Hogyan lejt a pálya a Fidesznek?
A választási csalás és visszaélés nem csak olyan egyértelmű formákat ölthet, mint például a szavazatvásárlás vagy az előre beikszelt szavazólapok.
2011-ben az új, kétharmados Fidesz–KDNP-kormány átalakította a választási rendszert. Azóta is több olyan intézkedést hozott, amellyel a maga malmára hajtja a vizet, vagy épp a legerősebb erőnek kedvez. Ezeket a módszereket mutatjuk be.
Miért helyben dől el a választás?
Az országgyűlés 199 fős. Mivel 106 országos egyéni választókerület van, ezért 106 képviselő területi alapon kap széket. A maradék 93 hely pedig a pártlistákra érkezett szavazatok alapján dől el. Területi alapon tehát több hely van a parlamentben. (Ha nemzetiségi mandátumot is kiosztanak, akkor az a listás helyek számát csökkenti, így még nagyobb súlya lesz az egyéni választókerületeknek.)
Mi ennek a jelentősége? Egyrészt a győztes mindent visz: elég egyetlen szavazattal többet szereznie a helyi jelöltnek ahhoz, hogy megnyerje a választókerületet. Másrészt pedig 2011 óta egyfordulós a szavazás, így sok induló esetén akár 30% alatti eredménnyel is nyerni lehet egy választókerületben. Harmadrészt pedig – és ez a legfontosabb – a Fidesz úgy rajzolja meg a kerülethatárokat, hogy az számára legyen kedvező. 2024 végén is ezt tették, a változtatások értelmében például a hagyományosan ellenzéki Budapesttől 2 mandátumot elvettek. Somogy megyében viszont ezt nem tették meg, holott itt is indokolt lett volna a mandátumcsökkentés a csökkenő lakosságszám miatt.
A választási rendszer a győztest még tovább erősíti
Sokan azt gondolják, hogy a legfeljebb 93 listás helyet pont olyan arányban osztják ki, amilyen arányban a pártokra szavaztak listán az emberek – de ez nem így van. Valójában a listás mandátumokat a listás szavazatok és az egyéni kerületi ágon keletkező rengeteg töredékszavazat összegének arányában osztják ki. Ez így bonyolultnak tűnik, de ha végigvezetjük egy példán, hamar érthetővé válik.
Tegyük fel, hogy az Alma párt jelöltje 20 ezer szavazatot kapott a választókerületben. A második helyezett Birs párt jelöltje 15 ezer szavazatot gyűjtött, a Citrom párté 10 ezret. A vesztesekre leadott összes szavazatot hozzáadják pártjaik listás szavazataihoz, így kompenzálják őket. A Birs párt listán gyűjtött szavazataihoz tehát 15 ezret adnak hozzá, a Citrom párt listás szavazataihoz 10 ezret.
Itt jön a csavar. A törvény ugyanis azt mondja, hogy az Alma párt jelöltjének a győzelméhez elegendő lett volna 15001 szavazatot gyűjteni – ezért a győztes párt listájához hozzácsapják a 20000 és a 15001 különbözetét, pontosan 4999 szavazatot. Ezt nevezte el a népnyelv “győzteskompenzációnak”. Ennek következtében több millió töredékszavazat kerül át az egyéni ágról a listásra. Az így kialakult szavazattömeg arányában osztják ki a listás mandátumokat. Az elmúlt három választáson ez vagy 5, vagy 6 plusz mandátumot hozott a Fidesznek – de ha más párt nyer több egyéni választókerületben, vagy csak nagyobb arányban, akkor nekik fog kedvezni a “győzteskompenzáció”.
Körzethatárok
Mivel területi alapon több széket osztanak ki a parlamentben, mint listás alapon, ezért lényeges, hogy hogy vannak megrajzolva a körzethatárok.
A választókerületi határok manipulációjának (idegen szóval gerrymandering) két technikája van: a bástyázás és a törés.
A bástyázás azt takarja, amikor a hatalom úgy alakítja a határokat, hogy egy ellenzéki blokkot egy körzetbe zár, azaz lemond róla – annak érdekében, hogy a környező választókerületeket biztos többséggel megnyerje.
A törés egy olyan technika, amelynek során az ellenzékibb környékeket a hatalom szétszabdalja, és olyan körzetekhez csatolja, amelyekben biztos a vezetése, így egy mandátum elvesztésétől sem kell tartania.
A Fidesz 2011-ben ezeknek a technikáknak az alkalmazásával alakította át a körzethatárokat, hogy onnantól kezdve a parlamenti székek többségét (kétharmadát) megszerezze.
Bár számos probléma van a körzethatárok kialakításával, a törvény legalább azt kimondja, hogy nem lehet túl nagy különbség az egyes oevk-k között a szavazók számában: úgy kell alakítani az egyéni választókerületek határait, hogy ott a választók száma max. 15%-ban térjen el az átlagtól. Húsz százelék feletti eltérés már törvénysértő. A 2014-es országgyűlési választások idején is voltak már aránytalan körzetek, 2018-ra pedig törvénysértővé vált a helyzet azzal, hogy volt, ahol 20%-os eltérés is volt. Mégis csak 2024 végén került sor az új körzethatárok megrajzolására.
