2025. március 27-én először rendeztük meg a Nemzeti Oligarcha Napot a Kossuth téren. Azért hívtuk életre ezt az eseményt, mert úgy éreztük, ideje végre nevén nevezni a dolgokat: ma Magyarországon közpénzmilliárdok tűnnek el magántőkealapokban, és kerülnek rendre ugyanazokhoz – a politikai elit közeli embereihez. Ezen a napon nem kerteltünk. Ünnepeltük azokat, akik nélkül ez az ország talán még működne is.
A tréfásnak tűnő, mégis nagyon is komoly mondanivalóval bíró esemény központi eleme az oligarcha trón volt, vörös bársonnyal borítva, előtte pedig azoknak a cégeknek a nevei sorakoztak, amelyek Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartoznak – bár a lista nem lehetett teljes, mert mire elkészült a molinó, már újabb vállalat került a portfóliójába. A trónra bárki leülhetett egy fotó erejéig, de a legtöbben inkább kellemetlennek, ijesztőnek, sőt fájdalmasnak érezték, hogy egy pillanatra is egy ilyen szerepbe kelljen helyezkedniük.
Közbeszerzést is lehetett „nyerni”, méghozzá egy szerencsekeréken, amelyen kizárólag a „NER” felirat szerepelt – kivéve egyetlen mezőt. A játékkal is azt szerettük volna megmutatni: nem a véletlen műve, hogy kihez kerül a közpénz. A „magántőkealap” is jelen volt – igaz, csak egy műanyag doboz formájában –, ide dobálhatták jelképesen a résztvevők az „állami” forintokat.
Egy másik standnál a látogatók tippelhettek a leggazdagabb magyar vállalkozók – köztük Tiborcz István, Szíjj László, Garancsi István és Balásy Gyula – vagyonára, és eljátszhattak a gondolattal, mit tennének, ha egy napra a „tenderkirály” Mészáros Lőrinc helyébe léphetnének.
Reméljük, hogy jövőre már nem lesz szükség Második Nemzeti Oligarcha Napra. De ha a körülmények nem változnak, újra ott leszünk, és újra kimondjuk: amíg ez az elvtelen rendszer működik, nekünk kötelességünk szembesíteni az országot azokkal, akik valóban irányítják. Békéscsabától Veszprémig, Miskolctól Szentesig minden „kiskirályt” meg fogunk nevezni. Mert nem hallgathatunk tovább.
Kép forrása: 24.hu, Varga Jennifer
