aPontosítunk!
2023/1.
Bevezető
aPontosítunk!
Amikor félévente nekilátunk a nyilvános beszámolóinknak, és elkezdenek az első anyagok beérkezni, akkor általában kettős érzéssel állok neki a bevezető mondatoknak. Egyrészt a szövegek és képek láttán visszaköszön az a sziszifuszi küzdelem, amely egyes kampányok esetében akár évekig meghatározza a munkánkat és az érintettek közösségét, másrészt ámulatba ejt, hogy mennyi előrelépést, sikert és konkrét győzelmet értünk el ezekben a viszonylag rövid időszakokban.
Sokan érezhetik ma úgy az országban, hogy olyan szintre emelkedett a beletörődés és a kiábrándultság, illetve olyan mértékben romlanak az életkörülményeink, hogy már nem is történik semmi, ami bizakodásra adhat okot.
Ezt mi sem tudjuk ellensúlyozni, de azt meg tudjuk mutatni, hogy van élet, van akarat, van aktivitás, és ezekben a pillanatokban is elkötelezett emberek sokasága próbál tenni az ügyeinkért és a körülmények javításáért.
Sőt az aHang éppen ebben a nehéz időszakban kezdett bele egy olyan, nagyszabású építkezésbe, amely összekapcsolja, felkészíti és csoportokokba szervezi ezeket az elkötelezett embereket, hogy az egész országot érintő ügyekben is hatékonyabban tudjunk fellépni.
Az elmúlt fél évben megszületett az első négy aPont, azaz az első helyi csoportjaink, ami hatalmas mérföldkövet jelentett ebben az összetett munkában, reményt és motivációt adott nekünk a következő lépésekhez.
Róluk, kampányainkról, küzdelmeinkről és győzelmeinkről szól ez a beszámoló, amit szeretettel ajánlunk tagságunk, támogatóink és a bizakodni vágyók figyelmébe.
Varga Máté, ügyvezető igazgató, aHang
A kiszámítható, biztonságos működésünkhöz, a terveink kalibrálásához a legkisebb támogatás is létfontosságú. Ha teheted, és szereted a munkánkat - és bízol abban, hogy ez így is marad -, akkor támogasd közös céljaink elérését egy tetszőleges összegű rendszeres adománnyal.
Ez az aPont!
Egyre hangosabbak vagyunk!
2022-ben kezdtük az országos – a helyi csoportjaink, aPontjaink alkotta – hálózatunk létrehozását. Már hat koordinátorunk dolgozik ezen fáradhatatlanul: az ő munkájuknak, idejüknek, kitartásuknak, kreativitásuknak, valamint az ország jövőjére áldozó aktív helyieknek köszönhetően Debrecenben, Szegeden, Pásztón és Békéscsabán áprilisban már meg is alakultak az első aPontok!
Nézd meg az erről készült videónkat!
Havi szinten képzéseket szervezünk azért, hogy szoros kapcsolatokon alapuló, jól működő és eredményes csoportokat tudjunk létrehozni. Ezeknek a témája: az érdekérvényesítés, a csoport- és közösségszervezés, a digitális és személyes aktivizmus, valamint egyéb tudnivalók, mint például a gyülekezési jog, de szeptembertől az önkormányzatok működéséről is intenzíven tanulni fogunk.
A felkészítések és a találkozók után év elején elkezdtük személyesen is megmutatni magunkat a piacokon, főtereken az első országos, kiemelt otthonkorszerűsítési kampányunkkal, amelynek során már közösen léptek fel a helyi aPontok.
Ahhoz azonban, hogy minél több helyen folytassuk a munkát és növekedni tudjunk, a te segítségedre is szükségünk van. Ha megengedheted magadnak, szállj be az aPontok működtetésébe!
Ne az utcát fűtsük!
Állami támogatást otthonaink energetikai korszerűsítésére!
Magyarországon a lakóingatlanok átlagosan kétszer, a rosszabbul szigetelt, korszerűtlen otthonok négyszer, ötször több energiát fogyasztanak, mint egy korszerű épület. Ez a probléma több százezer háztartást, több millió embert érint országszerte. A rosszul szigetelt, korszerűtlen épületekben élő emberek fűtési költségei magasak, és jelenleg nem kapnak megfelelő segítséget a magyar államtól.
Pedig lenne megoldás. Az elmúlt években sokan jutottak támogatáshoz például az otthonfelújítási program (3+3 millió) keretei között, de ezt a programot befagyasztotta a kormány, és sokan ebből is kimaradtak, mert nem feleltek meg a jogosultsági feltételeknek.
Ezért is kezdtünk el kiemelten foglalkozni a lakások korszerűsítésének ügyével és kampányolni ehhez kapcsolódó állami támogatásokért.
Elindítottunk egy online felmérést is, hogy feltérképezhessük a magyarországi lakások helyzetét, ezt több ezren töltötték ki. Március első heteiben az ország több pontján kitelepültünk a pultjainkkal az utcákra, hogy megkérdezzük a helyiek véleményét az ügyben.
Jelen voltunk Pásztón, Salgótarjánban, Békéscsabán, Gyulán, Debrecenben, Mikepércsen, Miskolcon, Szalonnán, Edelényben és Szegeden is. Önkénteseink beszámolóiból egyértelműen kiderült, hogy a magyar emberek számára kiemelten fontos az otthonfelújítás kérdése, és teljes egyetértés van abban, hogy átfogó állami támogatásra van szükség!
A petíciónkban több mint 12 ezren kérjük Lantos Csaba energiaügyi minisztert, Varga Mihály pénzügyminisztert, Lázár János építési és közlekedési minisztert, illetve a teljes magyar kormányt, hogy tegyen érdemi, kézzelfogható lépéseket a magyar otthonok energetikai korszerűsítéséért, hosszú távú védelméért. Azt kérjük, hogy különítsenek el jelentős, legalább 1000 milliárd forintnyi forrást arra, hogy a lakosság lehető legnagyobb részének elérhetővé váljon állami segítség otthonaik fejlesztésére, valamint dolgozzon ki egy hosszú távú és kiszámítható támogatási keretrendszert a magyar lakossági ingatlanállomány fejlesztésére.
Szakértőkkel vitattuk meg az otthonkorszerűsítési kampányunkat
Rezsicsökkentésről, spórólásról és szigetelésekről beszélgettünk.
Az otthonkorszerűsítési kampányunk részeként kerekasztal-beszélgetést szerveztünk. A rezsicsökkentésről, a hazai, rossz állapotú ingatlanállományról és a spórolási lehetőségekről beszélgettünk május 13-án szombaton Salgótarjánban elismert hazai szakértőkkel.
Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelősének állítása szerint a rezsicsökkentést a mostani formájában meg kellene szüntetni, mert arra ösztönzi az átlagmennyiség alatt fogyasztókat, hogy több gázt, villanyt használjanak. Természetesen senkit ne hagyjunk megfagyni, de hosszabb távú gondolkodásra és energetikai felújításra van szükség.
