Az alternatív oktatási népszavazás lezárásakor az Egységes Diákfronttal közösen bejelentettük, hogy 1.000.000 üres nemzeti konzultációs ívet fogunk összegyűjteni a következő hónapokban, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy propaganda helyett valódi kérdésekben – például az oktatásról helyzetéről – akarnak véleményt nyilvánítani az emberek. 2023. november 22-én hivatalosan is megkezdtük a kampányunkat, amit az alternatív népszavazás folytatásaként – mintegy második fordulóként – valósítunk meg.
Most a hatalom egyik legkedvesebb játékszerén, a nemzeti konzultáción keresztül mutatjuk meg, hogy propaganda és látszat kérdések helyett valódi problémákról akarunk véleményt mondani. Beszélgessünk, és ne konzultáljunk!
Egymillió üres konzultációs ívet fogunk összegyűjteni az oktatás mellett és a hazugságok ellen. Nem fogjuk hagyni, hogy újabb hazugság kampánnyal árasszák el az országot, ezúttal nem lesznek olyan hazug plakátok, hogy “a magyar emberek 97%-a döntött”.
A nemzeti konzultáció fontosságát a kormány számára mi sem bizonyítja jobban, mint hogy november 9-én propaganda össztűz zúdult ránk olyan főcímekkel, hogy “Meghekkelnék a nemzeti konzultációt a Soros-közeli adatbázis-építők”. Egy nap alatt közel 30 kormánypárti cikk született a nemzeti konzultáció összegyűjtését célzó akcióról, amelyeknek egyetlen célja volt: hitelteleníteni a kezdeményezést és elbizonytalanítani az embereket.
A hatalom minden olyan véleménynyilvánítási formát ellehetetlenített, amellyel az állampolgárok hangot adhatnának az akaratuknak. Megszüntették a népi kezdeményezést, több mint 10 éve nem lehet – a kormány politikájával ellentétes kérdésben – népszavazást tartani, a közmeghallgatásokat kiüresítették, és a petíciózás intézményét szisztematikusan lejáratták. Minderre példa az alternatív népszavazás 115.000 résztvevőjének hitelesített szavazata, amelyet a kormány nem méltatott reakcióra.
A kampány két szakaszban valósul meg. Az első szakasz az ívek összegyűjtéséről szól, ami november 22-én vette kezdetét. Jelentkezz a konzultációs ívek gyűjtőjének, és segíts a saját környezetedben minél több ívet összeszedni! FONTOS, hogy csak a konzultációs íveket várjuk, a borítékokat – és ezáltal a név- és lakcímadatokat – nem gyűjtjük.
A második szakasz december 4-én indul, amikor is országszerte megnyílnak azok a leadópontok, ahová személyesen lehet eljuttatni a saját és az összegyűjtött konzultációs íveket. Senki ne dobja ki addig az ívet, mindenkinek biztosítunk lehetőséget, hogy leadja azt a számára legegyszerűbb módon! Az íveket többféleképpen is lehetséges eljuttatni hozzánk:
Az elmúlt években minden érdekérvényesítési formát kihasználtunk, tüntettünk, petíciókat adtunk át, követeléseket fogalmaztunk meg, szakmai javaslatokat dolgoztunk ki szakértőkkel, és alternatív népszavazást tartottunk.
]]>Magyarországon a lakóingatlanok átlagosan kétszer, a rosszabbul szigetelt, korszerűtlen otthonok négyszer, ötször több energiát fogyasztanak, mint egy korszerű épület. Ez a probléma több százezer háztartást, több millió embert érint országszerte. A rosszul szigetelt, korszerűtlen épületekben élő emberek fűtési költségei magasak, és jelenleg nem kapnak megfelelő segítséget a magyar államtól.
Pedig lenne megoldás. Az elmúlt években sokan jutottak támogatáshoz például az otthonfelújítási program (3+3 millió) keretei között, de ezt a programot befagyasztotta a kormány, és sokan ebből is kimaradtak, mert nem feleltek meg a jogosultsági feltételeknek.
Ezért is kezdtünk el kiemelten foglalkozni a lakások korszerűsítésének ügyével és kampányolni ehhez kapcsolódó állami támogatásokért. Nemrégiben elindítottunk egy online felmérést is, hogy feltérképezhessük a magyarországi lakások helyzetét. Több ezren segítették a kitöltésükkel a felmérésünket.
