Az aHang megbízásából a 21 Kutatóközpont január vége és február eleje között végzett reprezentatív közvélemény-kutatást*, amelynek egyik témája a miniszterelnök-jelölti vita megítélése volt.
Tavaly szeptember 15-én, a demokrácia nemzetközi napján indult el az aHang országos kampánya, amelyben a szervezet azt követeli, hogy a 2026-os országgyűlési választások előtt Orbán Viktor és Magyar Péter álljanak ki egy nyilvános miniszterelnök-jelölti vitára. A petícióhoz időközben már több mint 65 ezer ember csatlakozott.
A mostani közvélemény-kutatásból kiderül, a magyar társadalom egyértelmű többsége szeretné, ha a parlamenti választások előtt nyilvános vita lenne Orbán Viktor és Magyar Péter között. Ez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy Orbán Viktor utoljára 2006 áprilisában, közel húsz éve vett részt ilyen televíziós vitában.
A magyar választópolgárok 60%-a szeretné a nyilvános vitát, míg csak 21% ellenzi azt, és 19% bizonytalan. Ez azt jelenti, hogy háromszor annyian támogatják a vitát, mint ahányan elutasítják. A közel egyötödnyi bizonytalan arány arra utal, hogy a kérdés még mozgósítható attitűdöket rejt, a vita témája önmagában is politikai napirendformáló kérdéssé válhat.
A társadalmi többség tehát nem pusztán érdeklődne egy ilyen esemény iránt, hanem demokratikus elvárásként tekint rá.
A legmarkánsabb mintázat a generációk között figyelhető meg. A fiatalok a legerősebb támogatói a vitának, az idősebbek megosztottabbak.
A 30–39 éves korosztály kiemelkedik, 75%-a szeretné a vitát, ami a legmagasabb arány az összes csoport közül. Ez a korosztály politikailag aktív, családos, gazdaságilag érintett generáció, amely erős információigényt mutat a vezető politikusok közvetlen összevetésére.
A 18–29 évesek körében is nagyon magas a támogatottság (67%). A fiatal választók körében a vita iránti igény abból is fakadhat, hogy ők azok, akik nem élhettek át élőben miniszterelnök-jelölti vitát, vagy nagyon fiatalok voltak még akkor. Érdemes megjegyezni, hogy náluk viszonylag alacsony az elutasítók aránya (13%).
A középkorú csoportokban már nagyobb a bizonytalanság. A 40–49 éveseknél a támogatottság 51%, viszont itt a legmagasabb a „nem tudom” válasz aránya (30%). Az 50–64 éveseknél újra erősödik a támogatás (62%), míg a 65 év felettiek a legmegosztottabb csoport: itt a vita támogatottsága 51%, viszont 34% ellenzi azt – ez a legmagasabb elutasítási arány az összes korosztály közül. Az idősebb generáció tehát sokkal inkább polarizált a kérdésben.
Összességében a generációs kép azt mutatja, hogy a vita iránti igény különösen erős az aktív korú és fiatal választók körében, míg az idősebbeknél nagyobb a politikai megosztottság.
A férfiak körében magasabb a vita támogatottsága (68%), mint a nőknél (52%), ahol a bizonytalanok aránya is jelentős (26%). Az iskolai végzettséggel együtt nő a vita támogatottsága, felsőfokú végzettségűeknél 68%, középfukúaknál 61%, alapfoknál 54%. A magasabb végzettség tehát együtt jár az erősebb demokratikus elvárással a nyilvános politikai viták iránt.
Településtípus szerint nincs drámai törés, a többség mindenhol támogatja a vitát. A fővárosiak a leginkább (67%), de még a falvakban is abszolút többség (56%) áll a vita mellett. Ez országosan széles társadalmi bázist jelez. A megyei jogú városokban 62%, az egyéb városokban 57% támogatja a vitát.
A pártpreferencia mentén rajzolódik ki a legerősebb különbség.
A Tisza szavazói szinte egyhangúak: 90% szeretné a vitát. Ez rendkívüli mértékű konszenzus egy politikai táboron belül. A többi ellenzéki párt szavazói körében is magas a támogatás (72%), ami arra utal, hogy az ellenzéki vagy bizonytalanabb táborok széles körben igénylik, hogy a két esélyes kihívó álljon ki vitára.
