Nem hátrálunk!
2025/1.
Bevezető
Zászlók alatt
Amikor több ezren néma csendben vonultunk át a Szabadság hídon, leragasztott szájjal, méltósággal, aHang-zászlók sokasága alatt, akkor nem csak a közéletben mozdult meg valami, hanem bennünk is.
Ikonikus pillanatokat éltünk át együtt, bár némák voltunk, kézzelfogható volt a komolyságunk és eltökéltségünk, és ez olyan erőt és emelkedettséget adott a megmozdulásunknak, hogy átsütött minden felvételen, és bejárta a világsajtót.
Igen, erősek voltunk. Erőt adott nekünk az a több száz aktivistánk, akik a menet elejét jelző zászlók mögött sorakoztak fel, de az a 17 helyi megmozdulás is, amit ebben az időszakban a megyei csoportjaink, az aPontok szerveztek országszerte. Évek munkája érett be ezekben a hetekben, e pillanatokban vált valóban országossá az aHang hálózatépítése.
Mindez szimbolikusan is a legfőbb időben történt meg, hiszen villámcsapásként sokkolta a civileket és a független médiát az elnémításukra készülő törvénytervezet. Sokan tisztában voltak a tervezet jelentőségével, többen ki is álltak és cselekedtek a saját köreikben, az aHang pedig összehangolt, gyors és erős ellenállást mutatott országszerte számos településen, bebizonyítva, hogy ez nemcsak egy elszigetelt, fővárosi probléma, hanem nemzeti ügy.
Ez az energia már az elnémítási törvénytervezet megjelenése előtt is átjárta az országos építkezésünket. Ebben a fél évben helyi csoportjaink ugrásszerűen megerősödtek, folyamatosan napirenden tartották a legfontosabb helyi ügyeket, számtalan akcióval tematizálták a sajtót és a közéletet, hónapról hónapra arattak komoly győzelmeket.
Mindez hatalmas megerősítést jelent számunkra, és további gyors növekedésre sarkall bennünket. A következő hónapokban új helyszíneken kezdjük meg az aPontok szervezését, és 2026-ra már az ország legtöbb megyéjében jelen leszünk.
Hiszünk benne, hogy ezen az úton kell tovább haladnunk, csakis szisztematikus helyi építkezéssel tudjuk a közügyeket visszaadni az emberek kezébe és elérni, hogy ne lehessen többet kontroll nélküli hatalma senkinek Magyarországon.
Varga Máté,
ügyvezető igazgató, aHang
Ha egyetértesz velünk, és meggyőzőnek találod e kiadványban összefoglalt munkánkat és sikereinket, kérjük, járulj hozzá új megyei koordinátoraink fizetéséhez.
Sikerek
Sikerek
Támadásból meghátrálás
Május 13-án, éjfél előtt a fideszes Halász János benyújtotta az "átláthatóságinak" nevezett elnémítási törvénytervezetet, amely Orbán ígéreteihez híven része lett volna a "tavaszi nagytakarításnak", vagyis a kritikus hangok elhallgattatásának. A jogszabálytervezet szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékre azokat a szervezeteket, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Ezután ezek a szervezetek nem kaphatnak a személyi jövedelemadó felajánlható 1 százalékának támogatásaiból; külföldi támogatásokat csak a pénzmosás elleni szerv, azaz a NAV engedélyével fogadhatnak el; a vezető tisztségviselők, alapítók, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozatot kell tenniük, mint az országgyűlési képviselőknek; valamint a szervezet és annak irányítói kiemelt közszereplőnek számítanak. A cél egyértelmű volt, elnémítani a kritikus és független sajtót és civil szervezeteket.
Példa nélküli összefogás kezdődött, mi is csatlakoztunk a Civilizáció által kezdeményezett közös közleményhez, amelyben több száz civil szervezet és szerkesztőség mondta ki: Feketelistákból még nem épült ország. Ezt követően egy látványos, figyelmfelhívó akcióban vettünk részt, Budapesten a Váralagútnál engedtünk le három, több méter hosszú molinót, amelyeken a civil szív szimbólum volt látható és a közös kiállásunk szlogene: "Érted lettünk. Veled vagyunk. Miattad maradunk."
A Fidesz a maximumra csavarta a propagandát, vezető politikusok implicit fenyegettek újságírókat, hogy a törvény elfogadása rájuk is hatni fog, holott végig azt mondták, hogy ez nem politikai bosszú, csak a közélet átláthatóvá tétele.
Tiltakozó petíciót is indítottunk, amelyhez közel 50 ezren csatlakoztak, ebben a független sajtó és a civil társadalom elnémítása ellen emelték fel a hangjukat az aláírók. Azonban látva, hogy ismételten csak a fővárosban szerveződnek események, úgy döntöttünk, hogy országszerte utcára visszük az embereket. Demonstrációsorozatot hirdettünk a helyi csoportjainkkal, az aPontokkal.
11 nap alatt 17 településen szerveztünk megmozdulásokat, utcai tiltakozásokat – nemcsak a fővárosban, hanem országszerte.
Ott voltunk Békéscsabán, Kisvárdán, Szentesen, Nyíregyházán, Miskolcon, Szolnokon, Salgótarjánban, Orosházán, Szegeden, Pásztón, Tiszaújvárosban, Makón, Gyulán, Budapesten, Kazincbarcikán, Hódmezővásárhelyen és Veszprémben.
Olyan helyeken is kiálltunk, ahol a hatalom nem is számított ellenállásra. Mégis százak csatlakoztak hozzánk. Emberek jöttek el, akiknek elegük van abból, hogy megbélyegzik, kirekesztik vagy el akarják némítani őket. Leragasztott szájjal, molinókkal, békésen, de határozottan álltunk ki a jogainkért.
Kanadától Indiáig mintegy 30–40 országban és körülbelül 200 hazai cikkben jelentünk meg, messze a legnagyobb erőt mutatva fel az akcióinkkal.
Ami a legfontosabb: nem voltunk hiába az utcán. A kormány június 4-én meghátrált. Különböző indokokra hivatkozva bejelentették, hogy elhalasztják a szavazást a törvénytervezetről, majd ősszel visszahozzák.
A közös fellépésünknek, a vidéki és budapesti tiltakozásoknak igenis volt ereje. Megmutattuk, hogy nem lehet minket elnémítani, és hogy a valódi közösségi erő nem helyhez kötött – jelen van mindenhol, ahol egymásért kiállunk.
A független sajtó és a szabad civil társadalom ellen indított háború első csatáját megnyertük. Most meghátráltak. Ha ősszel visszahozzák a tervezetet, akkor még többen leszünk az utcákon, még hangosabbak leszünk.
Nagyon büszke vagyok arra, hogy a kampányos csapatunkkal és a koordinátorainkkal néhány nap alatt megszerveztünk 17 eseményt. A szegedi, a budapesti és a veszprémi megmozdulásokon személyesen is ott voltam. Felemelő volt látni, hogy mennyien eljöttek, illetve megtapasztalni, ahogy a résztvevők beszélgetnek egymással, olyanokkal is, akiket korábban nem ismertek. Életem eddigi majd 21 évének legszürreálisabb, legnyomasztóbb és egyben legfelemelőbb tüntetése a budapesti volt, ahol több ezren vonultunk át némán, letapasztott szájjal a Szabadság hídon, szimbolizálva a törvénytervezet következményeit. Felszabadító pillanat volt, amikor a kormány végül meghátrált. Ez pedig azért történt meg, mert több tízezren álltunk ki az elmémítás ellen.
Gajzágó József, kampányfelelős
Megakadályoztuk, hogy feltételes szabadságra kerüljön a lúgos orvos
Közel 60 ezren kértük a Fővárosi Törvényszéktől, hogy ne bocsássák feltételes szabadságra Bene Krisztiánt, a lúgos orvost.