Nemcsak online tevékenykedünk, hanem az utcára is kivittük az ügyünket! Míg önkénteseink februárban szórólapokkal igyekeztek eljuttatni a felmérésünket minél több emberhez, addig március első heteiben az ország több pontján kitelepültünk a pultjainkkal az utcákra, hogy megkérdezzük a helyiek véleményét az ügyben.
Jelen voltunk Pásztón, Salgótarjánon, Békéscsabán, Debrecenben, Miskolcon és Szegeden is. Önkénteseink beszámolóiból egyértelműen kiderült, hogy a magyar emberek számára kiemelten fontos az otthonfelújítás kérdése, és teljes egyetértés van abban, hogy átfogó állami támogatásra van szükség!
]]>A fonyódligeti Árpád partnak az a különlegessége, hogy ugyan kb. 1 kilométer hosszú, de kifejezetten keskeny, körülbelül 10 méteres. Ezután egy szintén keskeny bicikli- és autóút, majd előkertek és a nyaraló-, illetve lakóingatlanok következnek. A szabadstrand már számos funkcióval rendelkezik: futópálya, öltözők, padok, mosdók, játszóterek felelnek az ide látogatók kényelméért, de büfék és éttermek is vannak a part környékén.
Ezek mellé létesült volna négy, kb. 16-18 méter hosszú és 5 méter széles teraszos építmény: a polgármester (Fonyód önkormányzata nevében) adta bérbe vendéglátóegységek létrehozása céljából az Árpád partra vezető utcák partszakaszi részét. Tette mindezt annak ellenére, hogy alkotmánybírósági határozat tiltja, hogy a Balaton partjától 30 méteren belül új épület létesüljön.
A törvény ugyanakkor azt megengedi, hogy meglévő épületeket felújítsanak, így egy régi bódét át fognak építeni, de a helyi lakosok és nyaralótulajdonosok erőfeszítései sikerrel jártak, és új épületek már nem fognak létesülni.
]]>A vendégbabák a születés előtt, alatt vagy nem sokkal utána elvesztett babák. Vasali Katalin azért indított petíciót halottak napján 2022-ben, hogy a Farkasréti temetőben is létesüljön egy emlékmű, ahol ő és még sok ezer család gyertyát gyújthat elvesztett gyermekei emlékére.
A társadalmunkban a gyászfeldolgozásban nagy szerepe van a temetésnek, de vetélés esetén a szülőknek nincs módjuk a gyermeket hagyományos módon eltemetni, amely sok esetben nehezíti a gyászfeldolgozás folyamatát is. Márpedig ennek szempontjából a legtöbbünknek fontos, hogy legyen egy hely, ahol megemlékezhetünk, gyertyát gyújthatunk, elcsendesedhetünk.
Ezért vettük fel a kapcsolatot a Farkasréti temetővel, hogy befogadnák-e az emlékművet. A válasz megérkezett: a temető nyitott rá, és lehetőséget biztosítottak a helyszínbejárásra is.
A petíció fontos állomáshoz érkezett a személyes találkozóval, a temető munkatársai támogatóak, de hosszú út áll még előttünk. Ami viszont már biztos, hogy Farkas-Pap Éva szobrász fogja tervezni a művet. Ennek a terveivel fogjuk tudni újra felkeresni a temetőt.
Ha szeretnél értesülni a további fejleményekről, akkor írd alá a petíciót ide kattintva.
]]>Számukra az anyasághoz az is hozzátartozik, hogy civil ügyek mellé álljanak, élhetőbb társadalmat teremtsenek a gyerekeiknek. Szeretnék, ha más anyáknak is lenne erre lehetősége, ha a gyermekeik mindennapi szükségleteinek kielégítése nem ütközne nehézségekbe, ha kiterjeszthetnék a gondoskodásukat.
Eddig négyen mondták el véleményüket:
Era , aki egy női futóegyletet hozott létre, mert hisz a női közösségek erejében. Szerinte összefogással sokra mehetünk.
Viki, akinek négy gyereke van és szeretné számukra megőrizni a Római-partot. Úgy gondolja, hogy határozott kiállással sokat elérhetünk.
Gabi olyan gyerekeknek gyűjt adományokat, akiket a családjuk szegénysége miatt vettek el a szüleiktől.
