2.200 fa van az utcákon, ezeknek a jelentős része koros, idős, gyakran egészségileg is leromlott. Két olyan utca van, ami fasoros: a Pozsonyi, a másik a rakpart. A Pozsonyin áll 214 fa, aminek 65 százaléka koros, de 295 tonna port tudnak lenyelni, 3 millió liter vizet megtermelni. Az Újpesti rakpart fáival együtt az újlipótvárosi fák 34 százalékáról van szó – hogyan lehet ezeket mikroklíma szinten kompenzálni?”

Madarász Csaba az E-demokrácia Műhely Egyesület képviseletében nehezményezte, hogy kevés közérdekű adat érhető el az egyébként gazdag tartalommal rendelkező FŐKERT oldalán a klímastratégiához köthető lépésekről, és a lakosság érzékenyítését és a famunkálatokkal kapcsolatos felvilágosítást szorgalmazta.  

A FŐKERT zöldfelület fenntartási igazgatója, Lipcsei Szabolcs azt ígérte, hogy a kerület saját fakataszterére alapozottan ősszel komolyabb, műszeres vizsgálatokkal is alátámasztott felmérést fognak készíteni a Pozsonyi úti fasorról, amely a hosszú távú sorfa-rekonstrukció elkészítésének a feltétele. A kapott eredmények, adatok szakmai kiértékelése után a XIII. kerület szakembereinek bevonásával, közösen fognak dönteni a jelenleginél jóval drasztikusabb beavatkozások, fakivágások, illetve új fák ültetését illetően. A szakember szintén ígéretet tett arra, hogy a XIII. kerületi faápoló szakemberekkel történő egyeztetéseket követően, a 2016 őszén meghirdetett „10 ezer új fát Budapestre!” nagyszabású faültetési program keretében már az ősz folyamán Újlipótvárosba több helyszínre fákat fog ültetni a FŐKERT Nonprofit Zrt.

A kommunikáció fontosságát hangsúlyozó felek azt kérték a FŐKERT-től, hogy legyenek tekintettel arra, hogy a városi zöldterületek csökkenésével a lakókat minden eltűnő fát, ágat, lombrészt veszteségként tartanak számon. Minél több szakmai információval segítsék feldolgozni ezt a pszichés veszteséget.

Melbourne egyszerre elöregedett platánsorának elvesztését úgy dolgozták fel a helyi lakosok, hogy leveleket írtak a fáknak, amelyekre választ is kaptak – idézte fel Kiszely Márta, Szaller Vilmos pedig hozzátette, hogy az ausztrál város nem csak ebből a szempontból jó példa, ott a lakók állították össze a fakatasztert. Szerinte a budapestiek, a lakók érdemben nem foglalkoznak a fáikkal, a gyakorlatban nem vigyáznak rájuk. „Nagy örömmel láttam a Pozsonyi úton, hogy iskolások gyönyörű kertecskéket csináltak a fák tövébe, aztán elszomorodtam, mert olyanokat írtak oda: ne lopd el!, ne pisilj ide! stb. – a gyerek, aki tenni akar a környezetéért kénytelen ilyeneket kiírni, akkor milyen a hozzáállás a felnőttek részéről?”

A XIII. Kerületi Önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a lakókkal közös zöld gondolkodásra mondták el Szabó Tamás és Turóczi András, a kerületi Közszolgáltató Zrt. munkatársai, akik szerint, ha városi szinten nem is, a kerületben működnek a fa-, kert örökbefogadási programok. A zöldfelületet érintő munkálatok előtt tájékoztatják a lakókat és már tervezési fázisban bevonják az ott élőket. Ebből is látszik, hogy az önkormányzat számára fontos az itt élők véleménye, a helyiek számára pedig fontos, mi történik a fáikkal, ezért estek kétségbe, ezért indítottak petíciót, amikor nem tudták, mi történik a környezetükben.

A FŐKERT jelenlévő munkatársai nyitottak, készségesek voltak és megígérték, hogy tájékozódnak annak lehetőségéről, hogy a Pozsonyi úti fasor fővárosi rendeletmódosítással elérhetően kiemelt jelentőségű fasorrá válhat-e, valamint – a kerületi önkormányzati kollégákkal közösen – nyitottak voltak a szereplők kommunikációjának finomítására, összehangolására, amelyre vonatkozóan konkrét javaslatokat kaptak az aHang és az e-Demokrácia munkatársaitól.

A konstruktív megbeszélésen elhangzottak értelmében a FŐKERT Nonprofit Zrt. folytatja a megkezdett gallyazási, illetve az ismertetett okok miatt szükségessé váló koronatömeg csökkentését célzó munkálatokat a Pozsonyi úton. Az esetleges kivágásokat is magába foglaló úgynevezett fasor rekonstrukciós munkálatokat azonban jelenleg nem fogja megkezdeni, arra csak a lakók és a kerületi önkormányzattal történő későbbi egyeztetést követően kerülhet sor.