Amikor az erről szóló hír megjelent február 26-án, azonnal petíciót indítottunk azért, hogy ezt a kedvezményt ne adják meg az elkövetőnek, és nem sokkal később már több tízezren voltunk. Pillanatok alatt tömegek álltak ki Renner Erika mellett, aki ellen az egyik legsokkolóbb bűncselekményt követte el a lúgos orvos.
Mivel tudtuk, hogy a feltételes szabadságról szóló döntést bármikor meghozhatják, ezért a petíciót mindössze hat nap múlva – ötvenezer aláírással – át is adtuk a Fővárosi Törvényszéknek. Az idő rövidsége ellenére is több tucat érző ember jelent meg az átadásunkat keretező sajtótájékoztatón, hogy kiálljanak, és a jelenlétükkel, valamint egy szál fehér rózsával is kifejezzék a szolidaritásukat, tiltakozásukat. A sajtótájékoztatón Renner Erika üzenetét is felolvastuk, aki megköszönte az aHang munkatársainak és az aláíróknak a rengeteg támogatást.
Levélküldő kampányt is indítottunk Tuzson Bence igazságügyi miniszternek címezve, hogy felszólítsuk: tegyen meg mindent az áldozatok védelméért.
A Fővárosi Törvényszék március 17-én döntött, a közleményük szerint nem kerül feltételes szabadságra a "lúgos orvos". Fellélegeztünk: győztünk!
Sikerült hosszabb távú hatást is elérnünk! A törvényt is módosították a döntéshozók: bevezették a végleges távoltartás intézményét, amelyet mintegy ezerötszázan kértünk az igazságügyi minisztertől.
A munka itt nem áll meg, tengernyi a teendő azért, hogy az áldozatok biztonságát garantáljuk. Ezzel a kampánnyal újra bebizonyítottuk, hogy igenis van értelme a tiltakozásnak, a petícióknak, a kampányainknak.
A magyar nők 41,1%-a él át testi vagy szexuális erőszakot, illetve fenyegetést intim partnerétől. Az EU-ban nálunk a legrosszabb a helyzet. Hatalmas a kontraszt: míg a kormányzat sem megérteni, sem változtatni nem akar a helyzeten, addig pillanatok alatt több tízezren írták alá a petíciómat, hogy kiálljanak Renner Erika és az áldozatok, túlélők mellett. Nekem ez ad erőt. Az átadásra is több tucat ember jött el, az ő támogató jelenlétük, köszönetnyilvánításaik, öleléseik segítettek végigcsinálni a kampányt.
Tóth Enikő, kampányigazgató
Mini-Dubaj: megállítva
A kormány kihátrált a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubaj projektből, és engedélyezte a fővárosnak az elővásárlás lehetőségét.
2024 tavaszán indítottuk a beruházás ellen a tiltakozó petíciónkat, 2025 elején pedig fel is pörögtek az aláírásszámok, két hét alatt közel 30 ezer ember írta alá a petíciónkat. Egy ekkora tiltakozásnak igenis köze van ahhoz, hogy a kormány visszavonulót fújt! Összeállt a dolog, a politikai és jogi nyomás mellett a mi tiltakozásunk is láthatóvá vált.
Megakadályoztuk, hogy kizárólag egy idegen állam kormánya dönthessen arról, mi történjen Budapest legfontosabb fejlesztési területével.
Számos hirdetést indítottunk a közösségi média platformokon, több százezer embernek mondtuk el, mit tervez a kormány, akcióztunk, és a sajtóval is kommunikáltunk az ügyben. Bár most úgy tűnik, hogy nem lesznek 500 méteres felhőkarcolók és luxusplázák Rákosrendezőn, ismerjük a kormányt és a politikáját. Ha kell, más hasonló projekt ellen is felemeljük a hangunkat!
Kiállás a független igazságszolgáltatásért
Február 22-én szombaton a bírók tüntetést tartottak a függetlenségükért, mi pedig arra kértük a követőinket, hogy egy szál virágot vigyenek a hozzájuk legközelebbi bíróságok épületéhez szolidaritásuk jeléül. Győrtől Debrecenig rengetegen csatlakoztak a kezdeményezésünkhöz országszerte. A szegedi, a nyíregyházi, a miskolci, a békéscsabai, a pásztói, a budapesti és a szolnoki aPontjaink pedig szervezetten vittek virágokat, több helyen 50–100 fő is részt vett az eseményeinken.
Ezekről az akciókról több mint 100 sajtómegjelenésünk volt. Országos és helyi televíziókban szerepeltünk, nyilatkoztunk rádiónak, újságnak, és szinte minden nagy mértékadó médium írt rólunk.
Nagyon büszkék vagyunk az országos aPont-hálózatunkra!
Közösen az egészségügyben dolgozók mellett
Március 8-án a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Orvosok Szakszervezete tartott demonstrációt az egészségügy állapota miatt Budapesten, a Kossuth téren. A MOK szerint a magyarok egészsége többet érdemel, ezért a magyar egészségügynek átfogó reformra van szüksége, mert emberéletek múlnak rajta.
A tüntetésen az aHang fővárosi aktivistacsoportja, a budapesti aPont egy óriási jengát épített fel: a dobozokon olyan egészségügyi foglalkozások szerepeltek, mint például a gyógytornász, sebész, dietetikus, mentőtiszt – ezzel azt demonstrálták, hogy az egészségügyi rendszer a dolgozók hiányában darabjaira hullik.
A budapesti tüntetéssel egy időben az aHang helyi csoportjai Nyíregyházán, Orosházán, Békéscsabán és Szegeden is szerveztek kiállást az egészségügy javításáért.
Szegeden közel 100 ember ment el a régi I-es kórház elé, ahol "orvosi vényt" állítottak ki arról, mire lenne szüksége a magyar egészségügynek. Békéscsabán és Orosházán is kiálltak az aPontosok az orvosok és az egészségügyben dolgozók mellett. Orosházán egészségügyi jengát építettek a résztvevők cipősdobozokból, míg Békéscsabán receptekre írták fel az ágazat legsúlyosabb problémáit. Az aPont Szolnok pedig egy jenga játékot helyezett el a helyi Hetényi Géza Kórháznál.
A fahasábokon szereplő üzenetek az egészségügy válságos helyzetére emlékeztettek: ilyen például a szakemberhiány, a korszerűtlen eszközök, vagy épp a bezárt mezőtúri szülészet és a megszűnt szolnoki csecsemő- és gyermekkardiológiai ellátás.
Egy miniszter sem menekülhet el előlünk
Az M30-as autópálya egy szakaszát 2021-ben adták át, bő két évvel később pedig már olyan veszélyes hibák jelentek meg rajta, hogy le kellett zárni. Óriási érdeklődés mellett tartottuk meg a lakossági fórumunkat az M30-as autópálya helyreállításáról, amelyen a meghívásunkra Lázár János is részt vett!
Mintegy kétszázan vettünk részt az eseményen a szikszói Inkubátorházban, amely beszédekkel kezdődött.
Felszólalt Pach Dániel okleveles építőmérnök, Pántya József, az ÉKM helyettes államtitkára, Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár, Sikoparija Lujza, az aHang Borsod-Abaúj-Zemplén megyei koordinátora, Gyenes Gábor, az aHang helyi csoportjának, a miskolci aPontnak a vezetője, valamint Lázár János miniszter.
Lázár János három kulcsfontosságú ígéretet is tett nekünk!
- 2025. október 31-ig rendbe hozzák és átadják a forgalomnak az autópályát.
- A lezárás miatti elterelés leginkább terhelt szakaszán, az Arnóti úti körforgalomnál ideiglenesen olyan forgalomtechnikai megoldást alkalmaznak, amellyel egyről két sávosra alakítják az utat.
- Kártalanítják azokat az autósokat, akik hiába vették meg az éves megyei matricát, hiszen az autópályát nem tudják használni.
Ez óriási eredmény, ahogy az is, hogy minden mértékadó médium beszámolt a lakossági fórumunkról. Hatalmas köszönettel tartozunk a helyi csoportunknak, a miskolci aPont csapatának, hogy egy ilyen színvonalas és sikeres kampánnyal és lakossági fórummal változást értek el!