Kinga sérült gyermeket nevelő anyákat támogat abban, hogy az őket érintő kérdésekben hallathassák a hangjukat. A családi pótlék megemelésével, és így az anyagi terhek csökkenésével szerinte több ilyen helyzetben lévő szülőnek lenne lehetősége a civil aktivitásra, saját ügyek képviseletére.
Egy édesanya arra kért minket, hogy ne fedjük fel a kilétét. A 9 gyermekes mozaikcsalád rendszeresen segít és fogad be menekülteket, az édesanya tart attól, hogy ha ez nyilvánosságra kerül, támadás érheti őket.
Akciónk elindulásával egy időben zajlott az „anyaforradalom Budapest XIII. kerületében. Anyák napja alkalmából az Üvegplafon, a kimeNŐ és a Másállapot a szülészetben csoport szervezett akciót ma délelőtt: bármely anya felírhatta a Szent István kispark betonjára leterített molinóra, hogy mit kér magának és sorstársainak ezen a jeles napon. A kérésekkel teli molinót az anyák a Margit híd Parlament felé eső részére akasztották. Az eseményen több ellenzéki politikus – Bősz Anett, Duró Dóra és Szabó Tímea – is részt vett, reméljük, tolmácsolják a kéréseket a döntéshozók felé, többek között azt, hogy emeljék duplájára a családi pótlékot – mi ezt írtuk fel a molinóra, Ez a Magyar Szegénységellenes Hálózat (MSZEH) Méltó Megélhetés Munkacsoportjának a kérése.
(Fotó: Antoni Rita)
Ha a petíció aláírásánál többet szeretnél tenni a családi pótlék megduplázásáért, készíts te is egy rövid videót, amelyben elmondod, hogy számodra milyen fontos ügyért dolgozol, miért tartod fontosnak a családi pótlék megemelésének az ügyét és arra kéred az anyákat, hogy írják alá a petíciót és készítsenek ők is videót.
Üzenetedet a [email protected]-ra küldheted el.
]]>Számonkérhető a magyar közmédia elégtelen múködése a jelenlegi jogszabályok alapján – derült ki a Nemzetközi sajtószabadság napján. A Mérték Médialemező Műhely, a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) és az aHang digitális mozgósító platform az MTVA Kunigunda utcai székháza előtt közösen hívták fel a figyelemet arra, hogy Magyarországon a közmédia nem látja el legfőbb feladatait és arra, hogy milyen pontokon lehet – a kétharmad mellett is – számon kérni rajta az átláthatatlan működést és az egyoldalú tájékoztatást
Szimbolikus jelenet zajlott le ma délben az MTVA Kunigunda utcai székháza előtt, amikor az aHang aktivistái műkődésképtelen tévéket és rádiókat helyeztek el az épület elé a sajtótájékoztató részeként. Nem ők zárták le a kaput és ezáltal a bejutás lehetőségét, hanem az intézmény biztonsági dolgozói, belülről. A készülékekre ragasztott betűk a Független közmédiát! feliratot adták ki, ezt azonban a sajtótájékoztatóra érkező ellenzéki médiumok képviselői és a szervezők láthatták csupán, az MTVA szó szerint lezárta a kormányéval nem egyező vélemény „bejutásának” lehetőségét.
[bjd-responsive-iframe src=”https://video.mno.hu/embed/206296″ id=”mnoVid” name=”mnoVid” width=”100%” height=”100%” frameborder=”0″ scrolling=”no” marginheight=”0″ marginwidth=”0″]A három szervezet – a két szakmai szervezet, a Mérték Médiaelemző Műhely, illetve a MÚOSZ, valamint az állampolgári véleményeket képviselő aHang – összefogása is azt mutatja: itt az idő a minél szélesebb körű fellépésre azért, hogy az ország lakói az adóforintjaikból fenntartott közmédiától hiteles tájékoztatást kapjanak.
Az esemény nyitányaként Papp Dóra, aHang kampányigazgatója elmondta, hogy a Mi vagyunk a többség, az elmúlt két, több tízeres tüntetést szervező csoport indította el az aHang felületén a Szabadítsuk fel a közmédiát, szüntessék meg az MTVA-t! petíciót, melyhez pár nap alatt 8000 aláíró csatlakozott. Ám ennél jóval többen értenek egyet azzal, hogy a közmédia felszabadítása alapvető lépés a változáshoz – szükséges, hogy hozzájuk is eljusson a petíció híre és az, hogy milyen konkrét változtatásokra van szükség a közmédiában az átlátható működés és a kiegyensúlyozott tájékoztatás szempontjából – amelyek alapvető „tartozékai” lennének a közszolgálati tevékenységnek.