A legfrissebb adatok szerint egy átlagos magyar lakóépület nagyjából 50%-kal fogyaszt több energiát, mint egy EU-s ingatlan – ezt már Koritár Zsuzsa, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai menedzsere mondta el. Ezzel utolsó előttiek vagyunk a sorban. A szakértő megjegyezte azt is, hogy egy uniós irányelv értelmében milliós nagyságrendben kellene házakat felújítanunk 2030-ig.
Szécsi Ilona, a Magyar Energiahatékonysági Intézet projektmenedzsere elmondta, hogy egy panelház akár két és félszer, egy Kádár-kocka gyakran négyszer-ötször fogyaszt többet, mint egy korszerű épület (és 140 ezer távhős lakásban még mindig nem szabályozható a fűtés).
A beszélgetésen elhangzottak további fontos tudnivalók, adatok és tippek – a teljes program visszanézhető ide kattintva.
"Nyitottan, ráérősen, érdeklődve fogadtak minket"
Kitelepült a szegedi aPont a városi majálisra.
Az első rendezvényre való kitelepülésről Tóth Rebeka, az aPont Csongrád megyei koordinátora így mesélt: "A majális némileg hasonlított az ezt megelőző, országos kampányhoz kapcsolódó pultozásokhoz, de több dologban el is tért tőle. A szegedi csapat 8 tagja vett részt a szervezésben, ötletelésben és a kitelepülés megvalósításában. Május 1-jén hat órán keresztül fogadtuk az érdeklődőket a sátrunknál.
A lakáskorszerűsítési kampányhoz kapcsolódóan aláíróívekkel, szórólapokkal és egyéb aHangos anyagokkal vártuk az arra járókat. A gyerekeknek építőjátékkal készültünk, szintén az országos kampányhoz kapcsolódóan, illetve foglalkoztató, játékos feladatokkal, így ők sem unatkoztak, amíg a szüleikkel beszélgettünk.
Többen voltak, akik az emailes meghívásunkra hivatkozva érkeztek, és örültek, hogy személyesen is találkozhatnak velünk. Olyan érdeklődő is akadt, aki másik megyéből érkezett, de nyitott volt az önkéntességre, és kifejezte, hogy szívesen csatlakozna a csapatunkhoz. A korábbi, belvárosi vagy piaci, forgalmas helyeken bonyolított pultozásainkhoz képest azt tapasztaltuk, hogy egész más hangulatban tudtunk ezen a kitelepülésen beszélgetni az emberekkel. Nyugodtan, nyitottan, ráérősen, érdeklődve fogadták, ha leszólítottuk őket."
Folytatódik a debreceniek küzdelme a városukért
Már nem is egy, hanem két akkumulátorgyárat terveznek Debrecenbe.
2023-ban is folytattuk a debreceni aPont-aktivistákkal és a helyi civilekkel közösen a küzdelmünket a településre tervezett akkumulátorgyárak ellen.
Február 9-én kézbesítettük azt a petíciót, amelyben már 12 ezernél is többen követeljük Papp Lászlótól, Debrecen polgármesterétől, hogy akadályozza meg az akkumulátorgyár épülését, és a külföldi multik helyett a helyiek érdekeit vegye figyelembe. Az átadásra rengetegen jöttek el, szinte teljesen megtöltöttük a régi városháza előtti teret.
A válaszra végül több mint 40 napot kellett várnunk: március utolsó napján érkezett a válaszlevél. A felvetésekre adott válaszokból azonban nem sok konkrétum derült ki, a polgármester helyette olyan mondatokkal próbálta kezelni a helyzetet, mint hogy “ebben az ügyben és minden más ügyben a debreceniek érdekeit képviseljük”, valamint, hogy “Minden információt, minden aggodalmat figyelembe veszünk, akkor amikor kialakítjuk a stratégiánkat a városi fejlesztésekkel kapcsolatban”.
Mi ezért egy válaszlevélben további tisztázandó kérdéseket küldtünk a polgármesternek, például, hogy mi biztosítja azt, hogy nem csak rövid, de hosszú távon sem lesz káros következménye a város polgáraira nézve az akkumulátorgyár építésének, vagy hogy előzetesen miért nem kérdezték meg a helyi lakosokat a gyár építéséről. Emellett megkértük Papp Lászlót, hogy biztosítson egy olyan alkalmat, ahol érdemben elmondhatjuk a véleményünket és az érveinket a témában és ahol ő is válaszolni tud a felvetéseinkre. Erre azonban azóta sem érkezett válasz.
A Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csapata és az aHang ezért tovább folytatta a tiltakozást. A helyi csoportunk tagjai találkoztak a CATL (az első akkumulátorgyárat építő cég) képviselőjével, Szilágyi Balázs külkapcsolatokért felelős vezetővel, aki elmondta, hogy a cég nem tartja a közmeghallgatást megfelelő alkalomnak arra, hogy a hatósági eljárásokat a legjobban megtárgyalják, és értetlenül áll azelőtt, hogy a második közmeghallgatáson nem kapott szót. A CATL munkatársát megkérdeztük arról is, hogy megfontolták-e barnamezős, azaz már eleve mezőgazdaságból kivett terület megvásárlását, de azt mondta, hogy ez a város döntésétől függött, és Debrecen önkormányzata csak mezőgazdasági területeket ajánlott fel.
Azóta az is kiderült, hogy nem csak egy, hanem kettő akkumulátorgyár építését tervezik Debrecenbe. A debreceni aPont tagjai ezért több héten át minden nap feladtak postai úton egy levelet, amelyben további kérdésekre vártak választ a polgármestertől, emellett pedig egy közösségi találkozót kezdtek el szervezni.
Miközben nap mint nap küzdenek a civilek a városvezetéssel és a külföldi multikkal, a CATL peres eljárás során próbálja elhallgattatni Horváth Nándort, a debreceni aPont egyik tagját, a Debreceniek az akkumulátorgyár aktív tagját, aki korábban megtámadta a gyár környezetvédelmi engedélyeztetését. Nándor folytatja a küzdelmet, és nem adja fel – egy portrévideót is készítettünk vele:
Közösségi találkozó Debrecenben
Közösen gondolkodtunk a város jövőjéről.
Június 25-én rendeztük meg a debreceni közösségi találkozót, amelyen helyi lakosokkal közösen terveztük meg, hogy hogyan folytassuk a tiltakozást helyben és hogyan kapcsolódhatnánk össze több más településsel.
Völgyesi Márton, az aHang Hajdú-Bihar megyei koordinátorának beszámolója a debreceni közösségi találkozóról:
“Nagy lépés a debreceni közösség összekovácsolódásában, hogy sikerrel rendeztük meg első közösségi találkozónkat a Malter közösségi házban.
Ennek szükségessége azért merült fel bennünk, mert az elmúlt hónapokban egyre többen kezdték el követni a helyi eseményeket, és bennünket is egyre többen kerestek meg azzal a szándékkal, hogy szeretnének tevékeny részesei lenni a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyárakkal szembeni kiállásnak. Öten szerveztük az eseményt, a helyi aPont tagjai.
