A Magyar Demokrata nem csupán egy hetilap, hanem a Fidesz legkeményvonalasabb szavazóbázisának “szentírása”. A lap főszerkesztője, Bencsik András a magyar politikai képmutatás élő szobra: a rendszerváltás előtt az állampárti Népszabadság vezető munkatársaként dolgozott, mára azonban ő a nemzeti oldal leghangosabb antikommunistája. Ez a tudathasadásos állapot határozza meg a lap szellemiségét is: a bolsevik módszereket ötvözik a szélsőjobboldali retorikával.

A Demokrata feladata a harci láz fenntartása. Míg a közmédia a tömegeknek szól, Bencsikék a fanatikusoknak írnak. Itt születnek meg azok az összeesküvés-elméletek, amelyek később a Békemenet molinóin köszönnek vissza. A lap hasábjain a Nyugat mindig hanyatlik, a liberalizmus egyenlő a sátánizmussal, és mindenki hazaáruló, aki nem ért egyet Orbán Viktorral.

A lap morális mélyrepülése az orosz-ukrán háború kitörésekor érte el a mélypontot. Bencsik András és a szerkesztőség nyíltan Putyin pártjára állt, az agresszort mentegetve. A főszerkesztő a Hír TV-ben kijelentette: “az oroszoknak drukkolok”. Ezzel a lap nemcsak a magyar történelmi tapasztalatokat köpte szembe, de még a Fidesz lengyel szövetségeseit is elidegenítette magától.