Júliusban kampányt indítottunk, melynek célja, hogy a 2026-os országgyűlési választásokon ismét legyen teljes körű választási megfigyelő EBESZ misszió. Ez azt jelentené, hogy nemcsak a szavazás napján ellenőriznék az eljárások tisztaságát, hanem a választások előtt is figyelemmel követnék például a kampányköltéseket, a médiareprezentációt, a választási szervek tevékenységét. A petíciót eddig már több mint 30 ezren írták alá, a támogatók száma pedig folyamatosan nő.
Az aHang megbízásából a 21 Kutatóközpont augusztus végén végzett közvélemény-kutatást, amelyben rákérdeztek, hogy legyenek-e nemzetközi választási megfigyelők. Az eredmények egyértelmű képet mutatnak: a válaszadók 69%-a mondta, hogy jobb lenne, ha lennének, csupán 8% vélekedett úgy, hogy jobb lenne, ha nem lennének, és 23% volt bizonytalan.*
A legérdekesebb visszajelzés a pártpreferencia szerinti eloszlás. A Fidesz-szavazók 59%-a, a Tisza-szavazók 90%-a, más pártok szavazóinak 87%-a válaszolta, hogy jobb lenne, ha lennének nemzetközi megfigyelők. Tehát a kormánypártiak több mint fele is úgy gondolja, hogy szükséges, hogy megbízható nemzetközi felügyelet legyen Magyarországon. A Tisza-pártiak szinte mindannyian preferálnák ezt, ami azt jelenti, hogy a választások tisztasága és a média pártatlansága érdekében örülnének, ha több stabilitás jellemezné a 2026-os választásokat. Más ellenzéki pártok támogatóinál is hasonló a helyzet. Mindebből azt szűrhetjük le, hogy a jelenlegi feszült politikai atmoszférában az ellenzék közel teljes egésze támogatja az akciónkat, de még a kormánypártiak többsége is elismeri az nemzetközi megfigyelési missziók szükségességét.
A lakóhely szerinti eloszlás is érdekes tanulságokkal szolgál. Budapesten a legnagyobb azoknak az aránya, akik támogatják a nemzetközi megfigyelők jelenlétét. Feltehetőleg élénken él még a fővárosiak emlékezetében, hogy mi történt a 2024-es önkormányzati választások idején: hogy egy hétig nem volt szó másról, mint hogy vajon Karácsony Gergely vagy Vitézy Dávid lesz-e a főpolgármester; vajon miért kell folyton újraszámolni a szavazatokat; és hogy a fideszes jelölt, Szentkirályi Alexandra visszalépése hogyan gátolta az eljárások tisztaságát. A budapestiek 85%-a üzeni, hogy nem hagyhatjuk, hogy hasonló eset történhessen meg az országgyűlési választások idején: túl nagy a tét. De a megyei jogú városokban vagy megyeszékhelyeken, egyéb városokban, valamint a falvakban, községekben is hasonló a helyzet: a válaszadók 60-70%-a ugyanezt gondolja. Az elutasítók száma kifejezetten alacsony: 3-13% között oszlik el az arányuk.
Érdemes korosztály szerint is megvizsgálni az eredményeket, hiszen elsőre talán meglepő módon a 65 felettiek támogatják a leginkább a nemzetközi megfigyelést, 78%-uk válaszolta, hogy jobb lenne, ha lennének megfigyelők. A fiatalok (18-29 éves kor között) 70%-a üzeni a hatalomnak, hogy biztosítékokra vágyik: a közmédia ne lehessen egyoldalú, az eljárások legyenek jogszerűek, és legyen objektív garancia arra, hogy a törvényben előírtakat a választási irodák és a szavazatszámlálók be fogják tartani.
Azt is megnéztük, hogy azok, akik el fognak menni szavazni, mit gondolnak: azok közül, akik biztosan el fognak menni szavazni 79% szeretné, ha lenne nemzetközi választási megfigyelés. Azokat pedig hidegen hagyta a kérdés, akik nem szeretnének elmenni szavazni: a valószínűleg nem szavazók 59%-a, a biztosan nem szavazók pedig 55%-a bizonytalan a kérdésben. A mi feladatunk, hogy meggyőzzük őket: minden szavazat számítani fog a 2026-os választásokon, és nem mindegy, hogy milyen környezetben fognak zajlani a választások.
Még három diagram adatait mutatjuk be a továbbiakban: a nemek, az iskolázottság és a politikai érdeklődés szintje alapján is vizsgálódtunk. A válasz azonban statisztikai fejtegetések nélkül is magáért beszél:
A magyar társadalom szeretné, hogy legyenek nemzetközi megfigyelők a következő országgyűlési választáson!
Ha te is egyetértesz, csatlakozz az aláírókhoz!
*A hibrid adatfelvétel augusztus 27. és 31. között zajlott, ezer fő megkérdezésével. A válaszadók SMS-üzenetben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket. A 65 év feletti válaszadók politikai preferenciáját telefonos módszerrel kérdezték le a kutatók. A 21 Kutatóközpont ugyanezt a módszert használta az EP-választási méréséhez és a cikkben említett korábbi kutatásaihoz is. A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor, iskolai végzettség szerint. A minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve, a mintában kapott értékek +/- 3 százalékponttal térnek el attól, amit a teljes lakosság megkérdezése esetén kaptak volna. A részsokaságok vizsgálata során azonban a hibahatár ennél valamivel nagyobb is lehet.