Bár nem volt nagy tömeg – 14 résztvevő –, a csoportmunkához ideális számban és összetételben voltunk jelen. Jó hangulatú és produktív közös alkalmat tudhatunk magunk mögött. Egy plenáris részen bemutattuk az aHangot és az eddigi tevékenységünket, és két meghívott vendégelőadó beszéde után három asztalnál folyt az akciótervezés, minden résztvevő aktív bevonásával. A téma olyan figyelemfelkeltő akciók kitalálása volt, amelyek segíthetnek a helyi lakosok tájékoztatásában a beruházás veszélyeiről, következményeiről.
Időközben az itt összegyűjtött remek ötletek alapján tervezett akcióink megvalósításához is hozzáláttunk. Sok új, és értékes embert ismertünk meg az eseményen, akik közül többeket már bevontunk az akció megvalósításába."
Milyen akcióról van szó? A kampány következő állomásaként júliusban és augusztusban a helyiek megbízóleveleket kézbesítenek a helyi önkormányzati képviselőiknek – meglátogatva őket a fogadóórájukon –, hogy álljanak ki az akkumulátorgyár építésével szemben.
Oktatás
Státusztörvény, ami valójában bosszútörvény
A kormány nem segíteni, hanem büntetni akarja a pedagógusokat.
Több mint egy évvel ezelőtt kezdődött az elmúlt évek legnagyobb tiltakozáshulláma az oktatásban. Pedagógusok, diákok, szülők és civilek tízezrei vonultak utcára, sztrájkoltak, demonstráltak, és mondták ki milliószor, hogy azonnali változásra van szükség a közoktatásban. 2023 első felében is folytatódott a küzdelmünk vállvetve a szakmai szervezetekkel és az érintettekkel az oktatás megreformálásáért. Már január első napjaiban ott voltunk a 180 km-es oktatási menet budapesti szakaszán, hogy megmutassuk, nem állunk meg.
A kormány azonban semmilyen érdemi reakciót nem adott az érintettek követeléseire. Sőt tavaly egy tucat pedagógust kirúgtak, akik ki mertek állni az igazukért. Minderre válaszként Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a kormány képviselőjeként a január 26-i sztrájbizottsági tárgyaláson ismertette a pedagógusok jövőbeli béremelésével és a munkaviszonyuk megváltoztatásával kapcsolatos terveit, amely lényegileg egy új státusz, munkaviszony bevezetését jelentette.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete már az első percben kijelentette, hogy a státusztörvény tervezete teljes mértékben elfogadhatatlan. Közösen indítottak petíciót a SzabadaHangon, ahol kifejtették, hogy a tervezettel nemcsak a pályakezdők számára nem válik vonzóvá a pedagóguspálya, hanem a már évtizedek óta pályán lévő pedagógusok további, tömeges elvándorlása is várható. Számos ponton a retorzió jegyeit lehetett felfedezni a tervezetben, többek között olyan paragrafusokat tartalmazott először, mint hogy a napi maximum munkaidő 8 óráról 12-re, heti 32-ről 48-ra emelkedik; röghöz kötötték volna a pedagógusokat: a lemondási idő kettőről hat hónapra nőtt volna; a szabadnapjaiknak a száma pedig 46-ról 35-re csökkent volna; vagy hogy pályázás nélkül is ki lehetett volna nevezni az iskola igazgatóját.
A két szakszervezet és a Pedagógus Egység, a Tanítanék Mozgalom, valamint a Civil Közoktatási Platform március 7-én egy levélküldő kampányt is indítottak, amelyben arra szólították fel a Belügyminisztériumot, hogy ne vezessék be a státusztörvényt és ne módosítsák a köznevelési törvényt. Több mint 30 ezren küldtek levelet Pintér Sándor tárcájának, hogy világossá tegyék: a bevezetni tervezett státusztörvény a pedagógusok, a tanulók, a szülők, a nevelőtestületek és más intézményi közösségek eddigi jogait csorbítja, összességében a helyzetük romlásával fog járni mind szakmai, mind a dolgozókat érintő szabályok tekintetében.
Több ezer pedagógus hagyja el a pályáját
A kormány pedig úgy tesz, mintha nem is érintené őket.
Március 29-én a PDSZ-szel közösen elindítottunk egy oldalt, ahol arról tudnak nyilatkozni a pedagógusok, hogy ha elfogadják a státusztörvényt, akkor elhagyják a pályájukat. Július elejéig több mint 5 ezer pedagógus nyilatkozott erről. Ez a szám ismételten rávilágított arra, hogy a státusztörvény nem megoldás az oktatás egyre súlyosbodó válságára.
Ugyanis tavaly szeptemberben, a tanév kezdetekor 16 ezer pedagógus hiányzott a rendszerből, ami azt jelenti, hogy akár csak egyetlen pedagógus felmondása is további óriási hiányt okozna.
Június végén, a parlamenti vitát követő kormányinfón egy újságíró megkérdezte Gulyás Gergely minisztert, hogy a kormánypárti képviselők figyelembe veszik-e majd a szavazáskor, hogy az aHang oldalán már közel ötezer pedagógus jelezte felmondását arra az esetre, ha az új jogállási törvényt elfogadják. A miniszter erre annyit válaszolt, hogy „annyira vesszük komolyan, mint az aHangot”. Azonban érdemes világossá tenni, hogy amikor a kancelláriaminiszter ilyen választ ad, akkor nem rólunk mond ítéletet, hanem a tanárokról, legalábbis azokról mindenképp, akik saját és intézményük nevével együtt vállalták, hogy kiállnak a rendszer ezen döntése ellen.
Békére könnygáz a válasz
A hatalom erőszakkal próbálta megállítani a tiltakozó diákokat.
Április végén újabb tüntetési hullám indult, amely már konkrétan a státusztörvény bevezetése ellen irányult. Április 24-én több ezer ember vonult a Kálvin térről a Belügyminisztérium elé. Ez a nap azonban fordulópontot hozott az oktatási tiltakozások során. A demonstráció hivatalos végét követően a tömeg elindult a várba, a karmelita kolostorhoz, hogy megüzenjék a miniszterelnöknek is, hogy nem kérnek a státusztörvényből. A demonstráló diákokat azonban a kordon mellett rengeteg rendőr is fogadta, akik egy ponton könnygázzal arcon fújták a tüntető diákokat. Hosszú évek óta ez volt az első eset, hogy a hatalom ilyen eszközhöz nyúlt a tiltakozókkal szemben.
A hatalom erőszakos cselekedete tovább növelte az ellenállást és a tiltakozásokat. Május másodikán az Egységes Diákfront hét népszavazási kérdést adott be, amelyek az oktatás megreformálását tűzte ki célul. A 7IGEN-es oktatási népszavazási kampányukat a május 3-i demonstráción jelentettük be. Ezzel egyidejűleg elindult az ahang.hu/7igen oldal, ahol bárki jelentkezni tud aktivistának és segítőnek az oktatási kampány megvalósításához.
A május 3-i demonstráció ismételten a karmelita kolostornál ért véget, ahol a demonstráló diákokkal szemben nem csak könnygázt, de gumibotot is bevetettek.