Polyák Gábor médiaszakértő, a Mérték Médialemező Műhely vezetője, a petíció szakmai partnere az eseményen arról beszélt, hogy a magyar közmédia csak bitorolja ezt az elnevezést, sokkal inkább tekinthető állami vagy pártmédiának.
A szakember szerint a változó, bővülő médiapiacon is nagy szükség van a közmédiára, hiszen az európai megközelítés szerint ő lenne hivatott megjeleníteni az egymással szemben álló álláspontokat, és kiemelt feladata lenne a párbeszéd lehetőségének megteremtése. Másik jelentős feladata a jelen kulturális értékeinek megőrzése az unokáink számára. Az elemzések azonban azt mutatják, a közmédia nem törekszik párbeszédre és egy politikai érdek kiszolgálását látja el nagyon magas költségvetés mellett.
Az aHang felületén futó petíció „nem a jogalkotóknak szól elsősorban, hanem magának az intézménynek, amely sokat tehetne annak érdekében, hogy évek alatt visszaépítse azt, ami nagyon hiányzik a magyar nyilvánosságból: az értelmes párbeszéd fórumait, a kulturális értékteremtés lehetőségét.”
Az aHang felületén elérhetőek ennek részletei:
https://terjed.4h4n9.ahang.hu/campaigns/szabad-kozmedia-stop-mtva
A sajtótájékoztatóra Hargitai Miklós újságíró, a MÚOSZ elnöke konkrét javaslattal érkezett.
„Az állami média azon szeletének, ami a közélettel, politikával foglalkozik, nincs olyan részlete, ami törvényesen működne. De még ebből a törvénytelen működési gyakorlatból is kilógnak a miniszterelnök péntek reggeli rádiónyilatkozatai – mondta az újságíró. – A Fidesz 2010-ben saját médiaszabályozást állított össze magának a kétharmaddal élve, de ez az egypárti szabályozás sem tekinti semmilyen szempontból kiemelt szereplőnek a kormánypárt vezetőjét, a miniszterelnököt. Utánanéztünk, de sem a médiatörvény, sem a köszolgálati kódex nem tulajdonít kiemelt szerepet a kormánypárt vezetőjének vagy a miniszterelnöknek. Ezzel szemben sokszinű és pártatlan tájékoztatást írnak elő, a politikai alternatívák bemutatását és a vélemények ütköztetését. Tehát ezekből a törvényekből nem lehet levezetni a fix műsoridős gyakorlatot. Nyílt levélben szólítjuk fel az MTVA-t, hogy vagy szüntesse meg a miniszterelnök péntek reggeli Kossuth rádiós szereplését, vagy adja meg ezt a lehetőséget a többi párt vezetőjének is.” Ezt a levelet bárki maga is elküldheti az MTVA-nak, ha elégedetlen a közmédia azon gyakorlatával, hogy aránytalan szereplési lehetőséget biztosít a miniszterelnöknek a többi párt vezetőjével szemben.
Az esemény végén az aHang aktivistái teleragasztották az MTVA székházának bejáratát a petíció aláíróinak az üzeneteivel, mint például „Tisztességes tájékoztatást szeretnék kérni az M1-M2-M3-Duna-Duna World-M5 televiziók hírműsorába! Jelenleg hitelesebb a Comedy Central csatorna és a Cartoon Network csatorna is!” vagy „A tudás hatalom, és jelenleg a köztévé nem a tudás, hanem az ostobaság hatalmát erősíti!”
További információ: Papp Dóra +36702033476
2018. május 03.
]]>A bejelentésről készült videó:
Az MTVA megszüntetéséhez ugyan kétharmados törvénymódosításra van szükség, de a petícióban felsorolt követelések teljesítésével az MTVA maga is végrehajthatná a változásokat, ami az első lépés lenne a közmédia felszabadítása irányában.