Megmentettük a Kondor Béla Általános Iskolát
A kormány márciusban úgy döntött, hogy bezárnák a XVIII. kerületi Havanna-lakótelepen működő Kondor Béla Általános Iskolát. A szülők és az érintettek tiltakozásba kezdtek, aminek eredményeképpen pár nap alatt 3 ezernél is többen írták alá a bezárást ellenző petíciót.
Az elmúlt években számos esetben sikerült közösen megálljt parancsolnunk fenntartóváltásoknak, vagy hogy bezárjanak intézményeket. Szentestől Budapestig számos sikert értünk el. Ez pedig nem ment máshogy, mint látható és hangos tiltakozással.
Ez most is sikerült! Az összefogás célt ért, az iskola megmenekült a bezárástól!
A Fővárosi Közgyűlés is tárgyalta a lomtalanításról szóló petíciónkat
Előző év decemberében indult a petíciónk, melynek az a célja, hogy ne szűnjön meg a házhoz menő lomtalanítás Budapesten. Az előzmény, hogy a MOHU egy olyan tervet hozott nyilvánosságra, amely a házhoz menő lomtalanítás helyett gyűjtőpontokat hozna létre kerületenként a lomok elhelyezésére.
Több mint 8500-an írták alá a petíciónkat, és közel kétezren küldtünk levelet a MOHU-nak arra kérve őket, hogy ne változtassanak a lomtalanítás rendszerén.
A nagy felháborodást keltő ügy és a kampányunk miatt több sajtómegkeresést kaptunk, valamint meghívtak bennünket a Főváros Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságába is az ügy tárgyalására.
Ezen Soltész Luca kollégánk, a petíció indítója ismertette az aggályokat, problémákat, és a bizottság – Vitézy Dávidtól a fideszes képviselőkig az összes párt delegáltja – egyhangúlag egyetértett vele. Munkatársunk az ülésen kiemelte azt is, hogy reméli, az elkövetkezendő időszak a társadalmi egyeztetésről fog szólni.
A lomtalanítás átalakításában a lakossági tiltakozás hatására időt nyertünk, ez is áttörést jelent az ügyben: csak 2027-ben, fokozatosan indul a gyűjtőpontos rendszer azokban a budapesti kerületekben, amelyek ragaszkodnak a lomtalanítás jelenlegi formájához.
Lelkesítő volt olyan üggyel foglalkozni, ami mindenkit érint. Bár a lomtalanítás évente csupán egyszeri alkalom, az új rendszer bevezetése komoly nehézséget jelentene a lakók számára – különösen az időseknek, kisgyermekes családoknak és mozgáskorlátozottaknak. Örülök, hogy a lakossági felháborodás cselekvést váltott ki, és bízom benne, hogy a MOHU végül eláll ettől a fenntarthatatlan ötlettől.
Soltész Luca, kampányfelelős
Megmentettük a miskolci Csengey-kertet!
Februárban veszélybe került a miskolci Csengey-kert, amely az elmúlt években egyedülálló közösségi és kulturális térré vált: a városvezetés olyan döntést hozott, amely lehetővé teszi a kert beépítését egy új oktatási intézmény számára – miközben több kihasználatlan épület is alkalmas lenne erre a célra.
A helyi csoportunk, a miskolci aPont néhány partnerrel (Padtársak civil közössége, Szopkó Tibor, Szarka Dénes független önkormányzati képviselők) petíciót indított a közösségi tér megmentéséért, amelyhez több mint 1600 aláíró csatlakozott.
A petíciót Sikoparija Lujza, az aHang Borsod-Abaúj-Zemplén megyei koordinátora átadta a döntéshozóknak, és az eredmény nem is maradt el! Az aktivistáink már a tüntetést szervezték, amikor érkezett a hír: március 20-án a miskolci közgyűlés egyhangúlag megszavazta, hogy a kert megmarad közösségi térként, és nem épül be. Ez azt jelenti, hogy a közös fellépésünk eredményes volt, és a városvezetés kénytelen volt figyelembe venni a lakosság akaratát!
Ezt a sikert csakis a támogatóinknak köszönhetjük! Ha nincs ez az összefogás, ma már csak múlt időben beszélhetnénk a Csengey-kertről.
Egy lépéssel közelebb kerültünk a biztonságos abortuszhoz az EU-ban
Megcsináltuk! Sikerült összegyűjteni elegendő aláírást Magyarországról a biztonságos és elérhető abortuszért Európában. Ez hatalmas eredmény! A My Voice, My Choice európai polgári kezdeményezés célja, hogy biztosítsuk az EU-ban minden nőnek a biztonságos és ingyenes abortuszt akkor is, ha ez a tagországában illegális vagy alig hozzáférhető. Ahhoz, hogy az Európai Bizottság tárgyaljon a kezdeményezésről, 1 millió aláírást kell összegyűjteni. Évente 39 ezer nő hal meg azért, mert nem fér hozzá a biztonságos abortuszhoz.
A kampányhoz számos európai szervezet, köztük az aHang is csatlakozott.
Magyarországról arányosan 14 805 aláírásra volt szükség. Ezt a limitet átléptük több mint 1000 aláírással, ami rendkívüli! Ezt aPontjaink sikeres pultozásai és intenzív online felhívásaink tették lehetővé.
Köszönjük az európai nők nevében!
Fókuszban
Fókuszban
Akik szétlopják az országunkat
2025. március 27-én először rendeztük meg a nemzeti oligarcha napot a Kossuth téren. Azért hívtuk életre ezt az eseményt, mert úgy éreztük, ideje végre nevén nevezni a dolgokat: ma Magyarországon közpénzmilliárdok tűnnek el magántőkealapokban, és kerülnek rendre ugyanazokhoz – a kormánypártokhoz közeli emberekhez. Ezen a napon nem kerteltünk. Ünnepeltük azokat, akik nélkül ez az ország talán még működne is.
A tréfásnak tűnő, mégis húsba vágóan komoly esemény központi eleme az oligarcha trón volt, vörös bársonnyal borítva, előtte pedig azoknak a cégeknek a nevei sorakoztak, amelyek Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartoznak – bár a lista nem lehetett teljes, mert mire elkészült a molinó, már újabb vállalatok kerültek a portfóliójába. A trónt bárki elfoglalhatta egy fotó erejéig, de a legtöbben inkább kellemetlennek, ijesztőnek, sőt fájdalmasnak érezték, hogy egy pillanatra is ilyen szerepbe helyezkedjenek.
Közbeszerzést is lehetett "nyerni", méghozzá egy szerencsekeréken, amelyen kizárólag a "NER" felirat szerepelt – egyetlen mezőt kivéve. A játékkal is azt szerettük volna megmutatni: nem a véletlen műve, hogy kihez kerül a közpénz. A "magántőkealap" is jelen volt – igaz, csak egy műanyag doboz formájában –, ide dobálhatták jelképesen a résztvevők az "állami" forintokat.
Egy másik standnál a látogatók tippelhettek a leggazdagabb magyar vállalkozók – köztük Tiborcz István, Szíjj László, Garancsi István és Balásy Gyula – vagyonára, és eljátszhattak a gondolattal, hogy mit tennének, ha egy napra a "tenderkirály" Mészáros Lőrinc helyébe léphetnének.
Reméljük, hogy jövőre már nem lesz szükség arra, hogy újra megrendezzük a nemzeti oligarcha napot. De ha a körülmények nem változnak, újra ott leszünk, és újra kimondjuk: amíg ez az elvtelen rendszer működik, nekünk kötelességünk szembesíteni az országot azokkal, akik valóban irányítják. Békéscsabától Veszprémig, Miskolctól Szentesig minden kiskirályt meg fogunk nevezni. Mert nem hallgathatunk tovább.
