Laczó Adrienn, Bárándy Péter, Hadházy Ákos, ők végeztek az első három helyen az aHang héten zárult felmérésben, amelyben 60.019 ember mondott véleményt, kit látnának szívesen köztársasági elnöknek. A szavazásra egy új eszközt használtunk, amely segítségével nem csak egy Likert-skálán szavazhattak az emberek, hanem maguk is jelölhettek személyeket.
“Javasoljanak pártok és civilek új köztársasági elnököt” – mondta Magyar Péter július 18-án, amit meghallva egy véleménynyilvánító szavazást indítotottunk a kérdésben, és amelyen végül 60 ezernél is többen vettek részt. Egy új eszközt használtunk a részvételi folyamathoz, az Openion-on keresztül kérdeztük meg az emberek véleményét. Ennek újdonsága, hogy nem csak szavazni lehetett, hanem a résztvevők maguk is jelölhettek személyeket, hogy kit látnának legszívesebben az államfői pozícióban.
Az anonim szavazás során bárki ajánlhatott jelöltet. Mindenki látta az összes jelöltet és szavazhatott rájuk egy -3, -2, -1, 0, 1, 2, 3 skálán. Így egyszerre mértük minden jelölt kedveltségét és azt is, hogy hányan szavaznak (akár pozitívan, akár negatívan) az adott jelöltre. Az került a lista tetejére, akire sok pozitív és kevés negatív szavazat érkezett (magas elfogadottság) és akire sok szavazó szavazott (nagy érdeklődés). Vagyis azok a jelöltek, akikre inkább pozitív, mint negatív szavazatok érkeztek, de összesen kevés szavazatot kaptak, lejjebb sorolódtak a listán. Ez a rangsorolás tudatosan azokat a jelölteket részesíti előnyben, akik nemcsak széles körben ismertek, hanem széles körben elfogadhatók is, mert egy köztársasági elnök esetében ez különösen fontos szempont.
A köztársasági elnök sajátos közjogi szerepet tölt be, nem egy politikai tábor vezetője, hanem az ország egységének megtestesítője, a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítója. Ezért különösen fontos kérdés, hogy egy jelölt nemcsak lelkes támogatókkal rendelkezik-e, hanem az is, hogy mennyire elfogadható azok számára is, akik nem őt választanák elsőként. A Quantified módszer egyik előnye, hogy ezt a különbséget is képes mérni.
A célunk az volt, hogy platformot biztosítsunk az emberek véleményének, és a részvételiséget a saját eszközeinkkel minél szélesebbre nyissuk. Az eszközválasztásnál ezért fontos volt számunkra, hogy a résztvevők ne csak szavazhassanak, hanem maguk hozzanak be jelölteket. Egy ember több jelölt kapcsán is mondhatott véleményt, a Likert-skála segítségével pedig azt is ki tudtuk szűrni, hogy egy-egy személy rajongótábora torzítsa a végső eredményeket.
Összesen 60.019 ember szavazott, akik 1.483.847 voksot adtak le. 511 ember pedig összesen 641 személyt javasolt szavazásra. A rendszerrel a többszöri szavazást, valamint a robotok általi szavazást is igyekezett kiszűrni a szervezet.
A szavazás végeredménye (első hat helyezett):
- Laczó Adrienn
- Bárándy Péter
- Hadházy Ákos
- Forsthoffer Ágnes
- Romsics Ignác
- Fülöp Botond
Az első 10 jelölt mind legalább 6000 szavazatot kapott, az első három jelölt elérte a 22 ezer szavazatot. Náluk a pozitív és negatív szavazatok különbsége volt döntő. Az első három helyen végzett Dr. Laczó Adrienn, Bárándy Péter és Hadházy Ákos esetében is ez látható. A 10-es lista utolsó három jelöltje (Márki-Zay Péter, Ungvári Krisztián, Bod Péter Ákos) erősen megosztotta a szavazókat, a szavazataik átlaga közel nulla.
A lista további részében már csak olyan jelöltek szerepelnek, akikre adott szavazatok átlaga 0 alatti, vagyis az elutasítottságuk nagyobb volt a szavazás során, mint az elfogadottságuk. Ennek egy lehetséges értelmezése, hogy a szavazók komolyan vették a szavazást, többségében valódi, potens jelöltekre szavaztak és az egyébként közkedvelt, de a köztársasági elnöki posztra nem alkamasnak tartott jelölteket (pl. Szoboszlai Dominik), leszavazták.
