Kósa Lajos 1990 óta parlamenti képviselő, 1998 és 2014 között debreceni polgármester, illetve 2017–2018-ban 238 napig ő volt a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter.

Ugyan a neve közismert a magyar politikában, nem erről, hanem a csengeri örökösnő botrányról a legismertebb. Az ügy még 2013-ban kezdődött, amikor egy csengeri asszony azt állította, hogy egy több ezer milliárd forintos örökség várományosa, és ebbe az ügybe Kósa Lajost is bevonta, aki közjegyzői okiratban vállalta, hogy segít a pénz hazautalásában és kezelésében.

A nyilvánosságra került dokumentumok szerint Kósa vállalta, hogy közreműködik 4,3 milliárd eurónyi, akkoriban több mint 1300 milliárd forintnyi vagyon kezelésében. Később az is kiderült, hogy az asszony egyes állításai szerint Kósa édesanyjának is ígért több százmilliós összegeket, illetve ajándékokat, például egy luxus mezőgazdasági vállalkozást. A politikus ezzel kapcsolatban tagadta, hogy pénzt kapott volna, és azt állította, hogy átverték.

Bár az ügy megdöbbenést keltett, nem lettek jogi következményei Kósára nézve. Az asszony ellen később csalás miatt eljárás indult, míg Kósa esetében a hatóságok nem találtak bűncselekményre utaló bizonyítékot. 

Kósa Lajos édesanyja is szerencsésnek bizonyult: a nyolcvan év körüli nő 2015-ben vásárolta meg a felszámolás alatt álló Szalka-Pig Kft.-t, a következő évben pedig már 123 millió forint állami támogatást nyert a telep fejlesztésére. 

Kósa Lajos neve ezen kívül más, átláthatósági szempontból aggályos ügyek kapcsán is felmerült. Hozzá köthető a később legendássá vált “elveszti közpénz-jellegét” kifejezés: ezzel magyarázta a jegybanki alapítványok nyilvánosságának korlátozásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet az Alkotmánybíróság később alaptörvény-ellenesnek talált. Emellett 2021-ben ő volt az első fideszes politikus, aki nyilvánosan elismerte, hogy a magyar állam megvásárolta a Pegasus kémszoftvert, ami a megfigyelési botrány központi eleme lett.