Ezt követően országszerte tartottak fórumokat, megmozdulásokat, nemcsak Budapesten, hanem számos vidéki városban és kistelepülésen is szerveződni kezdtek. A következő demonstrációra május 19-én került sor Budapesten. A „Gyerekeket bántasz” elnevezésű tüntetésen ismét több ezer ember gyűlt össze, akik a Kossuth térről az Oktogonig vonultak. A demonstráció végén pedig ezúttal nem a karmelita kolostor, hanem a Fidesz székháza felé vettük az irányt, ahol az eddigiekhez képest jóval több rendőr fogadott minket. Aznap este egy egész házat bevetítettünk azzal a feliratunkkal, hogy „Mi vagyunk a jövő”.
Június elsejére pedig országos mozgósításba kezdtünk. A nyár első napján ugyanis országos oktatási akciónapot szervezett a noÁr és a Tanítanék Mozgalom. Budapesten és 15 vidéki helyszínen – köztük például Veszprémben, Szegeden, Miskolcon, Dunaújvárosban és Nagykanizsán is – egy napon és egy időben tartottak oktatási megmozdulásokat, ahol nem csak a mozgósításban, de több városban a szervezésben is részt vettünk.
Kérdésekkel provokáltuk a kormányt
Több ezer kérdést küldtünk a gyermeknapi kormányinfóra.
A kormány idén is meghirdette a gyermeknapi kormányinfót, ahová várták a kérdéseket. Az alkalmat kihasználva egy újabb akciót szerveztünk, amelynek keretein belül több százan küldtük el az oktatást érintő kérdéseinket, amelyekre valódi válaszokat követeltünk.
Olyan kérdéseket jutattunk el a kormánynak, mint hogy „Ki fogja a gyerekeket tanítani, ha felmondanak a tanárok?”; „Mit csináljanak a gyerekek, ha őket is arcon fújják könnygázzal, amiért kiállnak egy jobb oktatásért?”; vagy hogy „Mikor fogják megemelni a tanáraink fizetését?”
Megbízóleveleket vittünk az országgyűlési képviselőknek
Arra szólítottuk fel őket, hogy ne szavazzák meg a státusztörvényt.
Június végén Veszprémben helyi civilek egy csoportja egy akció keretében személyesen vitt megbízóleveleket Ovádi Péter, a térség országgyűlési képviselőjének irodájába, hogy felszólítsák, ne szavazza meg a státusztörvényt, ha arra kerül a sor.
Emellett pedig egy levélküldő petíciót is indítottak, hogy minél többen a képviselő tudtára adják, jelen helyzetben ez az egyetlen elvárható cselekedet a képviselőtől, amely a közoktatás további romlását megakadályozhatja, a pedagógusok, a diákok és végső soron a nemzet jövőjét szolgálja. Az aHang oldalán több mint 400 levelet küldtek a képviselőnek.
A veszprémi példából kiindulva a helyi csoportjaink, az aPontok is akcióba lendültek és szintén indítottak ők is helyi kampányt Szegeden, Békéscsabán, Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben és Nógrád megyében is, ahol arra kérték az országgyűlési képviselőiket, hogy szavazzanak nemmel a státusztörvényre.
A benyújtástól a megszavazásig
A státusztörvény elleni tüntetésen is felszólaltunk.
A hónapok óta tartó tiltakozások, megmozdulások és szakmai ellenérvek felsorakoztatása ellenére a Belügyminisztérium 2023. június 6-án benyújtotta a státusztörvény tervezetét. Még aznap este Pintér Sándor egy emailt is küldött minden pedagógusnak, amelyben a tervezetet méltatta, és amelyben azzal kívánta legitimálni a benyújtását, hogy hány és hány szakmai egyeztetés előzte ezt meg. A valóság ezzel szemben az, hogy volt olyan szervezet, akire bár hivatkozott a miniszter, nem vett részt soha, semmilyen egyeztetésen, akikkel pedig részt vettek, mind azt mondták, hogy csak látszat tárgyalások voltak, valódi, érdemi párbeszéd nem történt.
Június 16-án tartotta a parlament a státusztörvénnyel kapcsolatos általános vitát (bár az utolsó pillanatig titokban próbálták tartani, hogy melyik nap tartják). Erre a napra több oktatási szereplővel együtt demonstrációt szerveztünk a Kossuth térre, ahová több száz követőnkkel és támogatónkkal együtt vonultunk a Szabadság térről. Az aHang zászlói mellett magasba emeltük transzparenseinken azoknak a pedagógusoknak az üzenetét és történetét is, akik a státusztörvény bevezetése miatt otthagyják a pályájukat. Míg bent a parlamentben az ellenzéki képviselők obstrukcióval próbálták megakadályozni, hogy lezárják a vitát, kint a téren munkatársunk, Szalóki Viktor mondott beszédet a színpadon, aki kiemelte: „Innentől egy feladatunk van, megszervezni magunkat és az ellenállásunkat, mert arra, amit most az oktatással művelnek, nincs bocsánat!”
Miközben mindenki azt találgatta, hogy a parlament mikorra tűzi ki a bosszútörvény zárószavazását, június 29-én a Nemzeti Választási Bizottság elutasította az Egységes Diákfront mind a hét népszavazási kérdését. A Bizottság úgy határozott, hogy a magyar állampolgároknak nincs joguk véleményt nyilvánítani a szegregált oktatás helyzetéről, egy független oktatási minisztérium létrehozásáról vagy a pedagógusok sztrájkjogának visszaállításáról. De nem tétlenkedtünk, közös stratégia kidolgozásába kezdtünk a diákokkal. Az EDF a TASZ-szal közösen négy kérdés elutasítását megtámadta, eközben pedig elkezdtük megtervezni azt is, hogy milyen úton tudjuk akkor mi megszervezni a népszavazást, hogy mindenki elmondhassa a véleményét az oktatás helyzetéről.
A státusztörvénnyel kapcsolatos végső döntést július 4-én hozták meg. Aznap már kora reggeltől kint volt az aHang és az EDF, valamint több szakmai szervezet is a Kossuth téren, hogy felszólítsuk a képviselőket a tervezet elutasítására. Beszélgettünk a sztrájktörvény korlátozásáról, amely elindította a pedagógusok tiltakozásait, valamint a kormánynak a tiltakozásokra adott reakciójáról, a bosszútörvényről. Emellett pedig folytattuk az aktivistatoborzást a 7IGEN-es oktatási népszavazásra. Nem ért minket meglepetésként, mégis elkeserítő volt, hogy ezen a napon 136 képviselő igent mondott arra a törvényre, amely hosszú távon romba dönti az oktatás és ezáltal az ország jövőjét.
Nem adjuk fel! Folytatjuk!
Készülünk a népszavazásra.
Novák Katalin köztársasági elnök, amilyen gyorsan csak lehet, alá is írta az elfogadott bosszútörvényt. Innentől pedig még inkább világossá vált, hogy az oktatást csak együtt, szervezetten és közösen tudjuk megreformálni. Elfogadhatnak akármennyi törvényt, elutasíthatnak akárhány népszavazási kérdést, nem hallgattathatnak el minket. Folytatni fogjuk a küzdelmet egy jobb és igazságosabb oktatásért, így továbbra is várjuk az aktivistákat az oktatási kampányunkhoz az ahang.hu/7igen oldalon!
