A kormány tervei szerint 2023. június 1-től minden közoktatásban dolgozót – tehát az egyházi, alapítványi, magánintézmények dolgozóit is – egy egységes jogállási törvény hatálya alá terelnének. A státusztörvény mindenkire nézve rendkívül hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, de a közalkalmazottak esetében a különbség drámai.

Felmérésünk célja, hogy nyilvánossá váljon, hányan mérlegelik, hogy elhagyják a pályát a státusztörvény bevezetése esetén. Különösen fontos, hogy ezt az adatot településekre, fenntartókra lebontva is közzétehessük. E cél eléréséhez a megadott adatokat összesítve, statisztikák és illusztrációk készítésére használjuk fel, ügyelve arra, hogy az egyéni aláírok ne váljanak beazonosíthatóvá.

Ha nem akarod vállalni, hogy a státusztörvény hatálya alatt foglalkoztassanak tovább, kérünk nyilatkozz, hogy a törvény hatályba lépése esetén megszüntetnéd jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyodat, munkaviszonyodat!:

Összesen {{signatures}} nyilatkozó

Kérjük, add meg az intézményre vonatkozó adatokat, ahol pedagógusként vagy nevelést, oktatást közvetlenül segítőként vagy foglalkoztatva!

Szeretnék értesítést kapni erről a kampányról és az aHang egyéb ügyeiről!

Személyes adataidat biztonságosan kezeljük és nem adjuk át harmadik félnek. A gomb megnyomásával felhatalmazod az aHangot, hogy az általad megadott személyes adatokat kezelje. További információ: Adatvédelmi Nyilatkozat.

Köszönjük, hogy nyilatkoztál és aláírtad a kampányt!

Nézzük néhány példán keresztül, hogy a státusztörvény milyen következményekkel járna! Vigyázat, korántsem teljeskörű felsorolás*:

  • A státusztörvény a szakemberhiány kezelése helyett még az eddiginél is jobban kizsákmányolja a pedagógusokat. A napi maximum munkaidő 8-ról 12-re, a heti 32-ről 48 órára nőne.
  • A státusztörvény elveszi a nevelőtestület szakmai szabadságát, a fontos döntéseket átadja a tankerületeknek. Az iskolák, óvodák ezentúl nem dönthetnek önállóan a saját működési rendjükről, pedagógiai programjukról, de még az éves munkatervükről sem.
  • A státusztörvény megtiltja, hogy a pedagógusok bármilyen formában kritikusan szólaljanak fel a közoktatás állapotával kapcsolatban, legyen ez akár egy tüntetés, interjú vagy blogbejegyzés. Fegyelmi eljárás is indulhat tanárok ellen, akiket ennek eredményeképp kirúghatnak, vagy büntetésből akár fél éven át 20%-kal csökkenthetik a fizetésüket.
  • A státusztörvényben a bérsávok olyan szélesek, hogy ez megengedi, hogy a munkáltató szubjektív megítélése alapján, akár 600 ezer forintos fizetésbeli különbség legyen a munkavállalók között. Az alsó határt úgy határozza meg, hogy az nem biztosít béremelést.
  • A státusztörvény a diákokat is bünteti, ha az intézmény pedagógusai sztrájkolnak. A fenntartó méltatlan, nevelő-oktató munkára alkalmatlan helyre is áttelepítheti a gyerekeket, ha az iskolában, óvodában elhúzódó sztrájkfolyamat van.
  • A státusztörvény szerint a pedagógus magatartása technikai eszközökkel ellenőrizhető. Megfigyelhetnek kamerával, és saját számítógépedet, telefonodat is átvizsgálhatják. (Ezzel beleláthatnak a tanulók és családjaik életébe is.)
  • A státusztörvény röghöz köt. A lemondási idő az eddigi 2 hónapról 6 hónapra nő. Tehát még fél éven át azon a munkahelyen kell dolgoznod, ahol már jelezted, hogy nem szeretnél.
  • A státusztörvény alapján a szabadságok száma 46-ról 35 napra csökkenhet, mert a szabadsága alatt 15 munkanapra bármire (akár pakolásra, takarításra is) berendelhető a pedagógus.
  • A státusztörvény szerint a tanév hossza legalább 180 tanítási nap lenne. A miniszter jogosult a tanévet július 15-ig meghosszabbítani. Ez súlyosan sérti a tanulók és a szülők érdekeit is!
  • A státusztörvény tovább rontja a régóta pályán lévők anyagi megbecsülését. A nyugdíjba vonulók mostantól negyedannyi "sétálóidőt" kapnak, így a korábbi 4 havi helyett 1 havi fizetésre lesznek jogosultak. A jubileumi jutalmak számításánál pedig a ledolgozott évek számából levonják a gyesen, gyeden, táppénzen és azonos területen, de más munkakörben töltött éveket.
  • A státusztörvény megnehezíti a szakszervezetek munkáját. A reprezentativitási küszöböt a teljes foglalkoztatotti kör 10%-ához kötnék. Enélkül nem kell sem országos, sem fenntartói szinten egyeztetni a szakszervezetekkel. A munkaidő-kedvezményt is ehhez kötik.

Tájékozódj-mérlegelj-dönts!

Ha megszavazzák a törvényt, és ilyen körülmények között nem akarod vállalni, hogy 2023. június 1-től a státusztörvény hatálya alatt foglalkoztassanak tovább, az új kinevezés közlésétől számítva 5 munkanapod lesz arra, hogy írásban jelezd a munkáltatónak, hogy kéred a jogviszonyod felmentéssel történő megszüntetését.

MUTASSUK MEG EGYÜTT, HOGY NEM FOGADJUK EL AZ ÚJ STÁTUSZTÖRVÉNYT
ÉS AKADÁLYOZZUK MEG, HOGY HATÁLYBA LÉPJEN!

A magyar oktatás akkor válhat jobbá, ha szakmailag és anyagilag is megbecsült pedagógusok dolgoznak az intézményben, akik a legjobb meggyőződésük szerint, szabadon és biztonságban taníthatnak, nevelhetnek, oktathatnak.

KEZDEMÉNYEZŐ SZERVEZETEK

TÁMOGATÓ SZERVEZETEK

* További információ: https://nedolgozzingyen.hu/2023/03/25/mutatjuk-milyen-vilag-jon-ha-bevezetik-a-statusztorvenyt/ és https://ckpinfo.hu/2023/03/08/a-civil-kozoktatasi-platform-velemenye-az-egyeztetesre-bocsatott-jogszabalyokrol/.

Ha szülő, nagyszülő, diák vagy oktatási ügyek iránt érdeklődő vagy, kérjük, írd alá a petíciót itt: https://szabad.4h4n9.ahang.hu/petitions/ne-modositsak-a-koznevelesi-torvenyt.

Scroll to top