A Kossuth téren felállított trón elé egy "vörös szőnyeget" is készítettünk, amelyen Mészáros Lőrinchez kapcsolódó cégek nevei voltak feltüntetve. Öt méter hosszú volt a molinó, rajta pedig több száz cég. Az egész akció legszürreálisabb része az volt, hogy mire megérkezett a nyomdából, kiderült, hogy megvett egy újabb céget, egy repteret a miniszterelnök gyerekkori barátja.
Szalóki Viktor, politikai igazgató
Az elmúlt bő egy évtizedben számtalan Orbán Viktorhoz közeli személy tett szert több tíz-, de akár több százmilliárdos vagyonra. Ezek az oligarchák és strómanok közbeszerzéseken keresztül, közpénzből váltak az ország leggazdagabb embereivé. Ezért kiemelten fontos a közérdek számára, hogy az adóhatóság feltárja ezen személyek vagyongyarapodásának a hátterét.
Petíciót indítottunk az oligarchákkal és a strómanokkal szembeni vagyonosodási vizsgálatért. Ahogy az első nemzeti oligarcha nap megnyitóján is elmondtuk: ezek az emberek a markukban tartják az ország jövőjét, és szétrabolják a nemzetünket. Már csak ezért sem tehetjük meg, hogy némán tűrjük azt, ami itt zajlik. A dinasztia bukásának első lépése, hogy a felelősöket megnevezzük.
Míg magyar emberek szegényednek el, önkormányzatok, kórházak és kulturális intézmények a csőd szélén állnak, és az ország gazdasági mutatói folyton romlanak, addig ezek az oligarchák hihetetlenül meggazdagodtak az állam pénzén.
Legyen átlátható azon személyeknek a vagyonosodása, akik közpénz milliárdokból hizlalták fel a pénztárcáikat – biztosítsuk, hogy minden közvagyon megfelelően kerüljön felhasználásra!
Élelmiszerárak csökkentése
Az élelmiszerek áfacsökkentésével foglalkozó kampányunkat több mint 2 éve indítottuk el. A cél az, hogy csökkentsék az alapvető élelmiszerek áfáját 5%-ra, valamint minden más élelmiszernek is vigyék lejjebb az adóját az Európa-rekorder 27%-ról.
2020 óta több mint 58%-kal növekedtek az árak Magyarországon, ezen belül az élelmiszer-infláció meghaladta a 80%-ot az elmúlt 5 évben. A kormányzat előbb árstopot, majd árrésstopot vezetett be, de ezzel valójában hosszú távon a vásárlók rosszul járnak: az intézkedések kivezetésével fokozódik az áremelkedés, és azok a termékek, amikre nem érvényes a stop, addig is tovább drágulnak.
Tavasszal egy kérdőívben kérdeztük meg a feliratkozóinkat, hogy hogyan élték meg az elmúlt évek inflációs helyzetét. Megismertük, hogy mely termékeken érezték a legjobban az árak emelkedését, és azt is megtudtuk, hogy mely termékcsoportok áfacsökkentése lenne nekik a legfontosabb.
A kitöltők számára a zöldségek, gyümölcsök, a kenyér és a tejtermékek drágulása a legfájóbb, és a kérdőívünkből az is kitűnt, hogy továbbra is van értelme foglalkozni az áfacsökkentés követelésével.
Több nemzetközi kutatás foglalkozik az (egészséges) élelmiszerek áfacsökkentésének hatásaival.
Ezek a kutatások rendre arra a megállapításra jutottak, hogy nemcsak olcsóbbak lesznek ezek az élelmiszerek, de jelentősen megnő a fogyasztásuk is, ebből következően pedig egészségesebben étkezik a társadalom.
Ezek miatt többször is pultoztunk a témában, illetve készítettünk videós interjúkat is, amiben a Teleki téri és a Fény utcai piacon kérdeztünk vásárlókat a témában. Emellett pedig beszélgettünk a Heti Betevő csapatával is, akik rászorulóknak segítenek ételosztással. A velük való beszélgetésből nemcsak a munkájukat ismertük meg, hanem arról is beszéltek, hogy nekik milyen tapasztalataik, nehézségeik voltak az elmúlt évek inflációs környezetében. A hozzájuk érkező rászorulók száma pedig folyamatosan nőtt az elmúlt években.
Emiatt fontosnak tartjuk, hogy a jövőben is foglalkozzunk az élelmiszerek áfacsökkentésével, hogy egy egészségesebb, egyenlőbb és élhetőbb országot teremtsünk.
Családi pótlék megemelése
A családi pótlék megduplázását és értékállóvá tételét kérő kampányunk szinte egyidős az aHanggal. Elsők között indult az Esély Labor Egyesület és a Méltó Megélhetés Munkacsoport petíciója 2018-ban, ehhez azóta több mint hetvenezren csatlakoztak. A kérése ma még aktuálisabb, ugyanis a családi pótlék alap összege 2008 óta változatlan: 12.200 forint.
A kampány néhány kiemelt pontja:
2020-ban az Esély Labor Egyesület nyílt levelet írt a döntéshozóknak, amelyben a családi pótlék megduplázását kérték. Felhívták a figyelmüket arra, hogy a családok védelme és a gyermekszegénység megelőzése szempontjából a családi pótlék kiemelt jelentőségű. A levélhez harminc szervezet csatlakozott aláíróként, ez is mutatja az ügy súlyát.
2020-ban Novák Katalint családokért felelős tárca nélküli miniszterré nevezték ki. Több mint négyezren küldtünk levelet neki, valamint Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárnak és Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkárnak: arra kértük őket, hogy intézkedjenek a családi pótlék megduplázásáért – ez kiemelt fontosságú volt a koronavírus-járvány miatt is. Érdemi választ nem kaptunk.
Időről időre szerepel közvélemény-kutatásokban a családi pótlék megemelésének a kérdése, és a túlnyomó többség mindig egyetért vele. Az emelés széles körű támogatottsága ellenére a döntéshozók rendre lesöprik a kérésünket az asztalról. Az egyéb családtámogatásokra hivatkoznak, mint például a családi adókedvezmény, az szja-mentesség vagy épp a csok – csakhogy a probléma épp az, hogy ezek a támogatások nem érnek el mindenkihez. A családi pótlékra viszont minden gyermekes család jogosult, így a legveszélyeztetettebb családok is: nagycsaládok, egyszülős családok, sérült gyermekeket nevelő családok, rosszabb anyagi helyzetű családok. 2021-ben ezért arról kérdeztük a petícióaláíró szülőket, hogy jogosultak-e az akkoriban elérhető családtámogatásokra, és igénybe vennék-e őket (nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, babaváró hitel, négygyermekes anyák szja-mentessége, csok és csok-hitel, otthonfelújítási támogatás).
Az eredmény: a kitöltők vagy nem jogosultak rá, vagy ha jogosultak is, akkor vagy nem akarják, vagy nem tudnák igénybe venni. Jól tudjuk, hogy a mi kérdőívünk nem reprezentatív, az eredmények így is elgondolkodtatóak.
2024 augusztusában Koncz Zsófia lett a családokért felelős államtitkár, a Novák Katalin által elhíresült pozíciót tölti be. Több mint kétezren írtunk neki levelet, hogy választ kapjunk a kérdéseinkre: Mit gondol a családi pótlék jelenlegi összegéről és a megemeléséről? Mit tervez a kormány a családi pótlék összegével? Az elmúlt években bevezetett családtámogatások mellett mi indokolja, hogy a kormány nem nyúlt hozzá a 2008 óta változatlan családi pótlék összegéhez?
Személyesen is találkozni szerettünk volna az államtitkárral, ezért tavaly egy reggelen mintegy két órán keresztül vártuk Koncz Zsófiát a munkahelye előtt, de nem érkezett meg. Pedig csak azt a két kérdést szerettük volna neki feltenni, hogy miért csak a jól kereső családok részesülnek a jelentősebb családtámogatásokban, valamint hogy fontosak-e neki annyira a családok, hogy kiálljon a családi pótlék megduplázása és értékállóvá tétele mellett. Bár Koncz Zsófiával nem találkoztunk, a minisztérium épületébe tartó dolgozóknak szórólapokat adtunk, és azt kértük tőlük, juttassák el Koncz Zsófia irodájába azokat (belsős, minisztériumi forrásoknak köszönhetően a szobaszámot is fel tudtuk tüntetni a szórólapon).
