Skip links

Nemet mondok a nők elleni politikai erőszakra!

Férfiak vállalása - Nyilatkozat

Mi, alulírott férfiak - a politikai közélet résztvevői, döntéshozók, médiaszakemberek, cégvezetők, civil vezetők, élsportolók, művészek és mások, akik befolyással bírunk a magyar közéleti diskurzusra - elismerjük: a nők elleni erőszak, zaklatás és a hatalmi helyzetekkel való visszaélés, illetve politikai erőszak nem pusztán elszigetelt jelenség, és semmiképp sem magánügy - a demokratikus részvétel rendszerszintű akadálya.
Felismerjük, hogy ez a jelenség a társadalom valamennyi színterén jelen van, és hogy a hallgatás, a passzivitás és a következmények elmaradása rögzíti a káros normákat, és újratermeli az erőszakot.
Felismerjük, hogy a hatalomgyakorlás módszereinek újragondolása, a demokratikus működés elősegítése, a struktúrák megváltoztatása a mi felelősségünk is. Ezért a nyilvánosság előtt vállalást teszünk:
Vállalom, hogy nem követek el, nem támogatok és nem mentegetek semmiféle nők elleni fizikai, lelki, politikai, közéleti erőszakot, nem maradok csendben annak láttán, és aktívan fellépek a biztonságos, egyenlő demokratikus tér megteremtése érdekében.
Amit konkrétan vállalok:
  1. Nyilvános elhatárolódás. Nyilvánosan elhatárolódom a nemi alapú támadásoktól, zaklatástól és lejárató kampányoktól a saját politikai, közéleti, szakmai vagy üzleti környezetemben – akkor is, ha az elkövető szövetségesem, együttműködő partnerem vagy munkatársam.
  2. Saját magatartás és szakmai környezet. Tudatosan alakítom a magatartási normákat a saját szakmai környezetemben, szervezetemben, stábomban vagy vállalkozásomban: nem tűröm el a zaklatást és a nemi alapú megkülönböztetést, és törekszem arra, hogy ezek az elvek a szervezet működésében is érvényesüljenek.
  3. Tartózkodás a lejáratás eszközeitől. Közéleti tevékenységemben, munkámban tartózkodom a nemi alapú, lejárató, szexualizáló vagy szexista megnyilvánulásoktól. Kimondom, hogy ezek nem képezhetik a politikai kommunikáció, a kampányolás, vagy a közéleti diskurzusok részét.
  4. Intézményi reformok támogatása. A szó nem elég. Támogatom a nők biztonságos közéleti részvételét szolgáló intézményi lépéseket.
  5. Intézményi és közéleti esélyegyenlőség. (A demokratikus elismerés elve.) Fellépek azért, hogy a nők valós eséllyel és biztonságban jussanak szóhoz, nyilvánossághoz, valamint vezető és döntési pozíciókba a politikai, társadalmi és gazdasági életben. Nem elégszem meg a formális jelenléttel: elutasítom azokat a zárt, a férfi kiváltságosságot fenntartó struktúrákat, amelyek elhallgattatják vagy marginalizálják a nőket, és kiállok amellett, hogy a nők közéleti munkája érdemi, látható elismerést kapjon – mert valódi demokratikus részvétel és biztonság csak így teremthető meg.

Közéleti szereplő vagy? Csatlakozz a kampányhoz!

Ha egyetértesz a fenti vállalásokkal, és te is szeretnél kiállni a nők biztonságos és egyenlő közéleti részvétele mellett, csatlakozz a kampányunkhoz! Kattints az alábbi gombra, töltsd ki az űrlapot, munkatársaink pedig felveszik veled a kapcsolatot!

Akik már eddig csatlakoztak

Magánszemélyként is kiállhatsz a vállalás mellett!

Nem kell közéleti szereplőnek lenned ahhoz, hogy kiállj a nők elleni erőszak, zaklatás és lejáratás ellen! Ha magánszemélyként te is egyetértesz a fenti vállalásokkal, írd alá a nyilatkozatot, és mutassuk meg együtt, hogy egy biztonságosabb, egyenlőbb és erőszakmentes közéletet szeretnénk!

