Január végén újabb közvélemény-kutatást rendeltünk A 21Kutatóközponttól, hogy megtudjuk, mik azok a témák, amelyek a választópolgárok szerint mindenféleképpen helyet kellene kapniuk egy jövőbeni miniszterelnök-jelölti vitán.
A kutatás alapján a választók szerint egy miniszterelnök-jelölti vitában elsősorban a mindennapi életet érintő kérdéseknek kellene központi szerepet kapniuk. A teljes társadalomban a legfontosabb témának a megélhetést jelölték meg a legtöbben (21%), szorosan mögötte az egészségügy következik (19%). A harmadik helyen pedig a korrupció áll (15%).
Ezeket a témákat már érezhető lemaradással követik a szuverenitással és külpolitikával kapcsolatos kérdések: a nemzeti szuverenitás 10%-ot, az Európai Unió 8%-ot, a háború 7%-ot kapott. Az oktatásügy és a gyermekvédelem egyaránt 6–6%-on áll. A válaszadók 9%-a nem tudott egyetlen témát sem kiemelni. A rangsor azt mutatja, hogy a választók többsége elsősorban a gazdasági biztonságot és a közszolgáltatások állapotát tartja vitaérett kérdésnek.
A pártpreferencia szerinti bontás látványos különbségeket mutat abban, hogy mely témákat tartják kulcsfontosságúnak a választók. A Fidesz szavazói körében a nemzeti szuverenitás a legfontosabb vitatéma (25%), ezt a háború kérdése követi (20%). A megélhetés (19%) és az egészségügy (10%) hátrébb sorolódik, míg a korrupció mindössze 1%-ot kapott ebben a táborban.
A Tisza Párt szavazóinál teljesen más prioritási sorrend rajzolódik ki: itt a korrupció toronymagasan vezet (30%), ezt az egészségügy (21%) és a megélhetés (18%) követi. A háború témája ebben a táborban gyakorlatilag nem jelenik meg (0%). A bizonytalan válaszok aránya rendkívül alacsony (2%), ami erős tematikus határozottságot jelez.
A többi párt szavazói szintén a korrupciót helyezik előtérbe (21%), de náluk az oktatásügy (12%) és a megélhetés (19%) is hangsúlyos. A pártnélküliek körében a megélhetés (27%) és az egészségügy (26%) dominál, miközben náluk a legmagasabb a bizonytalanok aránya (19%). A pártpreferencia szerinti megoszlás világosan mutatja, hogy a politikai táborok nemcsak személyekben, hanem tematikus fókuszban is eltérnek egymástól.
A férfiak körében a korrupció (20%) kiemelt téma, míg a nőknél az egészségügy (21%) és a gyermekvédelem (8%) hangsúlyosabb. A megélhetés mindkét nemnél hasonló arányban jelenik meg (20–21%), ami általános társadalmi prioritást jelez.
Az alapfokú végzettségűeknél a megélhetés (23%) és az egészségügy (22%) vezet. A felsőfokú végzettségűek körében a korrupció (17%) és az Európai Unió (14%) fontosabb szerepet kap, valamint az oktatásügy is kiemelkedik (11%).
A fővárosban a korrupció (18%) és az EU (14%) viszonylag erősebb téma, míg a megyei jogú városokban a megélhetés (24%) és a gyermekvédelem (11%) hangsúlyos. Falvakban az egészségügy (22%) és a szuverenitás (13%) jelenik meg erősebben.
A fiatalabb korosztályoknál egyértelműen a megélhetés dominál: a 18–29 és a 30–39 évesek körében ez a legfontosabb téma (24–25%). A fiataloknál a gyermekvédelem és az oktatás is nagyobb súlyt kap, mint az idősebb generációknál.
A 65 év felettiek esetében viszont a nemzeti szuverenitás (20%) kerül az első helyre, megelőzve a megélhetést és az egészségügyet. Ebben a csoportban a háború (14%) és az Európai Unió (13%) is hangsúlyosabb, mint a fiatalabb korosztályoknál.
*A hibrid adatfelvétel 2026. január 28. és február 2. zajlott, 1000 fő megkérdezésével. A válaszadók SMS-üzenetben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket. A 65 év feletti válaszadók politikai preferenciáját telefonos módszerrel kérdezték le a kutatók. A 21 Kutatóközpont ugyanezt a módszert használta az EP-választási méréséhez és a cikkben említett korábbi kutatásaihoz is.
CSATLAKOZZ A PETÍCIÓNKHOZ!
