A Költségvetési Bizottság kormánypárti tagjai tegnapi ülésükön leszavazták az otthoni ápolás körülményeinek javítását szolgáló megoldáscsomagot, a Lépjünk, hogy Léphessenek! Közhasznú Egyesület, a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoport és az aHang kampányplatform azonban tovább folytatja küzdelmet, melynek fontos állomása a minisztériumi döntéshozók által felkínált találkozó július 12-én.
Múlt héten, június 27-én a költségvetés általános vitájának első napjára időzítve a Parlament előtt tartott demonstrációt a Lépjünk, hogy Léphessenek! Közhasznú Egyesület, a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoport és az aHang kampányplatform.
.
Az eseményen több ellenzéki képviselő támogatásáról biztosította az érintetteket, Varju László, a Költségvetési Bizottság elnöke pedig ígértetett tett arra, hogy a legközelebbi ülésükön a bizottság elé terjeszti a javaslatot: közösen nyújtsák be az országgyűlésnek az otthoni ápolás támogatásának átalakítását, megemelését.
A bizottság tegnapi ülésén az ellenzéki képviselők egyöntetűen támogatták a felvetést, hogy a kiemelt ápolási díj január elsejétől minimálbéres munkaviszonyt jelentsen és azonnal emelkedjen legalább 50 ezer forinttal. Emellett érvelt Varju László, a DK országgyűlési képviselője, Bősz Anett független országgyűlési képviselő, Varga-Damm Andrea, a Jobbik országgyűlési képviselője és Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője.
Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár az elmúlt évek emeléseiről beszélt – ezekkel együtt a legmagasabb összeg is csak 52810 forint! -, de azt beismerte, hogy „számos területen lehetne még többet adni.” Hozzátette: „a kormány arra törekszik, hogy a gazdasági növekedéssel összhangban, a költségvetési mozgástér arányában az érintetteknek segítséget nyújtson.” Az átalakítás ellenérveként hozta fel, hogy a munkaviszony „számos további kérdést vetne föl … például szabadság, napi munkaidő, felmondás stb. Tehát olyan jogi kérdéseket, amelyek szerintünk nem teszik lehetővé, hogy az ápolási díjat foglalkoztatási jogviszonyba helyezze.”
Az otthoni ápolás támogatásának átalakításán régóta és szakértők bevonásával dolgozó egyesületek szerint erre a problémára számos megoldás létezik, és példaként ajánlják a nevelőszülők vagy a hivatásos szülők helyzetét.
Bár a bizottság – a többségben lévő kormánypárti képviselők miatt – leszavazta Varju László javaslatát, melyet az ellenzék egyöntetűen támogatott, a Lépjünk, hogy Léphessenek! Közhasznú Egyesület, a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoport és az aHang kampányplatform folytatja a küzdelmet, melynek újabb állomásához érkezett. A fenti aggodalmakra is reagálni kíván azon az egyeztetésen, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetői kínáltak fel a szervezetek számára. Szeretnénk azt hinni, hogy az elmúlt hónapban zajló kampánynak, a most már 22 ezer aláírásnak és a nagy médiafigyelemnek köszönhetően is a kormány felismerte az érintettek szükségleteit, a társadalmi támogatottság mértékét és nyitott a párbeszédre.
Reménykeltőnek érzik, hogy dr. Kásler Miklós miniszter, aki az elmúlt hetekben több mint 6000 emailt kapott a petíció aláíróitól, végre reagált a megkeresésre és július 12-re egyeztetésre hívta a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület elnökét, Csordás Anettet.
A Lépjünk, hogy Léphessenek! korábbi akcióinak nyomán (az érintett szülők több száz levelet küldtek az országgyűlési képviselőknek) tudható, hogy a kormánypárti széksorokban is sokan ülnek olyanok, akik támogatnák az otthoni ápolás támogatásának átalakítását. Fontos, hogy megerősítsék őket szándékukban, összekapaszkodjanak a frakcióban – ezt a nagyon erős társadalmi támogatás érheti el.
Ez pedig megmutatkozik: a petíció aláíróinak száma naponta 1000-el nő. A kampány most a 45 ezres számra koncentrál – ennyi aláírást szeretnének gyűjteni az elkövetkezendő napokban, hogy szemléltessék annak a tömegnek a nagyságát, amely érintett az ügyben és megmutassák az össztársadalmi támogatottságot.
Ha az egyeztetések nem járnak sikerrel, július 16-ára újabb demonstrációra hívják az érintetteket és szimpatizánsainkat és azt ígérik: nem állnak le az akciókkal, amíg el nem érik céljukat: az otthoni ápolást végzők munkájának méltó elismerését.