Ha szerinted is azonnali változásokra és hosszú távú, széles körű egyetértésen alapuló tervekre van szükség a közoktatásban, akkor segíts bennünket! Csak így tudunk továbbra is benne lenni minden oktatási akcióban - akár szervezőként, akár a háttérből segítve az érintetteket.
Szolidaritás
Emeljék minimálbérre az ápolási díjat!
Több mint 18 ezren követeljük.
Akár a nap 24 órájában gondoskodnak az otthon ápolók egy olyan hozzátartozójukról, aki tartós gondozásra szorul, súlyos betegségben szenved vagy fogyatékkal él. 2019. január 1-től a gyermeküket ápolók számára bevezették a gyodot (gyermekek otthongondozási díja), ennek összege 2022 óta a minimálbér. Ez egy széles körű civil összefogás hatalmas eredménye. Ugyanakkor azok, akik nem a gyermeküket ápolják otthon – vagy épp kiestek a gyodból –, méltatlanul alacsony, 40 és 80 ezer forint közötti összeget kapnak. Ez az ápolási díj, amelynek a legalább minimálbérre való emeléséért küzdünk.
Tavasszal több ezer matricát készíttettünk – több mint 200 önkéntes ragasztotta ki őket jól látható helyekre szerte az országban.
A Népszava kérdésére válaszolva a Belügyminisztérium azzal indokolta a gyermekek otthongondozási díja (gyod) és az ápolási díj összege közti sokszoros különbséget, hogy a gyodosok évtizedekre kiszorulnak a munkaerőpiacról.
Ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be: arra voltunk kíváncsiak, hogy az ápolási díjat kapók mennyi ideig kapják a díjat – azaz jogos-e a minisztérium feltételezése, hogy sokkal-sokkal kevesebb ideig nem tudnak munkát vállalni. (Ezzel párhuzamosan a petíciót is elküldtük a minisztériumnak.)
Júniusban két otthon ápolóval forgattunk riportvideót, hogy hitelesen, első kézből mutathassuk be, hogy milyen otthon ápolónak lenni, milyen az állandó készenlét, mennyit számít akár 70 forint. Nézd meg a Kingával és az Attilával készült videóinkat:
Megmarad a zuglói minimumjövedelem
Pár nap alatt több száz helyi lakost mozgósítottunk.
Február 21-én robbant a hír, hogy a zuglói képviselőtestület mindössze két napon belül arról készül dönteni, hogy megszüntetik a 2015-ben bevezetett minimumjövedelem-juttatást, amely a leginkább rászoruló zuglóiak szegénységét enyhíti.
Ez egy olyan ellátás, amelynek egy sokkal-sokkal bőkezűbb formája szerepelt az ellenzéki pártok tavalyi közös választási programjában, és korábban a Demokratikus Koalíció, az LMP, az MSZP és a Momentum választási programjában is szerepelt.
Azért indult petíció a SzabadaHangon, hogy a zuglóiak tiltakozhassanak a tervek ellen, és kifejezhessék, hogy az önkormányzat nem leépítenie, hanem fejlesztenie kell a minimumjövedelem-rendszert.
A cél érdekében gyorsan kellett cselekednünk. Pár nap alatt 600-nál is többen írták alá a petíciót. Február 22-én, az ülés előtt egy nappal kézbesítettük is a petíciót a zuglói polgármesternek és az összes önkormányzati képviselőnek, hogy a csütörtöki ülésen már tisztában legyenek azzal, hogy a minimumjövedelem eltörlésével a szavazóik támogatását kockáztatják. Közösségimédia-bejegyzésben is megjelöltük őket, hogy biztosan célba érjen a zuglóiak üzenete.
A szavunk végül jobb belátásra bírta a képviselő-testület tagjait: alig 24 óra leforgása alatt 500 zuglói lakos írta alá a petíciót, és ez elhozta a sikert is: a minimumjövedelem megszüntetését is magában foglaló előterjesztést levették a napirendről, ezzel elhalasztották a rendelet módosítását. A továbbiakban is résen leszünk, hogy a minimumjövedelmet ne tudják fű alatt eltörölni.
Emlékmű létesülhet a vendégbabáknak
A Farkasréti temető ad majd otthont az emlékműnek.
A vendégbabák a születés előtt, alatt vagy nem sokkal utána elvesztett babák. Vasali Katalin azért indított petíciót halottak napján 2022-ben, hogy a Farkasréti temetőben is létesüljön egy emlékmű, ahol ő és még sok ezer család gyertyát gyújthat elvesztett gyermekei emlékére.
A társadalmunkban a gyászfeldolgozásban nagy szerepe van a temetésnek, de vetélés esetén a szülőknek nincs módjuk a gyermeket hagyományos módon eltemetni, amely sok esetben nehezíti a gyászfeldolgozás folyamatát is. Márpedig ennek szempontjából a legtöbbünknek fontos, hogy legyen egy hely, ahol megemlékezhetünk, gyertyát gyújthatunk, elcsendesedhetünk.
Ezért vettük fel a kapcsolatot a Farkasréti temetővel, hogy befogadnák-e az emlékművet. A válasz megérkezett: a temető nyitott rá, és lehetőséget biztosítottak a helyszínbejárásra is.
A petíció fontos állomáshoz érkezett a személyes találkozóval, a temető munkatársai támogatóak, de hosszú út áll még előttünk. Ami viszont már biztos, hogy Farkas-Pap Éva szobrász fogja tervezni a művet. Ennek a terveivel fogjuk tudni újra felkeresni a temetőt.
Több ezer levelet kapott a nyírmártonfalvai polgármester
Egy polgármester sem fenyegetheti meg a dolgozóját a véleménye miatt.
2023 első felében kiemelt figyelem irányult Nyírmártonfalvára, arra a Hajdú-Bihar megyei falura, ahol sikerült úgy megépíteni egy lombkoronasétányt, hogy közben a lombok eltűntek.
Már önmagában is rengeteg kérdést vet fel a nettó 60 millió forint uniós forrásból megvalósuló építkezés, amelyre Filemon Mihály, a település polgármestere mint magánszemély nyerte el a forrást, és amellyel kapcsolatban azt mondta, hogy senkinek semmi köze hozzá, hogy mire költi az uniós támogatásokat.
Az azonban még ennél is felháborítóbb, hogy napvilágot látott egy hangfelvétel, amelyből kiderült, hogy a polgármester az irodájába hívatott egy közmunkást, miután a nő egy nevetős szmájlit rakott a Facebookon egy ismerősének a lombkoronasétányról készített képe alá. Filemon polgármester az ezt követő első munkanapon szóban arra utalt az irodájába rendelt közmunkásnak, hogy felmond neki. Sőt, a polgármester a szmájlis incidens után úgy módosította a nő munkarendjét, hogy az addigi reggel 8 helyett 7-kor kelljen kezdenie, így nem tudja iskolába vinni a beszédfogyatékkal élő gyermekét.
