A közösen a Vároldalért csoport április 22-én átadta a petícióját a Várkapitányság Nonprofit Zrt. képviselőinek egy személyes találkozón. A Várkapitányság részéről két kommunikációs szakember és a József főhercegi Palota, a Várgarázs III. valamint a Nyugati kertek rekonstrukciójáért felelős projektvezető építész volt jelen.
A tervezett 1 órás egyeztetés csaknem 2 órásra sikeredett, de maradtak megválaszolatlan kérdések.
Ami a megbeszélésen kiderült:
- A Nyugati kertek rekonstrukciójának a kivitelezése 2022 elején kezdődik.
- A közvélemény-kutatásokat 1000 fős mintán csinálják, de kiemelt beruházás lévén ezeket nem lehet nyilvánosan elérni.
- A Várkapitányság állítása szerint a projektekről folyamatosan egyeztetnek a helyiekkel, akiket a Budavári Önkormányzat, vagyis V. Naszályi Márta polgármester képvisel.
- A Várkapitányság szerint a Fehérvári rondella statikai állapota indokolja annak újjáépítését. Ami jó hír, hogy szinte ugyanúgy fog kinézni, ahogy most látjuk, illetve egyetlen módosítást hajtanak rajta végre, azt, hogy 1,5 m-rel alacsonyabb lesz, de ugyanaz a kontúrja lesz, és megmarad a „betonkaréj” is. Ugyanazokból az elemekből rakják újra össze. Ha minden igaz, akkor a törött, rossz állapotú elemeket cserélik ki. A karéjon belüli fák sorsáról nem érkezett pontos választ. Annyi bizonyos, hogy azokat a fákat, amik a Rondella és a Várfal tövéből nőnek ki, eltávolítják, mert gyökereikkel bontják a falat.
- A mélygarázs a Váralagút felett fog elhelyezkedni. Építéséhez felülről nyitják meg a domboldalt, és a munkálatok befejeztével visszahordják a földet, visszaépítik a domboldalt. Az aláépítés alapterületét ugyanakkor nem mondhatták meg, mivel „nemzetbiztonsági szempontból kiemelt beruházás”, a pontos adatok titkosak. Megközelítőleg 300 férőhelyes lesz, és a helyieknek ebből leválasztanak valamennyi helyet. A parkolás díjköteles lesz.
- A tárgyaláson úgy tűnt, hogy a Nyugati kertek rekonstrukciójával és a fakivágásokkal kapcsolatban még nem születtek meg a végleges döntések, ezért konkrétumokat nem tudtunk meg. A kommunikációs szakember azt mondta, hogy 1-2 tucat fát terveznek kivágni / átültetni. (Ugyanakkor a Liget tapasztalatai azt mutatják, hogy az átültetés nagyon költséges eljárás, és egyáltalán nem hatékony, ezek a fák rövid időn belül meghalnak.)
- A látványterveken látható rámpa feletti beépítést (a kutyafuttató és a napozó között) nagy valószínűséggel megcsinálják. Állításuk szerint szabad lesz az átjárás a két terület között. A Palota úti hosszú lépcsőt (Zerge lépcső folytatása) el akarják bontani. Találtak talajradarral a lépcső és a Lovas út között egy történelmi lépcsősort, amit szándékukban áll visszaépíteni.
A Közösen a Vároldalért képviselői amellett érveltek, hogy az utak, lépcsők helyét ne változtassák meg, mert azok régóta ott vannak, ahol az emberek járni szoktak, és ezeket a nyomvonalakat nyilván továbbra is használnák, aminek több csúnya áttaposás, balesetveszélyes ösvény lenne az eredménye.
Az átadáson arra is felhívták a figyelmet, hogy a József főhercegi palotának a várfalon kívüli kertje mindig is sűrűn benőtt fás terület volt, a régi térképeken látható kis magánkertek a Palota út alatt voltak.
A szőlőskert sajnos még nem került le napirendről. A civilek minden érvet felhoztak a kialakítása ellen:
- Budapesten nincs elég szakértő szőlőmunkás, aki évente többször fölmegy a meredélyre kapálni;
- mivel a mélygarázs kialakításakor kiszedett „földbe” (valójában márgába) akarják ültetni a szőlőt, a tápanyagellátása nehéz lenne, évente többször kéne trágyázni, az napokig nagyon büdös;
- a szőlőt évente kb. 8-szor kell permetezni, ilyenkor a területet napokra teljesen le kellene zárni;
- a befektetett energia semmilyen módon nem térülne meg, mert a környék levegője szennyezett, az itt termett szőlőből nem lehetne bort csinálni;
- szőlőéréskor az egész területet megint csak le kellene zárni, hogy ne lopják le a gyümölcsöt;
- a tervezett ültetvény a karbonelnyelés szempontjából városi léptékben kicsi, viszont elvenné a váriak egyetlen közeli parkját, a terület elvesztené rekreációs jellegét.
A csoport figyelmeztette a Várkapitányságot a talaj erodálását elősegítő vizesedési problémákra és arra, hogy a tervezett öntözőrendszer telepítése miatt további fákat kellene értelmetlenül kivágni. Az előző szőlőtelepítési program teljes kudarca már önmagában intő jel lehetne, és a hivatkozott „történeti előzmények” is erősen vitathatóak, főleg miután az egész Várra kiterjedő terv a Hauszmann Alajos korabeli állapotok visszaállítására törekszik, márpedig addigra a szőlő Budán a filoxéra miatt kipusztult.
A petíció-aláírók képviselői azt is elmondták, hogy olyan parkot szeretnének, ahová az év minden napján 0/24-ben szabad a bejárás, ahol sok a fa és füves területek, ahol meg lehet pihenni – egyszóval a jelenlegi állapotokhoz közelebbi koncepciót tegyenek az asztalra, a lehető legkevesebb beépítéssel és burkolattal.
Pártolható a tervezőknek az az elgondolása, hogy a területre sok gyümölcsfát telepítenek – őshonos magyar gyümölcsfajták mellett jó lenne a törököktől örökölt, szintén meghonosodott mogyoró és más csonthéjasok, illetve füge és naspolya. Ugyanakkor fontos, hogy ne havi fűnyírást igénylő pázsitot, hanem a korszerű városi kertészet szempontjainak megfelelő méhlegelő rétet alakítsanak ki, a környéken eredetileg honos vadvirágokkal, amelyet elég évente kétszer kaszálni.
Azt az ígéretet kapták a civilek, hogy a szempontjaikat és az érveiket továbbítani fogják a döntéshozóknak, így egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy a rondella alatti park megőrizze a szépségét, és hogy továbbra is mindenki használhassa.
Ehhez elengedhetetlen volt a Közösen a Vároldalért csoport és a mellettük kiálló lakosok minden erőfeszítése: az ötletelések, a Várkapitányság kérdőre vonása, az online akciók, amelyekkel a Várkapitányságot bombázták.
