A vita nem szívesség, nem kampányfogás, hanem politikai kötelesség. Ha elvárják, hogy az emberek döntsenek, akkor kötelesek megadni hozzá a döntéshez szükséges információkat – nyilvánosan, egymás mellett állva. Ezért indítottuk el szeptember 15-én a kampányunkat, amelyben már több mint 60 ezren szólítjuk fel a két legnagyobb politikai párt vezetőjét, Orbán Viktort és Magyar Pétert, hogy álljanak ki egy nyilvános vitára.
Egy hónap alatt 56%-ról 63%-ra emelkedett a teljes társadalmon belül azoknak az aránya, akik szeretnék, hogy legyen jövőre miniszterelnök-jelölti vita, az ezzel kapcsolatos közvélemény-kutatásunk eredményeit itt olvashatod. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy melyek azok a témák, amelyek a magyar emberek szerint helyet kellene, hogy kapjanak egy jövőbeni vitán. Az eredmények pedig magukért beszélnek!
A kutatásunk* eredményei alapján a magyar társadalom egyértelműen igényli, hogy a jövőbeni miniszterelnök-jelölti vitán valós, a mindennapi életet meghatározó ügyek kerüljenek előtérbe. A megkérdezettek 25 százaléka az egészségügyet, 21 százaléka a korrupciót nevezte meg legfontosabb vitatémaként, vagyis a két terület együtt a válaszadók közel felének prioritását jelenti. Ezeket követi a gazdaság és munkaerőpiac (12%), míg a nemzeti szuverenitás (9%) és az oktatás (8%) középszintű jelentőséggel bírnak.
A lakhatás (5%), a külpolitika (4%), a honvédelem (3%) és a környezetvédelem (2%) csak kisebb súlyt kaptak a közvéleményben, miközben a bizonytalanok aránya (12%) továbbra is figyelemre méltó — minden nyolcadik választó nem tudott választ adni arra, mit tartana legfontosabbnak.
Társadalmi és demográfiai különbségek
A nemek közötti eltérés jelentős: a nők 30 százaléka az egészségügyet tartja a legfontosabb kérdésnek, míg a férfiaknál ez csak 20 százalék. Ezzel szemben a férfiaknál a korrupció (29 százalék) és a gazdaság (12 százalék) dominál, tehát náluk a politikai-gazdasági szempontok hangsúlyosabbak. A nők körében ezzel párhuzamosan az életminőséget közvetlenül befolyásoló területek — egészségügy, oktatás, lakhatás — kapnak nagyobb figyelmet.
A korosztályos mintázat egyértelműen mutatja a generációs prioritásokat. A fiatalok (18–29 évesek) között az egészségügy (22%) mellett a korrupció (22%) és a nemzeti szuverenitás (10%) is hangsúlyosan jelenik meg — ez utóbbi valószínűleg a politikai napirendben erősen szereplő, identitáspolitikai témák hatásának tudható be. A 30–39 évesek számára a korrupció az első számú kérdés (32%), amelyet az egészségügy (24%) és a gazdaság (13%) követ. A középkorúak (40–64 évesek) körében viszont kiegyenlítettebb a kép: náluk a három vezető téma — egészségügy, korrupció, gazdaság — közel azonos súlyú, míg a 65 év felettiek az átlagosnál kevésbé kritikusak a korrupcióval kapcsolatban, viszont nagyobb arányban említik az oktatásügyet és a nemzeti szuverenitást. A mintázat tehát azt mutatja, hogy a korrupció kérdése leginkább a középgenerációkat — vagyis a munkaképes korú, aktív társadalmi rétegeket — foglalkoztatja.
Oktatás, településtípus, társadalmi háttér
Az iskolai végzettség alapján az egészségügy kérdése minden csoportban kiemelkedő, de a hangsúlyok eltérnek. Az alapfokú végzettségűek körében 30 százalék tartja az egészségügyet a legfontosabb vitatémának, miközben a korrupció csak 24 százalékot kapott. A felsőfokú végzettségűeknél viszont megfordul az arány: 20 százalék az egészségügyet, 21 százalék a korrupciót jelölte meg, és körükben a gazdaság és munkaerőpiac (14%) is nagyobb súlyt kap. Ez arra utal, hogy a magasabb végzettségű rétegek strukturális problémákban (kormányzati átláthatóság, gazdasági irányítás) gondolkodnak, míg az alacsonyabb végzettségűek inkább életminőségi kérdéseket helyeznek előtérbe.