Nők elleni politikai erőszak

Mit tehetünk ellene?
Háttéranyag a Férfiak Vállalása Nyilatkozathoz
A konfliktus, az erős kritika és a vita a politika működésének része. Nem minden női politikust érő támadás nők elleni politikai erőszak.
Nők elleni politikai erőszakról akkor beszélünk, ha a támadás a nők politikai vagy közéleti szerepvállalásával és női mivoltukkal függ össze, vagy ha egy támadási forma aránytalanul érinti a női szereplőket, és célja vagy következménye részvételük, megszólalásuk, biztonságuk vagy politikai cselekvőképességük korlátozása.
A +3R kutatás öt európai országban, Magyarország mellett Cseh-, Ír- és Németországban, illetve Szlovákiában vizsgálta a női parlamenti képviselőket érő nemi alapú politikai erőszakot. A magyar kutatás mélyinterjúkra, kérdőíves válaszadásra, valamint dokumentum- és közösségimédia-elemzésre épült.
Mire mutatott rá a nemzetközi összehasonlító vizsgálat?
A kutatás szerint a női politikusokat érő nemi alapú erőszak nem elszigetelt jelenség, hanem a politikai részvételt korlátozó, többféle formában megjelenő probléma. Különösen meghatározó az online és a pszichológiai erőszak, de a szexualizált támadások, a fizikai fenyegetettség és a gazdasági erőszak is jelentős szerepet játszanak a nők politikai mozgásterének szűkítésében.
Az eltérő politikai rendszerek ellenére közös mintázatok rajzolódnak ki: az online tér az erőszak kiemelt színtere; az esetek jelentős része bejelentés nélkül marad; és a vizsgált parlamentek egyikében sem működik kifejezetten a nők elleni politikai erőszak kezelésére létrehozott, önálló és kötelező erejű intézményi mechanizmus.
Magyarországon a kutatás különösen súlyos tapasztalatokat tárt fel a pszichológiai, szexualizált és fizikai erőszak, valamint az intézményi és gazdasági korlátozások területén. A beszámolókban megjelent a parlamenti munkához szükséges erőforrások megvonása, a megszólalási és információszerzési lehetőségek akadályozása, valamint a politikai láthatóság korlátozása. Ezek a mechanizmusok nem csupán az érintett nők személyes biztonságát és méltóságát sértik, hanem a képviseleti mandátum tényleges gyakorlását is akadályozhatják.
Nem csak az számít erőszaknak, amit könnyű felismerni
Kutatásunk külön felhívta a figyelmet a normalizáció jelenségének jelenlétére: a szexista, lealacsonyító vagy agresszív megnyilvánulások sokszor a politikai működés mindennapjainak részévé válnak. Több interjúalany számára maga a kutatási beszélgetés tette láthatóvá, hogy az addig "a politikusi lét természetes velejárójaként" kezelt tapasztalatok erőszakként is értelmezhetők.
  • Normalizáció: az erőszak a politikai működés megszokott részévé válik.
  • Perszonalizáció és depolitizálás: a politikai álláspont helyett a nő személye, teste vagy neme válik a támadás tárgyává.
  • Halmozódás: az online, offline, intézményi és magánéleti támadások összekapcsolódnak.
  • Strukturális beágyazottság: pártstruktúrák, informális hálózatok és intézményi eljárások is fenntarthatják a kizárást.
  • Elkövetői mintázatok: az egyéni támadások mellett célzott, politikailag motivált és részben szervezett támadási formák is megjelennek.
  • Önfenntartó spirál: a következmények hiánya további támadásokat és önkorlátozást ösztönözhet.
A magyar politikai környezet öröksége
A magyar országjelentés a 2022–2026-os politikai környezetet a hatalom koncentrációjára épülő illiberális kormányzás, az anti-gender diskurzusok és a hipermaszkulin politikai logika összefüggésében elemzi. A kutatás szerint ez olyan normatív és médiakörnyezetet hozott létre, amelyben a női politikai szereplők delegitimálása, a szexista közbeszéd és a nemi alapú támadások könnyebben normalizálódhattak.