Érdemi válaszokat azóta sem kaptunk a családokért felelős államtitkártól.
A kampányunk kiemelt időszaka 2025. május-június lett volna: az országgyűlési képviselőkre helyeztünk volna nagyobb nyomást azzal, hogy átadjuk nekik a petíciót, sokaknak személyesen. A válaszaik beérkezéséig pedig további akciókat terveztünk. Csakhogy a terveinket az elnémítási törvény elleni küzdelem elsöpörte, de nem nyugszunk. Megingathatatlanul hiszünk abban, hogy a gazdaságilag kiszolgáltatott családok támogatása kritikus fontosságú. Ezért júliusban átadjuk a petíciót a fideszes országgyűlési képviselőknek, és folytatjuk a kampányt a családi pótlék megemeléséért és értékállóvá tételéért.
Menstruációs szegénység
Ma Magyarországon nők és lányok tízezrei maradnak ki az iskolából, a munkából, a közösségi életből – csak mert nem tudják megfizetni az alapvető higiéniai eszközöket. A menstruációs szegénység valóság. És bár keveset beszélünk róla, annál súlyosabb következményei vannak.
Kutatások szerint minden tizedik nő, hátrányos helyzetű településeken pedig akár minden harmadik-negyedik lány nem jut hozzá elég betéthez vagy más menstruációs termékhez. Ez nem csak kényelmetlenség: ez megaláztatás, kirekesztés és esélyegyenlőségi kérdés is egyben. Az iskolából kimaradó diákok rosszabb jegyeket kapnak, később nehezebben jutnak munkához. Felnőtt nőknél ez akár állásvesztéshez, elszigetelődéshez is vezethet.
Épp ezért indítottunk petíciót, amelyet már több mint 10 ezren írtak alá, és amelyben arra kérjük a települési önkormányzatokat: biztosítsanak ingyenes menstruációs betétet a rászoruló lányok és nők számára.
Magyarországon már vannak jó példák: Ferencvárosban és Józsefvárosban automatából vehető fel ingyenes betét, míg a II. kerületben menstruációbarát mosdók kerültek kialakításra. Vannak orvosi rendelők, iskolák, sőt kávézók is, ahol gondoltak erre. De ez még messze nem elég. Minden településen szükség lenne hasonló megoldásokra – ott is, ahol ma semmilyen segítség nincs.
A figyelemfelhíváshoz videót is készítettünk, önkormányzati képviselőket is bevonva, és országosan több városban pultoztunk, hogy minél több emberhez eljusson az ügy. A reakciók egyértelműek: az emberek értik, miért fontos ez, és sokan személyesen is érintettek.
A menstruáció nem luxus. Nem kiváltság. A petíciónkkal azt követeljük, hogy minden önkormányzat vállaljon felelősséget, és biztosítsa, hogy egyetlen nő se kényszerüljön arra, hogy nem tud elmenni iskolába, dolgozni vagy akár csak utcára lépni – pusztán azért, mert nincs pénze betétre. Folytatjuk a kampányunkat, és az ősszel számos településen személyesen adjuk át a petíciót, nem állunk meg!
aPont körkép
aPont körkép
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Az aPont Miskolc eseménydús fél évet tudhat maga mögött, sikeres kampányok és akciók sokasága jellemezte a csoport életét az év első felében. Januárban folytatódott a már előző évben megkezdett, az M30-as autópálya kapcsán indított intenzív kampány. Erre szükség is volt, hiszen a megye lakosságának jelentős részét érintette hátrányosan, hogy egy több mint 200 milliárd forintból épült autópálya használhatatlanná vált, amikor az úthibák miatt le kellett zárni egy szakaszon. Számos út menti demonstrációt követően a csoport lakossági fórumot szervezett, amelyen részt vett Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint több más szakmai pozíciót betöltő döntéshozó és független szakértő. A fórumon az aPont Miskolc nemcsak felkérdezte a minisztert és a szaktárcát, hanem egy komplex javaslatcsomagot is letett az asztalra. A követelések között szerepeltek a forgalomcsillapításra, az autósok kártalanítására és az újraépítésre vonatkozó tételek is. Az aktivisták büszkék lehetnek az elért eredményekre: az arnóti körforgalmat kibővítették, így megszűntek a forgalmi dugók; az autópálya építésének mérföldköveit az önkéntesek egy minisztériumi munkacsoport tagjaként követhetik nyomon; és ami a legfontosabb, hogy 2026-ban a megyei autópálya-használók jelentős kedvezményben részesülnek majd kártalanítás céljából.
Márciusban az aPont Miskolc hírét vette, hogy a város egyik legnépszerűbb kultúrafogyasztási helyszínét, a Csengey-kertet veszély fenyegeti: a szabadtéri helyszín az utolsó jelentősebb méretű, belvárosi beépítetlen telek, amelyre a város újdonsült fideszes vezetése egy négymilliárd forintból megépülő, teljesen értelmetlen beruházást kívánt létrehozni. A csoport gyorsan elindította a kert megmentését célzó petíciót, amelyet néhány nap alatt több mint 1600 ember támogatott aláírásával. A történet pikantériája, hogy a beépítésről szóló közgyűlési határozatot a helyi Fidesz–KDNP-frakció előbb egyhangúlag megszavazta – majd ugyanez a frakció a petíció hatására egyhangúlag elutasította a beruházást. A helyben végzett aktivistamunka kiemelkedően fontos; a konfrontatív eszközökre sokszor szükség van, ám olykor ünnepelni is tudni kell – és ezúttal volt is mit megünnepelni. Az aktivisták a lakossággal közösen szerveztek egy jazzkoncerttel egybekötött ünnepséget. Az emberek rengeteg süteménnyel kedveskedtek hálájuk jeléül, miközben az aPont Miskolc beszámolt a résztvevőknek a tevékenységük eddigi állomásairól.
Áprilisban, eleget téve a lakossági igényeknek, az aHang miskolci csoportja tüntetést szervezett a gyülekezési jog csorbítása ellen tiltakozva. A megmozduláson több mint 300 résztvevő fejezte ki a szabadsághoz és a demokratikus jogokhoz való ragaszkodását, és sokan jelezték csatlakozási szándékukat is a helyi csapathoz.
Májusban az egész országot egységesen lesújtó "elnémítási törvényjavaslat" híre természetesen az aPont Miskolc közösségét is érintette. Az aktivisták részt vettek az országos tüntetéshullám helyi szervezésében: a megyében három településen – Miskolcon, Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán – is szerveztek megmozdulást. Összesen mintegy ezer embert vittek utcára. A lakosság mindhárom településen megmutatta, hogy a közös kiállás vidéken is megszervezhető, az emberek itt is készek bátran szembenézni a hatalmi fenyegetéssel.
Bár a Fidesz végül meghátrálni kényszerült, a helyi csoport nem pihent meg. Egy helyi lakos petíciót indított, ebben az ellen tiltakozik, hogy az Ellipsum fürdőben felszámolják a korábban magas színvonalon működtetett gyógyászati részleget. Június végén az érintettek bevonásával az aPont Miskolc közösen szervezett demonstrációt Miskolctapolcán, és hamarosan sor kerül a petíció átadására is.
A megalakuláskor a zászlónkra tűztük, hogy egy gyors reagálásra képes helyi csoportot alkotunk, amely helyi és országos ügyek képviseletére egyaránt alkalmas. Ezt a vállalást gyakran emlegetjük, és méltán lehetünk büszkék arra, hogy az elmúlt hónapokban ennek a célkitűzésnek valóban megfeleltünk. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei csapatunk kreatív, bátor és terhelhető közösség, amelyre valóban lehet számítani. A legnagyobb elismerés számunkra az, hogy a lakosság immár tud rólunk, bizalommal fordul hozzánk, és hisz bennünk – ahogyan mi is hiszünk a városban, a megyében és önmagunkban is.
