Tovább nőtt a miniszterelnök-jelölti vita iránti igény, már a társadalom több mint 63%-a szeretné, ha Orbán kiállna Magyar Péterrel szemben – derül ki a legújabb közvélemény-kutatásunkból*.
Szeptember 15-én indult el a kampányunk, amelyben azt szeretnénk elérni, hogy közel 20 év után ismét legyen miniszterelnök-jelölti vita a két legnagyobb politikai erő vezetői között. Petíciónkat eddig több mint 58 ezren írták alá.
Az elmúlt hetekben az ország számos pontján jelen voltunk a pultjainkkal. Aktivistáink aláírásokat gyűjtöttek, szórólapoztak és számos párbeszédet folytattak az ügyben. Emellett rengeteg online tartalmat készítettünk, amelyben elmondjuk, miért tartjuk szükségesnek, hogy közel két évtized után újra üljön le Orbán Viktor egy nyilvános vitára.
A kampányunknak köszönhetően mára meggyőző növekedés látható a vitát támogatók körében.
A legújabb közvélemény-kutatásunk szerint a magyar társadalom 63 százaléka szeretné, hogy Orbán Viktor és Magyar Péter között nyilvános vita legyen a parlamenti választás előtt. Ez jelentős növekedést jelent az augusztus végi 56 százalékhoz képest, vagyis két hónap alatt 7 százalékponttal nőtt a vita iránti társadalmi igény. Eközben a vitát elutasítók aránya 23-ról 20 százalékra csökkent, tehát a nyilvános párbeszéd iránti támogatás széles körben erősödött.
A pártpreferenciák mentén továbbra is mély törésvonal húzódik, de itt is kimutatható mozgás. A Fidesz-szavazók körében az augusztusi 33 százalékról 35 százalékra nőtt azok aránya, akik vitát szeretnének. A Tisza Párt szavazóinál a támogatás 86-ról 93 százalékra nőtt, tehát közel teljes az egyetértés a vita szükségességében. Az egyéb pártok szavazóinál 69-ről 74 százalékra emelkedett a támogatás, míg a bizonytalan szavazóknál 36-ról 53 százalékra, ami óriási, 17 százalékpontos növekedés. Ez utóbbi különösen figyelemre méltó, hiszen a bizonytalanok körében a vita igénye szinte duplájára nőtt – vagyis ez a téma hatékonyan képes megszólítani a politikailag inaktív vagy pártnélküli választókat.
Nemek szerint a tendencia különösen érdekes. A férfiaknál a támogatás 65-ről 71 százalékra nőtt, miközben a bizonytalanok aránya csökkent. A nőknél még látványosabb az elmozdulás: az augusztusi 48 százalékról 56 százalékra nőtt azok aránya, akik vitát szeretnének, miközben a „nem tudom” válasz 26-ról 22 százalékra csökkent. Ez arra utal, hogy a vita ügye a nyár vége óta különösen a női választók körében vált tudatosabbá és elfogadottabbá.
A korcsoportos bontás szinte minden generációnál növekedést mutat, különösen a középkorúaknál. A fiatalok (18–29 évesek) továbbra is a legnyitottabbak: 75 százalékuk támogatja a vitát, ami enyhe növekedés a korábbi 71 százalékról. A 30–39 éveseknél 72-ről 69 százalékra mérsékelt csökkenés látható, de még így is kiugróan magas. A 40–49 éves korosztályban viszont erőteljesen nőtt a vitaigény: 42-ről 59 százalékra, tehát 17 százalékponttal több választó szeretné, hogy a két politikus kiálljon egymással. Az 50–64 évesek körében is nőtt a támogatás (55 → 62 százalék), miközben a 65 év felettieknél is elmozdulás történt (48 → 58 százalék). Összességében elmondható, hogy a vita iránti igény minden korosztályban erősödött, leginkább a középkorúaknál.