A SzabadaHangon egy levélküldő petíció indult, amelyben már közel 3000 ember szólította fel Filemon Mihályt, hogy azonnali hatállyal kérjen bocsánatot nyilvánosan attól a gyermekét egyedül nevelő közmunkás anyukától, akit kirúgással fenyegetett meg pusztán azért, mert kinyilvánította a véleményét.
Egy politikus sem élhet vissza a hatalmával. Mindenkinek joga van kifejtenie a véleményét, akár egy nevetős szmájlival is. A polgármesternek nincs joga megfenyegetni valakit azért, mert nem ért vele egyet. Egy működő demokráciában ilyen nem fordulhatna elő, egy ehhez hasonló ügy kapcsán a döntéshozó lemondana a pozíciójáról. Mielőtt ezt megtenné a polgármester, követeljük, hogy kérjen nyilvánosan bocsánatot a megfenyegetett közmunkástól.
A petíció indítója hangsúlyozza azt is, hogy egy polgármester sem fenyegetheti meg a dolgozóját a véleménye (vagy bármi más) miatt.
Csökkentsék 5%-ra az alapélelmiszerek áfáját!
Ez valódi segítséget nyújtana a magyar embereknek.
Az emberek jelentős része már az alapvető élelmiszerekről is kénytelen lemondani, vagy legalább is spórol rajtuk. Holott az általános forgalmi adó (áfa) csökkentésével kézzelfogható segítséget kaphatnának. Hazánkban 2012. január 1-től a 25%-os áfakulcs 27%-ra emelkedett, ezzel az Európai Unióban Magyarországon lett a legmagasabb, a világban pedig a negyedik legmagasabb az áfakulcs. Az Európai Unió szabályozási rendszere lehetővé teszi, hogy ha nem is 0%-ra, de legalább 5%-ra csökkentse a magyar kormány az alapvető élelmiszerek áfáját.
Petíciónk is ezt a célt tűzte ki, amit eddig hétezren írtak alá.
Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséhez semmilyen különleges eljárásra nincs szükség, viszont nagyon sokaknak az ezzel járó árcsökkenés hatalmas segítség lenne.
Számos európai országban drasztikusan csökkentették az áfát, amely valós hatással bírt az emberekre, és pozitív gazdasági hatással is járt. Ezzel szemben Magyarországon azt látjuk, hogy a társadalom nagy része az ársapkával befagyasztott termékeket vásárolja meg elsősorban, a kormány pedig 2023 őszén kivezetné az ársapkát.
Az elmúlt években számtalan alkalommal felmerült az áfacsökkentés kérdése, amelyet a jelenlegi kormány folyamatosan pártpolitikai okokra hivatkozva lesöpört az asztalról. Most azonban – a miniszterelnök szavaival élve – a legveszélyesebb évben járunk, ami még inkább drasztikus helyzetet fog eredményezni, ha a kormány nem lép időben.
Megakadályoztuk a kilakoltatást!
Az AVM-mel közösen küzdöttünk a sikerért.
2023. július 4-én késő este keresték meg az aHangot A Város Mindenkié (AVM) aktivistái, a segítségünket kérték egy rendkívül sürgős ügyben: mindössze másfél nappal később a Szabados Ákos vezette pesterzsébeti önkormányzat ki akar lakoltatni egy gyermekes családot.
Az önkormányzati bérlakásban két szülő neveli 14 éves lányukat. Mindkét szülő dolgozik, de keveset keresnek. Az önkormányzat a “közösségi együttélés szabályainak a megsértésével”, vagyis a családra egyes szomszédoktól érkezett panaszokkal indokolta a kilakoltatást. A szomszédok többsége ezzel szemben aláírt nyilatkozatban cáfolta a kilakoltatással fenyegetett család ellen felhozott vádakat, kiállt a család mellett, és a kilakoltatás leállítását kérte az önkormányzattól.
Gyorsan kellett cselekednünk: levélküldő petíció indult a polgármesternek, levelet küldtünk a feliratkozóinknak, hogy álljanak ki a család mellett azzal, hogy írnak a polgármesternek.
A felhívásunkra több mint 300 pesterzsébeti cselekedett, amely meghozta a gyümölcsét!
A polgármester saját hatáskörben elhalasztotta a lakáskiürítést a július 6-i kilakoltatással fenyegetett rászoruló gyermekes család ügyében. A Város Mindenkié egyeztetett az Önkormányzattal, ahol a munkatársak megerősítették, hogy a kilakoltatás elmarad, és hangsúlyozták, hogy a hosszabb távú megoldás lehetősége a képviselő-testület döntésén múlik.
Ez hatalmas eredmény, ahogy az is, hogy a korábban kilakoltatással fenyegetett család továbbra is számukra megfizethető, biztonságos önkormányzati bérlakásban lakhat, a lakóközösségi konfliktusok miatt azonban egy másik társasházban lévő, hasonló adottságokkal rendelkező lakásban.
Földünk
Sikerrel járt a balatoni petíció, amely csak a törvény betartását kérte
Győztek a helyi lakosok.
Királymezei Ágnes még 2022 augusztusában indított petíciót a SzabadaHangon azért, hogy a fonyódligeti Árpád parton – mindössze néhány méterre a Balatontól – ne épüljenek új vendéglátóegységek. Ő és a több mint 9 ezer aláíró célt ért.
A fonyódligeti Árpád partnak az a különlegessége, hogy ugyan kb. 1 kilométer hosszú, de kifejezetten keskeny, körülbelül 10 méteres. Ezután egy szintén keskeny bicikli- és autóút, majd előkertek és a nyaraló-, illetve lakóingatlanok következnek. A szabadstrand már számos funkcióval rendelkezik: futópálya, öltözők, padok, mosdók, játszóterek felelnek az ide látogatók kényelméért, de büfék és éttermek is vannak a part környékén.
Ezek mellé létesült volna négy, kb. 16-18 méter hosszú és 5 méter széles teraszos építmény: a polgármester (Fonyód önkormányzata nevében) adta bérbe vendéglátóegységek létrehozása céljából az Árpád partra vezető utcák partszakaszi részét. Tette mindezt annak ellenére, hogy alkotmánybírósági határozat tiltja, hogy a Balaton partjától 30 méteren belül új épület létesüljön.
A törvény ugyanakkor azt megengedi, hogy meglévő épületeket felújítsanak, így egy régi bódét át fognak építeni, de a helyi lakosok és nyaralótulajdonosok erőfeszítései sikerrel jártak, és új épületek már nem fognak létesülni.
Megvédtük a balatonboglári platánokat!
Meghátrált a helyi polgármester.
Balatonbogláron az önkormányzat parkolóhelyeket akart létesíteni a 100 éves platánfák között. Ez a fák számára akár végzetes is lehet, ugyanis a platánok gyökerei igen közel vannak a felszínhez, így a legkisebb mértékű földelhordás is veszélyes a fák további biztonságos fejlődésére, egészségére és stabilitására.