A gond nem azzal van, hogy módosítják a körzethatárokat, sőt ez a költözések, a szavazószám változása miatt időről időre kötelező. A gond azzal van, hogy egyrészt nem tudni, hogy kik és milyen szempontok szerint alakítják ki ezeket – ez már önmagában felveti a manipuláció gyanúját. Másrészt pedig az a probléma, hogy az előző módosítással sem sikerült úgy megrajzolni a határokat, hogy betartsák azt a törvényi előírást, hogy max. 20%-kal térhet el a szavazók száma egy oevk-ban az átlagtól. A választókerületi térkép a módosítás ellenére is jogsértő maradt.
Minden jel arra mutat, hogy a Fidesz úgy rajzolta meg a kerülethatárokat, hogy az számára legyen kedvező. Elképzelhető, hogy egy 1-2, esetleg 3 százalékpontos ellenzéki előnyt a kerülettérkép még vissza tud billenteni a Fidesz javára.
Nemzetiségi mandátum
2011-ben az új Fidesz–KDNP-kormány másik újítása a kedvezményes nemzetiségi mandátumok bevezetése volt.
Ez azért kedvezményes mandátum, mert negyedannyi szavazat kell a megszerzéséhez, mint egy pártlistás mandátumnak.
Ez úgy működik, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok nemzetiségi listát állítanak össze. A választó gondolhatja úgy, hogy jobban képviselné az ő érdekeit a nemzetiségi önkormányzat kiválasztott embere, mint egy párt – ekkor hivatalosan jelzi, hogy ő nemzetiségi listára szeretne szavazni. Így szavazáskor a pártokat tartalmazó szavazólap helyett nemzetiségi listás szavazólapot kap.
MI EZZEL A PROBLÉMA?
1.
A kedvezményes mandátum nagyon kedvezményes: a törvény szerint negyedannyi szavazat kell a megszerzéséhez, mint egy pártnak egy parlamenti szék megszerzéséhez. 2022-ben egy pártlistás helyhez több mint 90 ezer szavazat kellett, a nemzetiségihez csak 23 ezer.
2.
A legtöbb nemzetiségnek nincs reális esélye a kedvezményes mandátum megszerzésére, mert egyszerűen kevesebben vannak, mint amennyi szavazat kellene. Az Emberi Jogok Európai Bírósága korábban kimondta, hogy ez a helyzet jogsértő.
3.
A nemzetiségi listára szavazóknak nincs választási lehetőségük, nem demokratikus a választásuk: egy rubrika van, abba ikszelhetnek.
4.
A német nemzetiségi képviselő, Ritter Imre korábban fideszes politikus volt. Rendre a Fidesz–KDNP-frakcióval szavaz – nem a nemzetiségi érdekek képviselete miatt ül a parlamentben, hanem azért, hogy a Fidesznek szinten ingyen biztosítson egy plusz mandátumot.
Nemzetiségi listára szerettél volna szavazni, de meggondoltad magad? Ezt könnyen megteheted online Ügyfélkapuval vagy DÁP-pal ide kattintva. Az online benyújtás határideje 2026. április 9. 10 óra. Ha még több információra van szükséged, akkor olvasd el a TASZ útmutatóját, kattints ide!
Levélszavazás
Magyarországon azok szavazhatnak levélben, akik külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok.
A levélszavazás körül számos olyan anomália van, amely lehetőséget ad az azzal való visszélésre.
A levélcsomag hosszú ideig a választópolgár birtokában van, ezért sérülhet a választás titkossága és önkéntessége. Senki nem tudja ellenőrizni, hogy a kipostázott szavazólapok százezreit tényleg a címzett töltötte-e ki, és nem valamely rokona, szomszédja, esetleg egy pártnak az aktivistája. Kétségtelen, ezt a kockázatot minden olyan ország vállalja, amely alkalmazza a levélszavazást, ez tehát nem magyar sajátosság.
Az már annál inkább, hogy halottak is szerepelnek a névjegyzéken. Magyarországon 1990 óta akkurátusan vezetik a névjegyzéket, minden okunk megvan bízni a nyilvántartásokban. A külföldön élő, magyarországi lakcímmel sosem rendelkezett állampolgárok elhalálozásáról azonban nem értesül, nem értesülhet a magyar állam. Mivel egy regisztráció legalább tíz évig aktív, az ez idő alatt elhunytak értesítési címére a Nemzeti Választási Iroda kérdés nélkül kiküldi a szavazólapot, minden egyes választás és népszavazás előtt.
