Hogy megértsük a Mediaworks szerepét, tisztázni kell a viszonyát a KESMA-val: míg a KESMA (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány) a tulajdonosi ernyő, addig a Mediaworks a tényleges motor, a kiadóvállalat, amely üzemelteti a nyomdákat, fizeti az újságírókat, és gyártja a tartalmat. Ez Magyarország legnagyobb médiavállalata, amely gyakorlatilag monopolhelyzetben uralja a vidéki tájékoztatást.

A Mediaworks története a rendszerváltás utáni magyar sajtószabadság egyik legsötétebb fejezetével, a Népszabadság bezárásával fonódott össze. A cég 2016-ban az osztrák tulajdonostól került kormányközeli kézbe, miután az előbbi “gazdasági okokra” hivatkozva puccsszerűen bezárta az ország legnagyobb múltú, független, kormánykritikus napilapját, a Népszabadságot. A szerkesztőség tagjait a költözés ürügyével csalták ki az épületből, hogy többé soha ne engedjék vissza őket. A Fidesz totális térfoglalása a nyomtatott sajtóban ezzel indult el. 

A vállalat legpusztítóbb tevékenysége a megyei lapok teljes egyenirányítása. Miután Fidesz-közeli körök felvásárolták az összes vidéki napilapot, a Mediaworks központosította a szerkesztést. A helyi, közösségi hírek helyét átvette a Budapestről diktált központi propaganda. A rendszer abszurditásának csúcspontja az volt, amikor a 2018-as választások előtt minden egyes megyei napilap – a hajdú-biharitól a zalaiig – szó szerint ugyanazzal a címlappal, ugyanazzal az Orbán-interjúval és ugyanazzal a fotóval jelent meg az újságosoknál. Ez a vizuális terror tette nyilvánvalóvá: többé nincs helyi újságírás, csak központi akarat van.

A Mediaworks mára egy veszteséges, piacilag fenntarthatatlan óriás, amelyet kizárólag az állami hirdetések (Szerencsejáték Zrt., MVM, Rogán Antal minisztériumának kampányai) tartanak lélegeztetőgépen. Feladatuk nem az olvasók kiszolgálása (a példányszámok drasztikusan zuhannak), hanem a politikai üzenetek eljuttatása a legkisebb falvakba is, akár ingyenes terjesztéssel, hogy a Fidesz szavazóbázisa hermetikusan el legyen zárva a valóságtól.