Sikoparija Lujza, az aHang Borsod-Abaúj-Zemplén megyei koordinátora
Békés megye
Az év első felében két irányba fordult a Békés megyei csoport figyelme: egyrészt olyan ügyekkel és akciókkal foglalkoztak, amelyek országos jelentőségűek, és ahol lehetőség volt a többi megyével összehangolt kiállásra. Ilyen volt az, amikor a bírói függetlenség érdekében több településen is virágot vittünk a bíróságok elé szolidaritásunk jeléül, és ilyen volt az is, amikor cipős dobozokból építettünk – ingatag – tornyot, hogy felhívjuk a figyelmet az egészségügy válságos helyzetére, a minőségi ellátás szükségességére.
Ebben az időszakban két jelentős helyi ügy volt a megyében, az egyik kapcsolódik is az egészségügyhöz: az orosházi kórházban szünetel a kardiológiai fekvőbeteg-ellátás, valamint a hétvégi és ünnepnapi sürgősségi ellátás sem megoldott – a helyi aPont a helyzet rendezéséért indított petíciót. A téma szakpolitikai téren országos szintre is eljutott, Takács Péter egészégügyi államtitkár is ellátogatott ide, bár végül nem találkozott a helyszínen az azonos időre meghirdetett demonstráció résztvevőivel.
A másik Békés megyei ügy a Sarkadi-medence palagáz-kitermelésével kapcsolatos: ennek káros és rendkívül hosszú távú hatásai vannak, és a kitermelés bővítéséről szólnak a hírek, így hamarosan a lakosság jóval szélesebb körét érintheti közvetlenül a probléma. Az ügy kapcsán a békéscsabai aPontunk helyiekkel egyeztetett, szakmai partnerrel vette fel a kapcsolatot, és széles körű tájékoztatási és mozgósítási kampányon dolgozik. A konkrét és részletes információk hiánya miatt helyben keveseket aktivizál jelenleg ez a helyzet, és bár országos zöld szervezetek foglalkoznak a témával, a helyi kapcsolódás kialakítását az aPont Békéscsaba fontos feladatának tartja.
Emellett a Békés megyei csoportunk további helyi kampányokat is indított, indult petíció a több választási ciklus óta csak ígérgetett gyulai vasútállomás felújításáért és a megyeszékhely tűzijáték-mentességéért is.
Hatalmas lendületet adott mind az önkénteseknek, mind a támogatóknak a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat elleni akciósorozat. Békésben három fontos helyszínen – Békéscsabán, Orosházán és Gyulán – is sikerrel szervezett a helyi csoport látványos és a korábbihoz képest nagy létszámú tiltakozást. Az aHang helyi csoportjainak demonstrációsorozata országos megjelenést ért el, ez a helyi aktivistákra is ösztönzően hatott, megtapasztalták a saját erejüket.
Az aPont Békéscsaba online közéleti beszélgetéssorozatot is szervez, a Csabai Hangadót. Kiemelt témák az oktatás, média, közösségek, természet- és környezetvédelem, szerveződés-szervezés, vagy akár társadalmi kutatások. Az első vendég Hadházy Ákos országgyűlési képviselő volt.
A fokozódó közéleti érdeklődés egyszerre hozott fókuszáltabb munkát számomra a megyei szervezésben, de közben érezhetően fokozódik a felelősség is. A lopakodva megkezdődött kampányban a megyei ügyekről való tájékoztatás, az emberek összekapcsolása már most megteremti az alapokat az esetleges mozgósításhoz. Egyre fontosabb számomra az a szakmai közösség, amit a koordinátorok között kialakítottunk, mert nem csak operatív segítséget nyújt, hanem gondolatközösséget is jelent, ahol megerősítést és bátorítást kapunk egymástól nehézségek esetén. Érezhetően nagyobb a figyelem és a kíváncsiság a tudásunk és csapatunkban rejlő potenciál iránt, így komoly bizakodással haladunk tovább a megkezdett úton.
Fazekas Ildikó, az aHang Békés megyei koordinátora
Csongrád-Csanád megye
Az aPontok Csongrád megyei tevékenységét 2025 első fél évében leginkább a vízkészletek, a szolidaritási megmozdulások, a kiállások az egészségügyért, illetve a kormány civil társadalmat ellehetetlenítő törekvései elleni küzdelem jellemezte.
A szegedi aPont dolgozott a helyiek mindennapjait megnehezítő vasúti átkelő átépítése érdekében. Emellett szemléletformáló filmklubokat és beszélgetéseket tartott. Szintén Szeged volt a helyszíne több országos szolidaritási akcióhullámnak, olyanoknak, mint a kiállás a bírói vagy az egészségügyi országos tüntetés mellett. Az aPont minden akciónál törekedett arra, hogy a résztvevők aktívan bekapcsolódhassanak az ügybe, amiért kiálltak.
A Csongrád megyei tevékenységet jellemzi az érdeklődés a Homokhátság vízgazdálkodása iránt, ezzel kapcsolatban több beszélgetésben is részt vettek már. Idén a Víz Hetén a helyi csoport több programot is megvalósított a megyében, melyek témája a vízszegénység és az egészséges ivóvízhez való hozzáférés volt. Erre épült a következő fontos kampány is a megyében, ami Makón és környékbeli településein tűzte ki célul az ivóvíz arzénmentesítését. Ezzel kapcsolatban a helyi aktivisták számos településen, sok alkalommal pultoztak, hogy a helyiekkel beszélgessenek a témáról. Emellett Makón fórumbeszélgetést tartottak, illetve közérdekű adatigénylést nyújtottak be a témában.
Szentesen a kórház jövőjének bizonytalansága miatt álltak ki az aktivistáink, kampányt indítottak, melyben a kórház fenntartóját próbálják rábírni, hogy adjon az ellátási körzetben élőknek tájékoztatást arról, mit várhatnak a jelenleg leépülni látszó kórházukkal kapcsolatban. Július 1-jén, a magyar egészségügy napján néma demonstrációt tartott a helyi aPont, 200-nál is több ember sétált a helyi kórháztól a Kossuth térig.
Az elnémítási törvény ellen a megye négy nagyobb városában, mindenütt a helyi Fidesz-iroda elé szerveztek az aPontok tiltakozást. Minden helyszínen igen nagyszámú részvételt és határozottságot tapasztaltak, ami végül sikerre is vitte a tiltakozást.
Örömmel tapasztalom, ahogy az aPontok láthatósága növekszik, és egyre többen keresnek meg minket a saját ügyükkel. Ilyen módon kezdődött meg a mozgolódás Szeged mellett már Makón és Szentesen is. Szeretem megtapasztalni azt, hogy az egyes településeknek is van lelke, minden csoport másképpen működik, és nagyszerű, mikor az emberek azt érzik, hogy az őket érintő kérdésekben hatást tudnak gyakorolni.
Tóth Rebeka, az aHang Csongrád-Csanád megyei koordinátora
Budapest
A budapesti aPont 2024 decemberében alakult, azonban részben eltérő feladatai vannak, mint a többi aPontnak, mert a helyi ügyek mellett a központi csapat akcióit is támogatja. A budapesti aPontunk aktivistái jelen voltak például a Fővárosi Önkormányzat előtt, hogy a budapesti lomtalanítás megszüntetése ellen tiltakozzanak; a Fővárosi Törvényszék előtt a lúgos orvos feltételes szabadságra bocsátása elleni petíció átadásán; vagy épp az aHang által szervezett első oligarcha napon a Kossuth téren.