A településtípusok szerint a falvakban élők 31 százaléka az egészségügyet tartja a legfontosabb vitatémának, míg a fővárosiaknál ez az arány 20 százalék. A budapestiek körében ugyanakkor erősebb a korrupciós érzékenység (22%), valamint az oktatás (9%) és a külpolitika (10%) iránti érdeklődés. Ez a különbség valószínűleg a társadalmi-gazdasági tapasztalatok különbözőségéből fakad: a kisebb településeken a mindennapi szolgáltatások elérhetősége, míg a városokban az átláthatóság és a kormányzati elszámoltathatóság kérdései dominálnak.
Politikai törésvonalak
A pártpreferenciák mentén markáns eltérések rajzolódnak ki. A Fidesz-szavazók számára az egészségügy a legfontosabb téma (31%), de a második helyre a nemzeti szuverenitás (27%) került — messze megelőzve a korrupciót (8%). Ez utóbbi jelzi, hogy a kormánypárti narratíva – amely a nemzeti önrendelkezést hangsúlyozza, miközben a korrupciót tabusítja – sikeresen tükröződik vissza saját táborában.
Ezzel szemben a Tisza Párt támogatói teljesen más sorrendet mutatnak: 34 százalékuk a korrupciót, 23 százalékuk az egészségügyet, 15 százalékuk a gazdaságot említette. Náluk a nemzeti szuverenitás mindössze 4 százalékot kapott, ami világosan jelzi a téma polarizáltságát.
Az egyéb ellenzéki szavazók között szintén a korrupció (27%) és a gazdaság (19%) vezet, míg a bizonytalanok körében az egészségügy (26%) és a korrupció (17%) a két fő prioritás, de ebben a csoportban a legmagasabb (27%) a „nem tudom” válasz aránya. Ez alátámasztja, hogy a bizonytalanok politikai érdeklődése alacsony, de érzékenyek a közszolgáltatások romlására.
Politikai érdeklődés és részvételi hajlandóság
Az érdeklődés mértéke erősen befolyásolja, ki milyen ügyeket tart fontosnak. Azok, akik nagyon érdeklődnek a politika iránt, kiegyensúlyozottabban osztják meg a figyelmüket: az egészségügy (19%), korrupció (30%) és gazdaság (13%) együtt a prioritások kétharmadát teszik ki. Az „alig” vagy „egyáltalán nem érdeklődők” viszont az átlagosnál sokkal bizonytalanabbak — utóbbi csoportban 36 százalék nem tudott választ adni.
A biztos szavazók között az egészségügy (25%) és a korrupció (23%) fej fej mellett halad, ami azt mutatja, hogy a viták tartalma a választói aktivitást is befolyásolhatja. Azok, akik valószínűleg nem mennének el szavazni, főként egészségügyi problémákat említettek (24%), de több mint felük (51%) nem tudott megnevezni konkrét témát. Ez a politikai apátia egyik legbeszédesebb mutatója.
Összegzés
A kutatás alapján a magyar választók világos üzenetet küldenek: ha miniszterelnök-jelölti vita lesz, abban a közélet legégetőbb problémáiról kell szó esnie. Az egészségügy és a korrupció dominanciája azt mutatja, hogy az emberek a politikai ideológiák helyett valós teljesítményre, felelősségre és átláthatóságra kíváncsiak. A szuverenitás és identitás kérdései továbbra is fontosak a kormánypárti szavazók számára, de a társadalom többsége a mindennapi életüket közvetlenül befolyásoló területekről vár választ.
A vita tehát nem pusztán formai kérdés — a társadalmi bizalom helyreállításának eszköze is lehet. Az, hogy a vitát támogatók aránya egy hónap alatt 56-ról 63 százalékra nőtt, azt jelzi: egyre többen érzik úgy, hogy a politikai vezetőknek nem monológot kell folytatniuk, hanem párbeszédet.
*A közvélemény-kutatást az aHang megrendelésére a 21 Kutatóközpont végezte el. A hibrid adatfelvétel, valamint 2025. okt 4. és 10. között zajlott, ezer fő megkérdezésével. A válaszadók SMS-üzenetben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket. A 65 év feletti válaszadók preferenciáját telefonos módszerrel kérdezték le a kutatók. A 21 Kutatóközpont ugyanezt a módszert használta az EP-választási méréséhez is. A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor, iskolai végzettség szerint. A minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve, a mintában kapott értékek +/- 3 százalékponttal térnek el attól, amit a teljes lakosság megkérdezése esetén kaptak volna. A részsokaságok vizsgálata során azonban a hibahatár ennél valamivel nagyobb is lehet.