Ugyanakkor a kutatás fontos figyelmeztetése, hogy a nők elleni politikai erőszak nem szűkíthető le egyetlen politikai oldalra vagy korszakra. Ha pusztán a politikai kultúra általános romlásának vagy egy autoriter rendszer sajátosságának tekintjük, elmosódhatnak az egyéni, párton belüli és intézményi felelősségek. A demokratikus változás önmagában nem szünteti meg azokat a normákat, informális hatalmi viszonyokat és működésmódokat, amelyek a nők részvételét korlátozzák.
Miért láthatatlan a nők elleni politikai erőszak?
A jelenség jelentős része olyan szürke zónában történik, amelyet az érintettek, kollégáik vagy az intézmények a politikai élet természetes velejárójának tekintenek. Az intézményi nyilvántartások és panaszmechanizmusok hiányosságai tovább erősítik ezt a láthatatlanságot. A +3R keretében megkeresett hazai intézményeknél nem működött olyan elkülönült monitoring- vagy panaszkezelési rendszer, amely kifejezetten a nemi alapú politikai erőszak eseteit követte volna.
Mennyiben a demokrácia egy alapfeltétele a nők elleni politikai erőszak megszüntetése?
A nők elleni politikai erőszak nem kizárólag az érintettek személyes biztonságának kérdése. Befolyásolhatja, ki lép be a politikába, ki marad benne, milyen ügyekben szólal meg, milyen láthatóságot vállal, és ki tud ténylegesen részt venni a közös döntések alakításában. A visszahúzódás, az öncenzúra vagy a politikai szerep feladása ezért a demokratikus pluralizmust és képviseletet is szűkítheti.
RECOGNISE. RESIST. RISE UP. | ISMERD FEL, ÁLLJ ELLEN, ÁLLJ KI ELLENE
RECOGNISE | Ismerjük fel és nevezzük nevén. Tegyünk különbséget a legitim politikai kritika és a nemi alapú megalázás, zaklatás, fenyegetés vagy erőszak között.
RESIST | Ne normalizáljuk. Legyen biztonságos lehetőség az esetek jelzésére, dokumentálására és kezelésére, és a felelősség ne kizárólag az érintett nőkre háruljon.
RISE UP | Változtassuk meg a normákat és az intézményeket. A politikai pártok, parlamenti frakciók, az Országgyűlés és más közintézmények alakítsanak ki olyan működési szabályokat, amelyek megelőzik az erőszakot, védik az érintetteket és következményeket rendelnek a normasértésekhez.
Mit lehet tenni?
  • egyértelmű magatartási normák kialakítása az Országgyűlésben, pártokban és frakciókban;
  • független, bizalmas, hozzáférhető és a megtorlással szemben védelmet nyújtó panasz- és támogatási mechanizmus;
  • kampányidőszakra vonatkozó biztonsági és digitális incidenskezelési protokollok;
  • jogi, pszichológiai, digitális és szükség esetén biztonsági támogatás;
  • rendszeres intézményi önértékelés, adatgyűjtés és monitoring;
  • pártokon átívelő együttműködés és szolidaritás;
  • férfi politikusok és közéleti vezetők aktív, nyilvános szerepvállalása.
A Férfiak Vállalása: mit jelent az aláírás?
A Férfiak Vállalása nem általános szolidaritási nyilatkozat és nem a férfi szövetségesek szimbolikus bemutatása. Célja személyes, nyilvános, konkrét és nyomon követhető vállalások megfogalmazása, amelyek a nők által azonosított problémákra válaszolnak, és hozzájárulnak az intézményi normák és mindennapi gyakorlatok megváltoztatásához.
  • az aláíró nyilvánosan vállalja a nyilatkozatban foglalt elveket és saját nevét adja hozzájuk;
  • nem alkalmaz, nem támogat és nem menteget nemi alapú, szexista vagy szexualizáló lejáratást;
  • saját politikai, szakmai vagy szervezeti közegében is elhatárolódik az ilyen támadásoktól, akkor is, ha azok szövetségestől vagy munkatárstól érkeznek;
  • támogatja a nők biztonságos és egyenlő politikai részvételét szolgáló intézményi változásokat;
  • lehetőség szerint részt vesz a kezdeményezés nyilvános eseményeiben és szakmai párbeszédében.
A kiindulópont egyszerű:
  • A jelenség régóta jelen van a politikában.
  • Ahhoz, hogy változtatni lehessen rajta, először fel kell ismerni és nevén kell nevezni. A fellépés pedig nem lehet kizárólag a nők feladata.