Elég a félelemkeltésből, elég a megosztottságból: nem hagyjuk, hogy a közmédia a kormány eszköze legyen, és azt bárki ellen felhasználhassák! Ha egyetértesz, te is csatlakozz az aláírókhoz: https://terjed.4h4n9.ahang.hu/campaigns/szabad-kozmedia-stop-mtva
]]>„Van olyan, hogy az ember hajléktalanná válik” – ezt mondta pár héttel ezelőtt Kőbánya jegyzője a lakhatásukért küzdő Bihari utcai lakóknak. Ennek ellenére bíztunk abban, hogy a képviselőtestület véleménye megváltozik és ezért tegnap negyedik alkalommal látogattuk meg az ülést a lakókkal, a Város Mindenkié aktivistáival és a csoport szimpatizánsaival, akik mindannyian a Bihari utca 8/c szám alatti családok elhelyezés nélküli kilakoltatása ellen küzdenek.
Összesen négy előterjesztést nyújtottunk be a képviselő-testületnek, melyek közül végül csak egyet volt hajlandó tárgyalni az önkormányzat – azt, amelyik a Bihari utcai lakók hajléktalanná válásának megelőzéséről szólt. Bár az önkormányzat csak május végén fogja megkapni azt a szakértői véleményt, ami alapján megalapozottan dönthet az épület sorsáról – vagyis, hogy el kell-e bontani vagy sem –, az önkormányzat már meg is kezdte a kilakoltatásokat.
Április 30-a után három olyan családot fenyeget közvetlenül a hajléktalanság, akiknek egy forint tartozása sincs és mindenben együttműködtek eddig az önkormányzattal: Baranyi Nikolettát, aki négy gyermekét egyedül neveli, Dávid Károlynét és férjét, akik egy idős, dolgozó pár és Lázár Teréziát, aki egyedül neveli kislányát.
A Bihari utcára vonatkozó előterjesztés a 25. helyen szerepelt a napirendi pontok között és hiába kérte Tóth Balázs képviselő számos alkalommal a napirendi pont előbbre hozását, végül összesen 4 és fél óra várakozás után került sor ennek megtárgyalására. Noha reggel 9 órakor több mint húsz aktivista, szimpatizáns és lakó jelent meg az ülésen, kisgyerekekkel képtelenség volt megvárni a felszólalásokat és volt olyan lakó is, akinek a délutáni műszakra kellett elindulnia munkahelyére. Azoknak a lakóknak a levelét, akik a munkájuk vagy egészségi állapotuk miatt nem voltak jelen, aktivisták és szimpatizánsok olvasták fel.
Sajnos az önkormányzat 7 nem, 4 igen és 2 tartózkodás mellett nem fogadta el azt a javaslatot, hogy a kőbányai polgármester „a Bihari utca 8/C alatti önkormányzati ingatlan helyzetének rendezése során biztosítsa, hogy a lakóház egyetlen jelenlegi lakója se veszítse el a lakhatását.” Vagyis minden erőfeszítés, kérlelés és követelés ellenére, továbbra sem született megnyugtató válasz a családok kérdésére: hol fogunk lakni április 30 után és mi lesz a sorsa a Bihari utca 8/c alatti épületnek?
A Város Mindenkié folytatja a küzdelmet a kőbányai családokért. Ha szeretnél segíteni, csatlakozz kilakoltatás-ellenes kampányunkhoz, ahol közvetlenül is részt vehetsz a Bihari utcai családok küzdelmében.
A Bihari utcai családok történetét az AVM Facebook oldalán követheted, illetve a személyes történetek itt olvashatók:
Baranyi Nikolett: http://avarosmindenkie.blog.hu/2018/04/20/baranyi_nikolett_ha_velunk_problemajuk_van_akkor_azt_mondjak_meg
Dávid Károlyné: http://avarosmindenkie.blog.hu/2018/04/19/david_karolyne_szeretnek_63_ev_utan_is_kobanyan_lakni
Lázár Terézia: http://avarosmindenkie.blog.hu/2018/04/19/lazar_terezia_egy_egeszseges_cserelakast_szeretnek_nekem_es_asztmas_gyermekemnek
Ha önkéntesként vagy más támogatással segítenéd munkánkat, csatlakozz A Város Mindenkié Barátai csoporthoz!
Ha szeretnél segíteni, oszd meg kilakoltatás-ellenes kampányunkat, hogy ismerőseid is részt vehessenek a Bihari utcai családok küzdelmében, illetve írd alá petíciónkat az aHang-on!
A Város Mindenkié
]]>A Mérce erről szóló cikkét és élő adását az akcióról itt találjátok
Ha gondolod, te is elteheted magadnak a STOP Gyűlölet feliratot
https://terjed.4h4n9.ahang.hu/campaigns/stopgyulolet
]]>