Aláírásgyűjtések tucatjait indítják naponta Magyarországon, a nagy részükről nem is tudunk. Helyközi megállóhelyért, állatok cirkuszi felléptetése ellen, egy termék magyarországi forgalmazásáért vagy éppen a nejlonzacskók betiltását követelő petíciók futnak jelenleg is különböző oldalakon. Vajon mit remélnek, akik megfogalmazták őket? Pár száz vagy ezer aláírás ráirányítja a figyelmet az adott problémára, netán tettekre sarkallja a döntéshozókat? A jó hír az: igen, ez lehetséges. Az átgondoltan megfogalmazott, sokakat mozgósító, akciókkal kísért és megfelelő helyre, személynek küldött petíciók igenis idézhetnek elő pozitív változást.
Erre példa az oldalunkon pár hónapja, a Pozsonyi úti fák megmentéséért indított aláírásgyűjtés végeredménye, illetve a jelenleg is zajló, az otthonápolás elismertetéséért indított kampány alakulása.
Az egyik egy lokális és környezetvédelmi, hirtelen indított (gyors reagálású) és pár nap alatt lezajló kampány volt, a másik országos, több tízezer családot érintő szociális ügy, amelynek több éves küzdelem az előzménye – mégis nagyon hasonló forgatókönyv szerint zajlottak, zajlanak a kampányok.
A Pozsonyi úti fák megmentéséért azért indult petíció, mert a helyi lakosokat aggodalommal töltötte el, hogy a FŐKERT alvállalkozói előzetes tájékoztatás nélkül drasztikus lombcsökkentésbe és facsonkításba kezdtek a népszerű belvárosi utcában, ráadásul a legnagyobb melegben. Két nap alatt több mint ezer aláírás gyűlt össze, a csatlakozókat ezután arra kértük, hogy küldjenek nyílt levelet a döntéshozóknak az aHang oldalán. Az egyik címzett, a XIII. kerület polgármestere pár órán belül reagált a több száz küldeményre, támogatásáról biztosította a tiltakozókat. Mindez óriási médiafigyelmet kapott, több tucatnyi cikk jelent meg pár nap alatt a tiltakozásról.
Amikor újra felvonultak a munkagépek az utcában, a lakók egy csoportja és az aHang munkatársai megakadályozták a munkálatok folytatását. Pár órán belül jelentkezett náluk a FŐKERT illetékese és egyeztetésre hívta a kampány aktivistáit. Ezen az alkalmon megállapodás született az állami cég és a lakók között: a FŐKERT munkatársai meggyőzték a tiltakozókat a munkálatok szükségességéről és belátták, hogy ilyen érzékeny ügyben elengedhetetlen a helyiek megfelelő tájékoztatása. Ígéretet tettek a lakók bevonására a következő rekonstrukciós szakaszban. A kampány lehetőséget teremtett a párbeszédre, az aláírásgyűjtés ez esetben egy az utca fáinak ügyén is túlmutató, partnerségi viszony kialakulását eredményezte egy állami cég és a városi polgárok között.
Az otthoni ápolás munkaként való elismertetéséért az aHang oldalán indított és jelenleg is futó petíciót eddig 33 ezer ember írta alá, a kampány pillanatok alatt országos ismertségű lett a média kiemelt figyelmének köszönhetően – két hónap alatt másfélszáz riport, híradás jelent meg az online és offline felületeken, több tucatnyi tévészereplésünk volt. A kampány nagy erőssége, hogy az érintettek arcukat, történetüket adják hozzá, ezáltal tud hitelessé, fontossá – üggyé válni.
Egy közvéleménykutatás megmutatta: az emberek 90 százaléka támogatja a kampányt. Az ellenzéki politikusok mind az ügy mögé álltak, közülük sokan megjelentek a két nagyszabású megmozduláson a Parlament előtt. Az aHang felületéről több ezren írtak levelet a döntéshozóknak, akik egyeztetésre hívták az érintetteket az Emberi Erőforrások Minisztériumába – amelyet nagy médiafigyelem kísért. Bár a találkozón semmilyen konkrét ígéret nem hangzott el, pár nappal később (a második megmozdulás után) a kormány sajtóközleményben bejelentette: ősszel változások lesznek az otthonápolók támogatási rendszerében.
A kampány dübörög tovább, nyomás alatt tartjuk a politikusokat, minisztériumi embereket, figyelemfelkeltő akciókkal és erős médiajelenléttel nem hagyjuk „elülni” a kampányt, amely már eddig is azt bizonyította megfelelő eszközökkel a szolidaritás könnyen előhívható és hatékony kiállásra sarkalló társadalmi érték.