Az elhunytak címére kiküldött levélcsomagok sorsáról csak az tud, aki visszaél velük, miközben a halottak száma az ezres, talán a tízezres nagyságrendet is elérhette már. Ez az anomália abszolút magyar sajátosság. Volna rá ugyanis egyszerű megoldás, hogy senki ne élhessen vissza elhunytak nevére kipostázott szavazólapokkal. A törvénynek úgy kellene rendelkeznie, hogy minden egyes választás és népszavazás előtt meg kell erősítenie a regisztrációt, így elkerülhető lenne, hogy évekkel korábban elhunytak is szerepeljenek a névjegyzéken, de ezt mindeddig nem tette meg a Fidesz.
Külföldről szavazó magyarok diszkriminációja cím alapján
A törvény az alapján diszkriminál, hogy kinek van magyarországi lakcíme, és kinek nincs: azok a magyarok, akik külföldön élnek, de nem mondtak le a magyarországi lakcímükről, csak személyesen szavazhatnak valamelyik külképviseleten. Ez sokaknak többórás utazást jelent, így nem tudják vállalni, és végül nem is élnek a szavazójogukkal. Azok, akik élnek vele, túlnyomó többségben a Fidesz ellen szavaztak az elmúlt választásokon.
Azok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, levélben szavazhatnak, ami sokkal kényelmesebb. Náluk a Fidesz–KDNP támogatói vannak túlnyomó többségben – és nekik könnyebb élni a választójogukkal.
Ez egy nagyon nem fair megkülönböztetés külföldön élő magyar és külföldön élő magyar között.
Kampányköltési limit eltörlése
A kampányköltési limitet a Fidesz vezette be 2013-ban, akkor a választások tisztaságára, a jelöltek és pártok közti esélyegyenlőségre hivatkoztak. Ez akkor jelöltenként 5 millió forint volt, az évek során közel 6 millióra emelkedett, így legutóbb valamivel több mint 1 milliárd forintból kampányolhatott az a párt, amely listát is állított, és az összes oevk-ban volt jelöltje.
Ezt a felső limitet törölte el a Fidesz 2025 nyarán. A javaslatot beterjesztő KDNP-s politikusok még csak megindokolniuk sem sikerült, hogy erre miért van szükség, teljesen más dolgokra hivatkoztak helyette.
A kampánylimit eltörlése nagyban segíti az óriási erőforrásokkal rendelkező Fidesz dolgát, de azt is fontos látni, hogy 2022 márciusában – még épp a választások előtt – a Fidesz egy több mint 3 milliárd forintot érő plakátkampányt folytatott. A Fidesz teljes kampányköltése kevesebb mint 1 milliárd forint lehetett volna csak. Az Állami Számvevőszéknek az a feladata, hogy ilyen esetekben intézkedjen, és büntetést szabjon ki. Ilyenre a Fidesszel szemben nem került sor.
Egyéb anomáliák a kampányköltések körül
Választásról választásra látjuk, hogyan kerüli ki a Fidesz a kampányköltésekre vonatkozó szabályokat. A választási kampányok finanszírozása elvileg azért szabályozott terület, hogy biztosítsa az átláthatóságot és az esélyegyenlőséget a jelöltek között. A jogszabályi keretek abból indulnak ki, hogy a jelölt érdekében végzett kampánytevékenység költségeinek nyomon követhetőnek kell lenniük, és nem maradhatnak rejtve a választók és az ellenőrző szervek elől. A probléma akkor merül fel, amikor a kampánykommunikáció nem közvetlenül a jelölt vagy a párt költségvetéséből valósul meg, hanem formálisan elkülönített, de politikai tevékenységet végző szervezetek közreműködésével.
Ezt látjuk akkor, amikor a Civil Összefogás Fórum (CÖF) rendre a Fidesz–KDNP üzeneteinek a célba juttatását segíti – nagyvonalú állami támogatásból. Vagy amikor a kormányzati hirdetések és óriásplakátok a pártüzeneteket tartalmazzák. Még inkább tetten érhető a szabályok megkerülése azoknál a kampánykiadványoknál, amelyeket sajtóterméknek, újságnak álcáznak, és a kiadását egy civil szervezetnek vagy egy médiumnak szervezik ki.
Volt már példa arra, hogy egy önkormányzat nyomtatott jelölti szórólapokat, vagy egy hivatal kiküldte a dolgozóit a fideszes jelöltnek kopogtatni és ajánlást gyűjteni. Az elmúlt időszakban pedig szemet szúró példa a kampányidőszak alatti DPK-gyűlések, amelyeknek milliós költségei vannak, mégis hivatalosan nem a Fidesz szervezi, hanem egy nonprofit kft.
A választási eljárási törvény szerint Magyarországon választásokon induló pártokat csakis magyar állampolgárságú természetes személyek támogathatnak, jogi személyek (például alapítványok, egyesületek, cégek stb.) nem. A szabályok betartását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Tiltott párttámogatás gyanúja esetén kötelező (lenne) eljárniuk és lépéseket tenni a jogsértés felszámolására.
További információkért keresd fel a tisztaszavazas.hu oldalt!