Érdekes, hogy a résztvevők nem csupán ismertség alapján értékeltek. Több közismert szereplő is negatív átlagot kapott, ami arra utal, hogy a válaszadók különbséget tettek a személy népszerűsége és a köztársasági elnöki alkalmasság között. Dr. Baka Andrásra a résztvevők 5%-a szavazott és szavazataik átlaga -0.66, vagyis elutasították a jelölését.
Az első 10 jelöltnél jól látható az a trend, hogy minél feljebb van valaki a listán, annál magasabb a rá adott szavazatok átlaga és annál nagyobb a rá adott szavazatok száma is. Csak Hadházy Ákos nevezhető kivételnek, akire adott szavazatok száma magasabb, mint az első két jelöltnél, de a rá adott szavazatok átlaga alacsonyabb, vagyis ő enyhén megosztó jelöltnek számít. A lista végén szereplő három jelöltre majdnem ugyanannyi és ugyanolyan nagyságú pozitív és negatív szavazat érkezett.
A másodlagos preferenciák elemzése azt mutatja meg, hogy egy jelölt támogatói mely másik jelölteket tartják még elfogadhatónak. Ez nemcsak a jelöltek közötti hasonlóságot jelzi, hanem azt is, hogy kik versenyeznek ugyanazért a választói körért.
A másodlagos preferenciákból az alábbi kép rajzolódik ki:
- Hadházy Ákos és Dr. Laczó Adrienn a két legerősebb “vonzáspont”: több jelölt támogatói is jelentős arányban hozzájuk kötődnek.
- Bárándy Péter központi, összekötő szerepet játszik: több különböző jelölt támogatói is viszonylag nagy arányban támogatják őt.
- Márki-Zay Péter támogatói elsősorban Hadházy felé áramlanának.
- Dr. Fülöp Botond és Romsics Ignác támogatói elsősorban Dr. Laczó Adrienn felé húznak.
- Forsthoffer Ágnes átmenetet képez a két nagyobb blokk között.
A másodpreferenciák és a jelöltek értékelései közötti együttmozgás (korrelációk) alapján a jelöltek nem elszigetelten jelennek meg a választók fejében. Két jól felismerhető jelöltcsoport rajzolódik ki.
Az egyik csoport középpontjában Hadházy Ákos áll. Ehhez a körhöz kapcsolódik leginkább Márki-Zay Péter, Iványi Gábor és részben Bárándy Péter. Ezeknek a jelölteknek a támogatói jelentős arányban egymást is pozitívan értékelik, vagyis részben ugyanazért a választói körért versenyeznek.
A másik csoport középpontjában Dr. Laczó Adrienn áll. Hozzá kapcsolódik legerősebben Dr. Fülöp Botond és Romsics Ignác. Az ő támogatóik között szintén jelentős az átfedés, ezért ezek a jelöltek is részben közös választói bázist szólítanak meg.
Bárándy több eltérő jelölt támogatói között is viszonylag magas elfogadottságot mutat, ezért összekötő vagy hídjelöltnek tekinthető.
Ez a csoportosulás nem feltétlenül jelent azonos politikai álláspontot. Inkább azt mutatja meg, hogy a résztvevők mely jelölteket értékelték hasonló módon, illetve mely jelöltek támogatói között alakult ki nagyobb átfedés.
Az alábbi videón pedig azt mutatjuk be, hogy a felmérés ideje alatt hogyan változtak az eredmények. Jól megfigyelhető, ahogyan az idő múlásával átrendeződések történtek, Dr. Laczó Adrienn július 29-én került a tábla első helyére.
Mi mindig is kiemelt feladataként tekintettünk a részvételiség növelésére, és az emberek bevonására (előválasztás, alternatív népszavazás, konzultációs ívek gyűjtése stb.), így nagy örömmel tapasztaltuk, hogy emberek tízezrei vettek részt ebben a folyamatban.
Bízunk abban, hogy csak úgy, mint amikor figyelembe vették több tízezer ember véleményét, akik részt vettek a legutóbbi alkotmánymódosítás véleményezésében, úgy ennek a 60 ezer embernek a hangját is figyelembe veszik.
Nem csak nézői, hanem alakítói is kell, hogy legyünk a demokráciának. Mi eleget tettünk a miniszterelnök felhívásának, rajtuk a sor.
(A felmérés eszközét és elemzését a magyar tulajdonú és fejlesztésű Openion szolgáltatta.)
