Sorozatban negyedik éve az EU legkorruptabb helye Magyarország. A Transparency International legutóbbi korrupcióérzékelési indexe szerint Magyarország 40 pontot szerzett a 100-as skálán, ami újabb egy pontos romlás az előző évhez képest, és történelmi mélypontnak számít.
Az aHang által februárban rendelt reprezentatív közvélemény-kutatásukban* megkérdezték a korrupció és az oligarchák helyzetének megítélését is. A kutatás eredményei összhangban vannak a Transparency International által közzétett elemzéssel.
A választók túlnyomó többsége szerint nőtt a korrupció az Orbán-rendszer elmúlt 15 évében
A teljes társadalomban a válaszadók többsége szerint az elmúlt 15 évben nőtt a korrupció szintje Magyarországon. A választók 63%-a érzékel növekedést. Ezzel szemben csak 7% gondolja úgy, hogy csökkent a korrupció (4% valamennyit, 3% sokat), míg 14% szerint nem változott a helyzet. A bizonytalanok aránya 17%. Vagyis a korrupció növekedését érzékelők aránya közel kilencszerese azokénak, akik csökkenést látnak.
A pártpreferencia szerinti bontás markáns különbségeket mutat. A Tisza szavazóinak szinte egésze növekedést érzékel: 97% szerint nőtt a korrupció az elmúlt 15 évben, és alig mérhető azok aránya, akik változatlanságot vagy csökkenést látnak. A többi ellenzéki párt szavazóinál szintén kétharmadot meghaladó (82%) a növekedést érzékelők aránya. A pártnélküliek körében 50% szerint nőtt a korrupció, 9% szerint nem változott, miközben 37% bizonytalan.
A Fidesz szavazói eltérő képet mutatnak. Körükben 23% szerint nőtt a korrupció, 36% szerint nem változott, és 21% gondolja úgy, hogy csökkent. Vagyis a Fidesz szavazók csak 21%-a szerint sikerült csökkentenie a kormánynak a korrupciót az országban, miközben közel 60%-uk úgy látja, hogy nem változott, vagy nőtt a korrupció hazánkban. Emellett 21% bizonytalan választ adott.
A többi demográfiai bontásban a növekedést érzékelők aránya szinte minden csoportban többségi. A férfiaknál ez 74%, a nőknél 52%. Korcsoport szerint különösen a 18–39 évesek körében erős ez a vélemény (71–68%), míg a 65 év felettieknél alacsonyabb, de még itt is relatív többséget jelent (55%). Iskolai végzettség szerint a felsőfokú végzettségűek körében a legmagasabb a növekedést érzékelők aránya (73%). Településtípus szerint minden kategóriában a növekedést jelző válaszok dominálnak, a fővárosban 65%, az egyéb városokban 65%, falvakban és községekben 54%. Összességében a korrupció növekedése a legtöbb társadalmi csoportban meghatározó vélemény.
Rendszerszintű probléma vagy eltúlzott vád?
A magyar társadalom túlnyomó többsége, 63%-a szerint ma Magyarországon a korrupció rendszerszintű probléma. Ezzel szemben 13% szerint a korrupció eltúlzott vád a kormánnyal szemben, 9% úgy látja, hogy elszigetelt esetekről van szó, és mindössze 1% szerint nem létezik korrupció. A bizonytalanok aránya 14%. Vagyis a rendszerszintű problémát érzékelők aránya közel ötszöröse azokénak, akik eltúlzottnak tartják a vádakat, és messze meghalad minden más kategóriát.
A pártpreferencia szerinti bontás különösen éles különbségeket mutat. A Tisza szavazóinak szinte egésze, 99% rendszerszintű problémának látja a korrupciót, és gyakorlatilag nincs közöttük olyan, aki a más válaszlehetőségeket jelölte volna. A többi ellenzéki párt szavazóinál is nagyon magas ez az arány (84%), és körükben elenyésző azok száma, akik szerint a korrupció nem létezik vagy eltúlzott vád. A pártnélküliek többsége szintén rendszerszintű problémáról beszél (58%), ugyanakkor náluk a bizonytalanok aránya kiemelkedően magas (31%), ami nagyobb megosztottságra utal.
A Fidesz szavazói ezzel szemben élesen eltérő mintázatot mutatnak: körükben csak 15% beszél rendszerszintű problémáról. A legnagyobb csoport (43%) szerint a korrupció eltúlzott vád a kormánnyal szemben, további 24% pedig elszigetelt esetekről beszél. A bizonytalanok aránya itt 16%.
A többi demográfiai bontásban a rendszerszintű probléma érzékelése szinte minden csoportban többségi álláspont. A férfiak körében ez az arány 70%, a nőknél 56%. Korcsoport szerint a 18–39 évesek körében a legerősebb ez a vélemény (71–74%), míg a 65 év felettieknél alacsonyabb, de még itt is relatív többséget jelent (49%). Iskolai végzettség szerint különösen a felsőfokú végzettségűek körében kiemelkedő a rendszerszintű problémát érzékelők aránya (78%). Településtípus szerint minden kategóriában ez a leggyakoribb válasz, különösen az egyéb városokban (71%), míg a falvakban és községekben valamivel alacsonyabb (52%), de ott is ez a vezető álláspont. Összességében tehát a rendszerszintű korrupció percepciója társadalmi csoportoktól függetlenül meghatározó véleményként jelenik meg.
*Az adatok elemzését és értelmezését az aHang készítette. Az adatfelvételt a 21Kutatóközpont végezte. A hibrid adatfelvétel 2026. január 28. és február 2. zajlott, 1000 fő megkérdezésével.
Megnevezzük és megmutatjuk kik azok a gazdasági és politikai elitnek a tagjai, akik kisgömböc módjára kebelezik be az országot. Elkészítettük a lopás szégyenfalát! Nézd meg a lopnak.hu oldalát!