Ezek mellett természetesen a budapesti aPont csatlakozott az országosan szervezett aHangos akciókhoz is, virágot tett a Magyar Bírói Egyesület kiállásának támogatásaként a Fővárosi Törvényszék egyik bíróságához, és látványos, óriási jengát épített a Magyar Orvosi Kamara tüntetésén a Kossuth térre, hogy felhívja a figyelmet az egészségügy ingatag állapotára. Legnagyobb akciója azonban az elnémítási törvénytervezet elleni néma menet sorában volt. A Szabadság hídon a Fővám tértől a Gellért térig tartó vonuláson több ezer ember ment néma csöndben. Sőt ugyanezen ügyben a budapesti aPont is részt vett az aHang és más civil szervezetek együttes megmozdulásán – az aktivisták az Alagútnál feszítettek ki hatalmas molinókat civil feliratos szívekkel és a szlogennel: "Érted lettünk. Veled vagyunk. Miattad maradunk."
A budapesti aPont saját, helyi ügyeket is felkarolt, felszólalt a Halászbástya elkordonozása miatt, a közvécékért Józsefvárosban, a K+R parkolókért vagy a külső pesti iskolák átgondolatlan átszervezése ellen. A legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó kampánya a Szabadság-szoborra tervezett kereszt ügyében volt. Ennek keretében egy fáklyás sétát szerveztek a szabadságért a Gellérthegyen, majd elindították a szolidáris szobrok mozgalmát, ahol az aktivisták segítségével több mint 50 köztéri szobor vette fel a ideiglenesen a "szabadság keresztjét".
A fél év legfontosabb tanulsága, hogy több ember nagyobb terhet tud cipelni, sokkal több mindent el tudunk érni együtt. A budapesti aPont egy remek csapat tettrekész és kreatív emberekből. Jó látni, hogy lassan mindenki megtalálja a helyét a csapatban, és tud olyan dolgokat tenni, amiben komfortosan érzi magát. Büszke vagyok, hogy áprilisban – nem hivatalosan – megalakult a zPont, ahol a jellemzően huszonéves aktivisták több megyéből is most már hetente átbeszélik a történéseket, és saját készségeikkel – például designok vagy a social média terén – sokat segítenek az aPontoknak. Ők szorgalmazták, hogy eljussunk a Bánkitó Fesztiválra és a Pride-ra is.
Békefi Eszter, az aHang budapesti koordinátora
Jász-Nagykun-Szolnok megye
A 2025-ös év Jász-Nagykun-Szolnok megyében a mezőtúri szülészet visszaállításáért indított petícióval kezdődött. Az összefogás gyors sikert hozott: ideiglenesen kinyitotta kapuit a szülészet… majd újra bezárt, a kampány tehát folytatódik. Közben Szolnokon összeállt a leendő aPont helyi önkéntesekből álló csapata, és a bírák demonstrációjának napján virágokat helyeztek a Bíróság bejáratához, kiállva az igazságszolgáltatás függetlenségéért.
A Magyar Orvosi Kamara márciusi tüntetéséhez is csatlakoztak a szolnoki aPontos aktivisták: egy flashmob keretein belül jengával szimbolizálták a darabjaira hulló magyar egészségügyet a szolnoki Hetényi Géza Kórház előtt. Ezzel felhívták a figyelmet a mezőtúri szülészettel foglalkozó kampányra, a szakemberhiányra, az elavult eszközökre, az alulfinanszírozásra, amely sajnos a megyét is érinti.
Néhány nappal később berobbant a Szolnokra tervezett kínai akkumulátoripari gigaberuházás híre. Óriási falat egy maroknyi önkéntesnek, de szinte még aznap elkészült az elektrolitgyár beruházás megakadályozását követelő petíció. Rövid időn belül számtalan pultozást szerveztek (közgyűlés elé, lakossági fórumra, piacra, lengyelpiacra, utcára), és gyűjtötték az aláírásokat az akkumulátoripari beruházás ellen esőben, szélben, tűző napon.
Közben a beruházó cég irányába is elindítottak egy direkt levélküldő kampányt, június végén pedig demonstrációt szerveztek a petícióátadás köré, ahol felszólalt az Akárteis és a Greenpeace is.
Az aláírások száma közelít a 7000-hez, és nagy öröm, hogy ez a szám bizony átlépte a döntéshozók ingerküszöbét: komoly ígéreteket kapott a szolnoki aPont a polgármestertől az elektrolitgyár beruházás megakadályozására, a népszavazás kiírására.
Ebben a nagy volumenű küzdelemben is jutott idő és energia a menstruációs szegénység legyőzéséért, az áfacsökkentésért és a családi pótlék megduplázásáért kampányolni, és a szolnoki aktivisták jelen voltak az első nemzeti oligarcha napon is. Május végén a helyi csoport is részt vett az aHang országos demonstrációsorozatában: 16 másik várossal együtt a szolnoki aPont is szervezett megmozdulást az elnémítási törvény ellen. A javaslat végül lekerült a napirendről – ezt a sikert az összefogás erejével közösen értük el, egy egész ország állt ki a szabad sajtóért és a civil társadalomért.
Száz nap – körülbelül ennyi idő telt el a szolnoki aPont első csoporttalálkozója és az elektrolitgyár megakadályozása köré szervezett, petícióátadással egybekötött, felszólalókkal tarkított demonstráció megszervezése és lebonyolítása között. Az aktivisták a tűző napon, tetőtől talpig vegyvédelmi ruhába öltözve bonyolították le a petícióátadást, mert rendíthetetlenül hisznek a célban és a közösség erejében. Nagy büszkeség számomra egy ilyen motivált és összecsiszolódott társaság részese lenni!
Tollas Ágnes, az aHang Jász-Nagykun-Szolnok megyei koordinátora
Nógrád megye
A pásztói és salgótarjáni közösségek is aktív közéleti munkát végeztek. Pásztón havi rendszerességű programsorozatot indított az aPont, amely tudatosan váltogatta a politikai témájú és a kötetlenebb, közösségépítő alkalmakat. Ezek célja az volt, hogy minél több helyi lakos érezze magát megszólítva és bevonva. A pásztói aPont nagy sikerű tematikus sétát szervezett: a város problémás és jól működő területeit járták be az érdeklődőkkel, majd az ott tapasztaltakat szavazással értékelték. A fejlesztendőkről és a legfontosabb beavatkozási pontokról levelet írtak az önkormányzatnak: ennek nyomán több új gyalogos átkelő is létesült a városban, ami kézzelfogható eredménye a közösségi részvételnek.
Salgótarjánban egy nagyszabású kampány indult el: a helyi csoport a közvetlen Salgótarján–Budapest vasútjáratért gyűjt aláírásokat. A cél az, hogy rávilágítsanak: a közlekedési elszigeteltség súlyosan hátráltatja a térség fejlődését, munkaerő-megtartó erejét és gazdasági lehetőségeit. A kampány során mintegy 2000 aláírást gyűjtöttek össze az aktivisták a város főterein és a piacon, június végén pedig nyilvános fórumot szerveztek, ahol szakmai és helyi szempontok mentén vitatták meg a vasútvonal jelentőségét. Az eseményt online is közvetítették, hogy minél több emberhez eljusson az ügy, és új aktivisták is csatlakozhassanak.
Mindkét településen szervezett kiállást a helyi aPont az elnémítási törvény ellen. A törvény a civil kontroll és részvétel csorbítását is jelentette volna, így felemelő, hogy több tucat ember állt ki Nógrád megyében is a tervezet ellen. A munkát kihívások is kísérték – mint például az érdeklődés fenntartása vagy az erőforrások szűkössége –, de a közösségi összefogás ereje és a megvalósult eredmények azt mutatják, hogy igenis van értelme a helyi cselekvésnek.
Számomra a fél év legmeghatározóbb élménye a salgótarjáni vasúti fórum volt. Ahogy ott ültünk egy teremben – idősek, fiatalok, szakemberek, helyiek –, és közösen beszéltünk arról, hogyan lehetne újra bekapcsolni Salgótarjánt az ország vérkeringésébe. Átélhetővé és világossá vált, hogy nem vagyunk egyedül azzal az érzéssel, hogy változásra van szükség. Egy igazán őszinte és élő esemény volt, ami megerősített abban, hogy érdemes küzdeni – nemcsak a vasútért, hanem azért is, hogy ne szokjunk bele a tehetetlenségbe.