Ezért indított Tappler Zita április elején petíciót a beruházás megakadályozásáért, a fák védelméért.
Ebben kifejtette, hogy a városban bevezetésre kerülő fizető parkolás anomáliáit a beruházás nem oldja meg, az itt beszedésre kerülő pénz messze alatta marad a fák elvesztéséből adódó környezeti károknak.
A fák ugyanis olyan komoly értékkel bíró közvagyont jelentenek, amik mindannyiunk jóllétét szolgálják.
A SzabadaHangon indított petíciót több mint 2000-en írták alá: azt kérték a város polgármesterétől és a helyi képviselő-testülettől, hogy ne tegyék tönkre a város szimbólumaként is számon tartott százéves platánfákat.
A széles körű tiltakozás eredményeként a város polgármestere egy Facebook-videóban jelentette be a beruházás leállítását, ugyanakkor kiderült, hogy a projekt felelőse a Balatonboglári Városüzemeltetési Nonprofit Kft. lett: tehát mintha mégsem került volna le a terítékről a platánokra veszélyes beruházás...
Május 24-én állt be a fordulat: a város testületi ülésén a projektfelelős Városüzemeltetési Nonprofit Kft. igazgatója fehéren-feketén kimondta, hogy a boglári Tinódi és Kodály utcákon álló platánfák egyedei között semmiféle munkálatra nem kerül sor. A parkolóhelyek kialakítása az aszfaltra való felfestéssel történik meg, a fák közötti terület az eredeti állapotban megmarad.
Nem lesz Pilismaróton sóderbánya!
A DUNAKÉKE több mint 20.000 aláírást gyűjtött.
A Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület (DUNAKÉKE) több mint 20.000 aláírást gyűjtött azért, hogy megakadályozzák azt, hogy Pilismaróton sóderbánya létesüljön.
Márciusban óriási eredményt értek el: az Energiaügyi Minisztérium megsemmisítette a Pilismarótra tervezett sóderbánya környezetvédelmi engedélyét és új eljárásra kötelezte a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalt.
A Minisztérium végzése ellen önálló jogorvoslat lehetősége kizárt. Bírósági felülvizsgálatra csak az új ismételt eljárást lezáró döntéssel egyidejűleg van lehetőség.
Miért is fontos ez az eredmény? A tervezett bánya 171 focipályányi területet foglalt volna el, és mivel ivóvízbázis fölött terült volna el, idővel bányató alakult volna ki a helyén, ahonnan a víz sokkal könnyebben elpárolog, mintha talajvízként a föld alatt marad.
Nem csak a vízkészletet fenyegette a beruházás. Becslések szerint napi 13–16 uszályt, közúton napi 40 teherautót töltöttek volna meg a kitermelt kaviccsal – a megnövekedett forgalom a Duna és partjának élővilágára és a környék lakosainak életére is rossz hatással lenne.
A DUNAKÉKE már 2021 óta küzd a Dunakanyar megóvásáért. A bánya környezetvédelmi engedélyének visszavonása egy óriási mérföldkő a kampányban. Az egyesület hosszú távú célja az, hogy a területet helyi védelem alá vegyék, hogy senkinek ne legyen lehetősége bányát nyitni a Dunakanyar szívében.
A XIII. kerületi lakosok levegőhöz jutnak!
Véglegessé vált az ideiglenes forgalmi rend.
Ideiglenes forgalmi rendet alakított ki a Budapesti Közlekedési Központ az M3 metró felújításának idejére Újlipótvárosban. Ennek hatására a helyiek szerint a környék leterheltsége, forgalma érezhetően csökkent, a Visegrádi utcában megszűntek a dugók.
Az Újlipótvárosért Egyesület azért indított petíciót, hogy az ideiglenes forgalmi rend véglegessé váljon, ne térjen vissza a korábbi állapot a metrópótlás megszűnésével sem. A petíció sikerrel járt!
A XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. bejelentette, hogy a “Kádár utca eredeti forgalmi irányának megváltoztatása a Váci út és a Kresz Géza utca közötti szakaszon a metrópótlás zavartalansága érdekében vált szükségessé 2022-ben, ám a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. a lakosok érdekeit felismerve kezdeményezte, hogy a metrópótlást követően véglegessé váljon a kialakított forgalmi rend.”
Megállítottuk a városi varjak kínzását
A helyiek tiltakozására beszedték az állatcsapdákat.
Lakott területen elsősorban a varjúfélék, különösen a dolmányos varjak (Corvus cornix) április végétől induló és akár június közepéig tartó fiókareptetésekor számíthatunk egyesek számára félelmet keltő madártámadásokra – hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) sajtóközleményében. A szülők ilyenkor a fészket elhagyó, de még ügyetlen és gyakran nem teljesen röpképes, talajra kerülő fiókáikat védelmezik.
A 13. kerületi önkormányzat ebben az időszakban olyan élőcsapdákat helyezett ki, ami állatkínzásnak minősülő módon ítélte halálra a csapdába esett madarakat. A madarakat elfogást követően vagy megölik, vagy éhhalálra ítélik, mint a fiókákat, akik hiába várják vissza a szüleiket.
Az aHang oldalán indított petíciót több mint 2000-en írták alá, amely sikeresnek is bizonyult: a helyiek tiltakozására reagálva a 13. kerületben beszedték a varjúcsapdákat.
Védjük meg a XII. kerületi zöldterületeket!
Az övezeti átsorolások a beépítéseknek ágyaznak meg.
A Hegyvidéki Önkormányzat a polgármester 2023. február 14-i előterjesztése alapján 6 terület övezeti átsorolását szeretné elérni a Fővárosi Önkormányzatnál. Ezt azt jelenti, hogy 11.000 négyzetméter eddig beépíthetetlen erdőt lakóövezetté akarnak átminősíttetni. Ellentételezésül három másik, eddig beépíthető területet minősíttetnének át erdővé és közparkká, azonban a kérdéses ingatlanok összeválogatása mindössze egyetlen célt szolgál: hogy a hegyoldali beépítések ellentételezéséül fel lehessen mutatni őket.
Az övezeti átsorolásokkal nem csökken a zöldterület, de az akció a beépítésnek ágyaz meg: olyan területek válnak beépíthetővé, amelyek jelenleg nem azok. Az ez ügyben indult petíció célja így az, hogy ezeket a zöldterületeket ne minősítsék át, ezzel is csökkentve a beépítés gyorsuló tendenciáját.
Eddig több mint 3000-en írták alá az Élhető Hegyvidékért Egyesület petícióját, akik át is adták már azt a főpolgármesternek, aki értesüléseink szerint támogató volt.
Tiszta vizet a poharainkba!
Idén márciusban is megrendezték a Víz Hetét.
A víz- és szennyvízcsöveink állapota egyre rosszabb és rosszabb. A lakosság legjobban az ivóvízvezeték-hálózat és a vízkezelő művek állapotának romlását érzékeli országszerte: csőtörések, alacsony víznyomás, vízhiány, munkaerőhiány az ágazatban.