A pártnélküliek különösen érdekes csoport: csak 48% támogatja a vitát, 13% ellenzi azt, viszont 39% bizonytalan a vita szükségessége iránt. Ez a legnagyobb bizonytalansági arány az összes kategória közül.
A Fidesz szavazói az egyetlen csoport, ahol többségben vannak az ellenzők: 50% nem szeretné a vitát, és csak 29% támogatja. Ez világosan jelzi, hogy a vita kérdése már önmagában is politikai identitáskérdéssé vált.
Ki nyerne meg egy miniszterelnök-jelölti vitát?
A közvélemény-kutatásunk szerint a teljes társadalomban többen számítanak arra, hogy Magyar Péter nyerne meg miniszterelnök-jelölti vitát Orbánnal szemben. Az összes válaszadó 40%-a Magyar Péter győzelmét várná, 30% Orbán Viktorét, míg 30% nem tudta megítélni a kérdést. Ez azt jelenti, hogy országos szinten Magyar Péter tíz százalékpontos előnnyel jelenik meg a várható vita győzteseként, miközben a társadalom közel harmada bizonytalan.
A pártpreferencia mentén itt is rendkívül éles a megoszlás. A Tisza Párt szavazóinak 88%-a Magyar Péter győzelmét várnák egy miniszterelnök-jelölti vitán, és mindössze 1% gondolja azt, hogy Orbán Viktor nyerne. Ebben a táborban alacsony a bizonytalanok aránya (12%), ami erős belső bizonyosságot jelez.
A Fidesz szavazóinál ennek tükörképe látható: 80% Orbán Viktor győzelmére számítana, és csupán 1% számít Magyar sikerére. Ugyanakkor közel minden ötödik Fidesz-szavazó (19%) nem tudja megítélni a kérdést.
Az többi ellenzéki párt szavazóinál kiegyenlítettebb a kép (28% Magyar, 25% Orbán), de itt a legnagyobb a bizonytalanság (47%). A pártnélküliek körében is a bizonytalanok vannak többségben (59%), miközben Magyar Péter előnye mérsékelt (24–17) Orbánnal szemben.
A két nagy politikai tábor közti különbség nemcsak irányában, hanem intenzitásában is látványos: a Tisza szavazói nagyobb arányban és kevesebb bizonytalansággal várnák saját jelöltjük győzelmét, mint a Fidesz szavazói.
A korcsoportok vizsgálata azt mutatja, hogy a fiatalabb és középkorú választók körében Magyar Pétert várnák többen győztesnek. A 18–29 évesek 53%-a, a 30–39 évesek 62%-a számítana Magyar győzelmére egy lehetséges miniszterelnök-jelölti vitán, miközben ezekben a csoportokban Orbán Viktor támogatottsága jóval alacsonyabb (18% és 22%). A 40–49 és az 50–64 éves korosztályban is Magyar Péter vezet, bár itt már szorosabb az arány: 33–30, illetve 36–31 százalék.
Az egyetlen kivételt a 65 év felettiek jelentik: ebben a korcsoportban Orbán Viktor győzelmét várnák többen (41%), míg Magyar Péter győzelmét 28% valószínűsíti. Ez az egyetlen társadalmi csoport, ahol Orbán Viktor kerül többségbe a várakozások szerint.
Az iskolai végzettség növekedésével emelkedik azok aránya, akik Magyar Péter győzelmét várnák. Alapfokú végzettségnél 35%, középfoknál 40%, felsőfoknál már 50% számítana Magyar sikerére. A felsőfokú végzettségűek körében Orbán Viktor támogatottsága 22%, ami a legalacsonyabb az oktatási csoportok között.
Településtípus szerint minden kategóriában Magyar Pétert tartanák esélyesebbnek egy ilyen vitában. A fővárosban a legerősebb az előnye (51–24), míg a kisebb városokban és falvakban szorosabb az arány. Az „egyéb városokban” különösen magas a bizonytalanok aránya (37%), ami itt a legnagyobb a kategóriák között.
*A hibrid adatfelvétel 2026. január 28. és február 2. zajlott, 1000 fő megkérdezésével. A válaszadók SMS-üzenetben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket. A 65 év feletti válaszadók politikai preferenciáját telefonos módszerrel kérdezték le a kutatók. A 21 Kutatóközpont ugyanezt a módszert használta az EP-választási méréséhez és a cikkben említett korábbi kutatásaihoz is.
CSATLAKOZZ A PETÍCIÓNKHOZ!
