Halász János az Orbán-rezsim kultúrharcos arcaként ismert: a politikai pályán nemcsak a jogszabályok, hanem a színházak és múzeumok irányításában is otthon van. Jogászként indult, majd a Fidesz különböző pozícióin keresztül építette ki a befolyását, mára pedig a parlament kulturális bizottságának vezetőjeként ő dönti el, mi számít megfelelő kulturális tartalomnak az ő szemszögükből.

2020-ban egy Mercedes városi terepjáróval gazdagodott, amely jócskán meghaladja teljes az évi bevételét: ugyan a különbözetnek nagyjából megfelelő összegű hitelt és privát kölcsönt is bevallott, a megélhetésére már nem sok maradhatott. 

2025 májusában benyújtotta “A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot, amely a külföldről támogatott szervezetek tevékenységét kívánja szigorúan szabályozni. A javaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal dönthetne arról, hogy egy szervezet veszélyezteti-e Magyarország szuverenitását, és ennek alapján jegyzékbe vehetik őket. A jegyzékbe vett szervezetek nem fogadhatnának el külföldi támogatást, nem részesülhetnének a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásából, és vezetőiknek vagyonnyilatkozatot kellene tenniük. Papíron a törvény célja a külföldi befolyás csökkentése és a közélet tisztaságának megőrzése lenne; a valóságban viszont elnémítaná azokat, akik a kormánnyal ellentétes álláspontot képviselnek.