A 2021 novemberében indult, eddig majdnem 6000 ember által aláírt petícióban a Víz Koalíció ezekre a problémákra hívja fel a figyelmet, és követel mielőbbi, rendszerszintű megoldást.
A Koalíció tagjai még tavaly decemberben kezdeményeztek miniszteri meghallgatást az ivóvíz-szolgáltatásról a Fenntartható Fejlődés Bizottságánál (FFB) – ez a bizottsági ülés február 14-én jött létre. Sajnos ezen a meghívás ellenére nem jelent meg sem Lantos Csaba energiaügyi miniszter, sem a többi kormánypárti szakpolitikus és bizottsági tag. A meghallgatás előtt figyelemfelkeltő demonstrációt tartottunk a Parlament előtt, ahol a Vizes gondjaink című fotókiállítással mutattuk meg a problémákat a lakosok képein keresztül, valamint a civil kiállással üzentünk a döntéshozóknak. A bizottsági meghallgatáson a felszólalásainkban hangsúlyoztuk, hogy ha az ivóvízellátás veszélybe kerül a hálózat leromlott állapota miatt, akkor ez minden másra is ki fog hatni. A döntéshozók hiányában az előzetesen írásban, majd a bizottsági ülésen ismét feltett kérdéseinkre érdemi válaszokat nem kaptunk. Ezután a nyomásgyakorlás fokozásaként és figyelemfelhívásként idén márciusban is megrendeztük a Víz Hetét, számos településen vehettek részt a programokon az érdeklődők.
Jogállam
Magyarország államformája: veszélyhelyzet
Szüntessék meg a veszélyhelyzeti kormányzást!
2022-ben a kormány 267 rendeletet fogadott el a veszélyhelyzetre hivatkozva, ez az összes tavalyi jogszabály 18,5%-a volt – ezek között voltak olyan, a háborúhoz még közvetetten sem kapcsolódó jogszabályok, mint a tanárok kirúgását vagy a kormány korábbi tevékenységének eltitkolását megkönnyítő jogszabályok. Ez tökéletesen rávilágít arra, hogy lassan már azt kell mondjuk, ha valaki megkérdezi, mi Magyarország államformája, hogy veszélyhelyzet.
Több mint 2600 napja tart Magyarországon valamilyen veszély- vagy válsághelyzet, amely lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy eltérjen a törvényi rendelkezésektől, rendkívüli intézkedéseket hozzon, valamint az országgyűlést díszletként használva hozzon meg mindannyiunkat érintő döntéseket társadalmi kontroll nélkül.
12 ezernél is többen követeljük a petíciónkban a kormánytól és az országgyűlési képviselőktől, hogy szüntessék meg a veszélyhelyzeti kormányzást, és álljanak vissza a parlamenten keresztüli jogalkotásra.
Ugyanis a parlamentáris rendszerünk ekképpen történő kiüresítése nem más, mint a társadalom szinte teljes kizárása a jogalkotásból, ami tovább sodorja az országot az autoriter és antidemokratikus berendezkedés felé.
Kérjük vissza az Erasmust!
Minden politikus távozzon az egyetemek éléről!
A kormány az elmúlt években kiszervezte az egyetemek fenntartását olyan alapítványokba, amelyeknek a kuratóriumait saját embereivel – miniszterekkel, államtitkárokkal, miniszterelnöki megbízottakkal és főtanácsadókkal – töltette fel. Ennek eredménye az lett, hogy 2023 januárjában az Európai Bizottság 21 magyar egyetem európai pályázati lehetőségeit függesztette fel.
Magyar hallgatók tízezrei veszítették el azt a lehetőségüket, hogy külföldi egyetemeken tanuljanak, megismerjenek új kultúrákat, megannyi tapasztalatra és szakmai kapcsolatra tegyenek szert, amit aztán itthon is kamatoztatni tudnak.
Petíciónk – amit eddig közel 15 ezren írtak alá – célja, hogy minden politikus távozzon az egyetemi vagyonkezelői alapítványokból és a magyar fiatalok visszaszerezzék az Erasmus-programban való részvétel lehetőségét.
A Válasz Online értesülései szerint szeptember 1-ig kellene elsimítani az ügyet: szigorúbb szabályokat kell hozni a kuratóriumi tagokról, és ezt az új törvényt az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak is értékelnie kell. Csakhogy eddig a határidőig még az országgyűlés sem fog összeülni – így küzdünk tovább azért, hogy egyetemi hallgatóink visszakapják az Erasmus-programban való részvétel lehetőségét.
Európához tartozunk!
Elég az EU-ellenes retorikából.
Óriásplakátokkal, televíziós reklámokkal, Facebook-hirdetésekkel és megannyi más módszerrel szisztematikusan próbálják a hazai közbeszédbe átültetni, hogy az Európai Unió téves úton jár és le kell győznünk. A jelenlegi hatalom egy olyan narratívát épít, amely hosszú távon elszakítja Magyarországot az Európai Uniótól. Azonban a magyar emberek Európában, az Európai Unióban látják a jövőjüket, a kétharmaduk most is megszavazná az EU-tagságot.
Petíciónkban a kormány és a propaganda EU-ellenes retorikája ellen szólalunk fel. Eddig több mint 14 ezren csatlakoztak az aláírókhoz.
Terjed a hangunk!
Terjed a hangunk!
Egyre több platformon vagyunk jelen.
Januárban ráerősítettünk a videós tartalmak gyártására, hogy eljussunk egy olyan célközönséghez is, akiket eddig nem sikerült elérnünk. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy több munkát adtunk Bordás Róbert, Zsigmond Vilmos díjas operatőrnek és magunkból is többet mutatunk azóta. Viktor kollégánk kezdeményezésére elindult a Heti Hírek adássorozatunk, ahol az aktuális kampányainkat érintő hírekről számoltunk be.
A Különkiadás című sorozatunkban egy-egy témát, kampányt bontunk ki még részletesebben, nemrég például a státusztörvényről beszéltünk. Folyamatosan dolgozunk portrévideókon is, ahol a közélet csendes hőseit fogjuk bemutatni, akik önkéntes munkával tesznek azért, hogy egy élhetőbb országban nőjenek fel a gyerekeink.
Ezen kívül az összes rövid videónk is felkerül a csatornára. Illetve ezeken a sorozatokon kívül is készülnek majd videók a sikereinkről, tüntetésekről vagy csak úgy általában rólunk.
Az viszont, hogy ezek a videók valóban elérjenek sok emberhez, nem egy egyszerű dolog, hiszen nagyon nagy zaj van az interneten, a Youtube-on, sok tartalomgyártó próbálja megszerezni a nézők figyelmét. Ebben kérem most a te segítségedet, hogy iratkozz fel a csatornánkra, kövesd a videóinkat, és amennyiben számodra is fontos, hogy a videók eljussanak másokhoz is, oszd meg őket!
És végül pár jó hír a növekedésről: a TikTok-csatornánk csupán idén januárban indult, de máris több mint 1000 követőnk van. A Youtube-feliratkozók száma jelenleg 3850, január óta konkrétan megduplázódott!