Az iskolai végzettség szerinti adatok is a növekedés irányába mutatnak. Az alapfokú végzettségűek körében a vita támogatottsága 49-ről 54 százalékra nőtt, a középfokúaknál 59-ről 72 százalékra, ami látványos, 13 százalékpontos növekedés. A felsőfokú végzettségűek körében viszont kisebb változás történt: 64-ről 68 százalékra emelkedett a támogatás. Mindez arra utal, hogy a politikai vita gondolata leginkább a középfokú végzettségű, aktív korú választók között erősödött fel, akik jellemzően a politikai küzdelmek legfontosabb célcsoportját jelentik.
A településtípus szerint a fővárosban 73-ról 66 százalékra csökkent a támogatás, de továbbra is magas maradt, miközben a megyei jogú városokban (56 → 65 százalék) és az egyéb városokban (47 → 62 százalék) egyaránt növekedett a vitaigény. A falvakban gyakorlatilag stabil maradt (56 → 62 százalék). Ez alapján elmondható, hogy a vita iránti elvárás Budapestről kiszélesedett a vidéki Magyarországra, különösen a városias térségekben.
A politikai érdeklődés szintje továbbra is erősen összefügg a vita iránti igénnyel, de itt is javulás látható minden kategóriában. Azok között, akik nagyon érdeklődnek a politika iránt, a támogatás 70-ről 78 százalékra emelkedett. Az „eléggé érdeklődők” körében 68-ról 70 százalékra, míg az „alig érdeklődők” csoportjában 48-ról 57 százalékra nőtt a vitaigény. A politikától teljesen elfordultak körében azonban nagymértékű növekedés látható (27 → 42 százalék), ami arra utal, hogy a vita témája az apolitikus választókat is megmozdította.
A szavazási hajlandóság szerint a legaktívabb választók között erősödött leginkább a vita támogatása. Azok, akik biztosan elmennének szavazni, 64-ről 72 százalékra növelték a támogatást, míg a „valószínűleg elmennék” kategóriában 47-ről 51 százalékra emelkedett az arány. Azok körében, akik valószínűleg nem mennének el, stabil (23 → 50 százalék) emelkedés figyelhető meg, míg a biztosan nem szavazók között alig változott az elutasítás és a bizonytalanság aránya. Összességében kijelenthető, hogy a politikailag aktív szavazókban egyre erősebb az elvárás a vita iránt, és ez a részvételi hajlandósággal párhuzamosan nő.
Összegzés
Októberre a vita iránti igény szinte minden társadalmi csoportban nőtt. A legnagyobb ugrás a bizonytalan szavazóknál, a középfokú végzettségűeknél, valamint a 40–49 éves korosztályban történt. A nők körében szintén látványosan nőtt a támogatás, és a vita gondolata már a Fidesz-tábor több mint egyharmadát is elérte. Mindez azt jelzi, hogy a nyár vége óta a társadalmi nyomás erősödött annak érdekében, hogy a két vezető politikus nyíltan, élő vitában ütköztesse álláspontját.
A petíciót ide kattintva lehet aláírni!
A szeptemberben publikált közvélemény-kutatásunk eredményei itt érhetők el.
*A közvélemény-kutatást az aHang megrendelésére a 21 Kutatóközpont végezte el. A hibrid adatfelvétel 2025. okt 4. és 10. között zajlott, ezer fő megkérdezésével. A válaszadók SMS-üzenetben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket. A 65 év feletti válaszadók preferenciáját telefonos módszerrel kérdezték le a kutatók. A 21 Kutatóközpont ugyanezt a módszert használta az EP-választási méréséhez is. A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor, iskolai végzettség szerint. A minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve, a mintában kapott értékek +/- 3 százalékponttal térnek el attól, amit a teljes lakosság megkérdezése esetén kaptak volna. A részsokaságok vizsgálata során azonban a hibahatár ennél valamivel nagyobb is lehet.