Köcse Tibor, az aHang Nógrád megyei koordinátora
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
2025 első fél éve tervezésekben, cselekvésekben tartalmas időszak volt a Nyíregyháza aPont és a formálódó Záhony aPont aktivistái számára is.
Januárban ugyan sikerült végre meghatározni azt a konkrét ügyet, amit nyíregyházi aktivistáink a legfontosabbnak tartottak, de nehezen találtuk meg a módot arra, hogyan találjunk ehhez támogatói kört. Arról nem is beszélve, hogy a helyi történések el is tereltek ebből az irányból. A megyei kórház gyermeksebészeti osztályának részleges megszüntetése sokkal inkább foglalkoztatta, foglalkoztatja Nyíregyháza és környéke lakóit, így ezzel az üggyel indítottuk idei petícióinkat. Ez az ügy viszont alkalmat teremtett arra, hogy a helyi akkumulátorgyártással kapcsolatos információhiányra is ráirányítsuk a figyelmet.
Március óta folyamatosan derítik fel aktivistáink a városlakók előtt agyonhallgatott akkumulátor üzemek körüli homályt.
Március óta rendszeresen pultoznak a gyermeksebészet szolgáltatásainak teljeskörű visszaállításáért; azért az online felületért, melyen elérhető lenne minden, az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemekről szóló információ; valamint az országos kampányokhoz kapcsolódva, például a menstruációs szegénység leküzdése érdekében vagy az "átláthatósági" törvény megszavazása ellen.
Februárban kapcsolódott be intenzíven Záhony, azaz a formálódó Záhony aPont aktivistacsapata. Így Szabolcs-Szatmár-Bereg megye már két aktív maggal is büszkélkedhet.
Mind a nyíregyházi, mind a záhonyi aktivisták rendszeresen vesznek rész Budapesten, Miskolcon, Debrecenben tüntetéseken.
Mind a két csoport szervezett önálló tüntetést, kiállást. Előbbit az "átláthatósági" törvény, utóbbit a bírák melletti kiállás okán.
Több petícióátadása is volt a két megyei csapatnak. A nyíregyházi gyermeksebészetet érintő petíciót a helyi csoport átadta a kórházigazgatónak és a polgármesternek. Záhonyi aktivistáink pedig két alkalommal is kézbesítették Lázár Jánosnak egy-egy utcafórumon azt a petíciót, amelynek a kérése, hogy legyenek alacsonypadlós szerelvények a Nyíregyháza-Záhony vasútvonalon.
Tragikus hirtelenséggel elveszítettük egyik aktivistatársunkat, ez mély nyomot hagyott bennem, személyesen is nagyon megérintett (magam sem gondoltam). Felemelő volt azt látni az aktivisták együttérzését, és hogy mindent megtettek azért, hogy méltó módon búcsúzzunk Józsitól.
Jakab Zsolt, az aHang Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei koordinátora
Veszprém megye
Veszprém megyében az építkezésünk csak márciusban indult el, ennek ellenére már több olyan akció és esemény is történt, ami elindította a közös gondolkodást és cselekvést.
A veszprémi önkéntesek több országos kampányban is részt vettek, ezeket a saját környezetükben is megjelenítették. A családi pótlék megduplázásáról szóló kampány kereteiben több helyen is pultoztak a városban, cseréltek gondolatot a járókelőkkel a témában. A kormány elnémítási törvénnyel kapcsolatos tüntetéshullámában is kivették a részüket: a Veszprémben szervezett tüntetésen közel 400 ember vett részt. Ez is azt mutatja, hogy van igény helyben az összefogásra. A helyi csoport tagjai ezen a tüntetésen osztották meg felhívásukat, melyben arra kérték a lakosokat, hogy emlékeztessék az országgyűlési képviselőjüket, mire esküdtek fel megválasztásuk után: a választók érdekeinek képviseletére kaptak meghatalmazást.
A Balatonfűzfőn történt szennyezéskor az egész megyéből érkeztek a támogatások a petícióra. Az aláírók azt követelték, hogy a felelősök vállaljanak felelősséget, tájékoztassák mellébeszélés nélkül a lakosokat, és biztosítsák, hogy nem történhet újra hasonló eset.
Legutóbb a Veszprém-Budapest vasútvonal helyzete került a fókuszba, ugyanis nem közlekedtek klímás kocsik ezen a szakaszon – ebben értünk el változást!
A veszprémi közösség tehát most kezd formát ölteni, de már látszik a lendület és az elköteleződés: a kezdeti lépések is mutatják, hogy van igény az aktív, helyi ügyekre reagáló szerveződésre. A következő fél év egyik célja, hogy ezekre az alapokra építkezve tovább erősödjön a veszprémi aPont, és ezzel párhuzamosan tovább mélyüljön a helyi társadalmi beágyazottság.
A legnagyobb élmény számomra ebben az időszakban az volt, hogy mennyire jól működik együtt ez az új csapat. Mindenki magától találja meg, miben jó, miben tud segíteni, és valahogy ösztönösen alakul ki, hogy ki mit csinál. Nem kellenek hosszú egyeztetések vagy kijelölt szerepek, és ettől lett igazán lendületes és hatékony a közös munka. Nagy erő van abban, hogy ilyen gyorsan kialakult ez az összhang.
Havay Fanni, az aHang Veszprém megyei koordinátora
Zárszó
Zárszó
Nincs két Magyarország. Hiába próbál a hatalom párhuzamos valóságokat kiépíteni, és sorozatosan támadni minden olyan kritikus hangot, akik nem értenek velük egyet, mi nem hátrálunk meg. Nekünk itt van dolgunk és feladatunk, sehová nem fogunk menni.
Nehéz hónapokra készülünk, jön a "forró" ősz, minden oldal rákapcsol a kampányra. Sokszor elhangzott már, hogy minden idők legmocskosabb kampányára számíthatunk, ez minden bizonnyal így lesz. Nemcsak azért lesz nehéz a következő fél év, mert a csapból is a propaganda fog folyni, hanem azért is, mert nem lesz könnyű megtartani a józan ítélőképességünket.
Mi az aHang feladata és felelőssége? Az, hogy rámutassunk a felelősökre. Azokra, akik az ország szétlopásáért felelnek, azokra, akik a szabadságunkat sárba tipró jogszabályokat megszavazták, azokra, akik a hatalommal visszaélve a legelesettebbektől veszik el az esélyt.
Magyarország egyik legnagyobb elérésű, közélettel és politikával foglalkozó civil szervezeteként kiemelt felelősségünk van abban, hogy nem csak Budapesten, hanem az ország minden pontján ott legyünk, és elmondjuk a hatalom bűneit az embereknek.
Az, aki fél, szörnyű dolgokra képes. A kormány most fél. Félnek, és megtesznek mindent, hogy a saját hatalmukat mentsék. Májusban úgy fogalmaztunk, hogy független, szabad civil társadalom nélkül a demokrácia utolsó bástyája is leomlik. Ez a tét ősszel még nagyobbra nő. Ezért minden segítségre, minden támogatásra és minden tenni akaró emberre szükség van.
Kemény napok várnak ránk jövő áprilisig. Mi készen állunk, hiszen olyan erő és közösség áll az aHang mögött, ami nagyon keveseknek adatik meg. Megígérhetjük, hogy ezt a támogatást felelősségteljesen, de látványosan fogjuk megmutatni – úgy, ahogy szoktuk.
Támogasd a munkánkat!
Csatlakozz!
Csatlakozz!
Egyre többen vagyunk, akik a változásért állunk ki aktívan. Az elmúlt fél évben 130-nál is több petíció indult az oldalunkon. Nézd meg az oldalunkon, a SzabadaHangon indított kampányokat, csatlakozz az aláírókhoz!
Még aktívabb lennél? Csatlakozz az aHang helyi aktivistacsoportjaihoz, az aPontokhoz. Hálózatunk az elmúlt években számos sikert ért el, de nem állunk meg, tovább növekedünk. Újabb megyékben kezdjük meg az építkezést.